Szerdán este 7-kor én is előadok a mostani Budapest Science Meetup-on. Találkozzunk a Vízraktérben (Fő utca 84.).

Meskó Bertalan

Személyre szabott orvoslás a közösségi média világában

A közösségi média az orvoslásban is teljesen átformálta a kommunikációt. Betegek online keresnek információt, orvosok Google Docs-on kollaborálnak és publikálnak, Twitteren tesznek fel szakmai kérdéseket. A közösségi média orvosi részében más szabályok uralkodnak, ráadásul a genomika, a személyre szabott orvoslás térnyerésével egyre nehezebb ezeket a szabályokat figyelemben tartani és a beteg, az e-páciens egyenlö partnerként egészen más törödést igényel orvosától, mint amit ök eddig megszoktak. A web 2.0 orvosi felhasználásait, gyakorlati példáit sztorikon keresztül érdemes bemutatni egy genomikai csavarral, melyben feltárulnak a saját génjeink is. twitter.com/Berci webicina.com

Tobiás Bálint

Pajzsmirigydaganatok a genetika oldaláról

A kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja a „titkos” kór, a rák miértjének és kezelésének kutatása. Mára már tudjuk, hogy komplex – környezeti és genetikai hatások – alakítják ki ezt a betegséget. Világszerte és hazánkban is jelentös az újonnan regisztrált pajzsmirigyrákos betegek száma, ezért munkacsoportunk a genetika oldaláról vizsgálja a pajzsmirigyrákok kialakulását. Célunk egy, a rutindiagnosztikában is alkalmazható – a most általánosnak számító citológiai vizsgálatokat kiegészítö – módszert kifejleszteni, amely segítségével akár még a daganat kialakulása elött megelözhetö a kóros folyamat.

Sebestyén Endre

Nyílt(abb) tudományt!

„Nyíltabb tudományt, mondom a címben, de milyen szempontból nyíltabb tudományt? Elvégre most, 2011-ben akárki vehet tudományos magazinokat és könyveket, reggeltől estig nézhet vagy hallgathat tudományos műsorokat, és még ha nem kutató, akkor is bekerülhet egy-egy laborba, az egyetemek különféle képzései pedig mindenki elött nyitva állnak. A felszínen ez igaz, azonban még hosszú út áll a kutatótársadalom elött, mire a tudomány eredményei, és ami itt a lényeg, a kutatás folyamata minden érdeklödö által elérhetök és átláthatók lesznek.” Az elöadás témája a tudomány müvelésének, kommunikációjának, és az eredmények publikálásának változása, ami nagymértékben köszönhető az internetnek, filozófiája pedig többek között a szabad szoftverektől származik. biopunk.hu/ego

Kerri Morrone Sparling világhírű cukorbeteg blogger. Évek óta blogol, rengeteg olvasója van, blogdíjakat nyert, a legtöbb cég őt kéri fel új cukorbeteg műszerek tesztelésére. Igazi tudatos e-páciens. Régóta ismerem Kerrit és nemrég megkértem, mondja el egy videóban, miért érdemes szerinte egy e-páciensnek blogolnia. 

Íme a fordítás (nagyjából):

A nevem Kerri Sparling és 25 éve élek együtt az egyes típusú cukorbetegséggel. És részben az, ami segített, hogy egészséges maradjak, az a közösséghez tartozás és hogy azt érzem, nem vagyok egyedül. Néha megterhelő érzés betegnek lenni és ez egy olyan dolog, amire nem tud az orvos mit adni, hogy ez az érzés megszűnjön.

Erre a magányos érzésre nincs gyógyszer. Arra nincs gyógyszer, hogy én vagyok az egyetlen cukorbeteg több kilométeres körzetben. Ezt az érzést nem tudják megszüntetni. Ami megszünteti, az a tudat, hogy egy nagyobb közösség tagja vagyok. Erővel bír az, ha tudod, nem vagy egyedül.

Függetlenül attól, a jövő miket tartogat, a most a fontos. Az érzelmi egészséghez kulcsfontosságú a betegsztorik megosztása és az egy nálad hatalmasabb közösséghez való tartozás. Az érzelmi élet pedig létfontosságú a fizikai egészséghez.

Az orvosom nem mondhatja, hogy tudja min megyek keresztül, hacsak nem cukorbeteg maga is, egyébként csak találgathat. De a betegtársaim tudják. És egy közösség tagjának lenni igazán erőt ad. És ez az erő vezet a jó egészséghez.
 

Évek óta oktatok medikusokat, népegészségügyi hallgatókat, fogász- és gyógyszerészhallgatókat, hogyan dolgozzanak online, miket kell tudniuk a közösségi médiáról, így az elmúlt években elég jó képem alakult ki az ő szokásaikról.

1. Technophilek: Én még emlékszem, milyen volt, amikor nem volt internet, emlékszem az első weboldalra, amit megnéztem. Ők a technológia világába születtek bele okostelefonokkal, online élettel, kütyükkel. Számukra, ha az orvosi munkájukban ilyet kell használni, az nem elrettentő, hanem motiváló erő.
2. Gyorsak. Híreket online olvasnak, hírlapokban, Twitteren; blogokat követnek, tudnak gyorsan kommunikálni legyen az SMS vagy egy IM. Az előző generációknál sokkal gyorsabbak, így eltérő megoldásokat igényelnek majd.
3. Nem szakmai célokra használják az internetet. Mégha tudnak is sok dolgot a közösségi médiáról, úgy használják azt, mint bárki más az orvoslás világán kívül. Amíg nincs szakmai motivációjuk, ez nem fog változni, ezáltal tanítani kell őket, hogy a meglévő eszközeiket orvoslásban hogyan használják, használhatják majd.
4. Szeretik az egyensúlyt. Nem veszik tolakodásnak, ha egy beteg online kutakodik betegségéről és ezzel kapcsolatban is van kérdése a viziten. Ők is online élnek. Wikipédián nevelkedtek, ahol nem a végzettség meg életkor számít, hanem az asztalra letett munka minősége. Számukra az e-páciens koncepciója, miszerint egyenlő partner a kezelésben, kifejezetten vonzó.
5. Az interneten élnek. Szinte minden életbeli folyamatuk kapcsolódik az online világhoz, emiatt a munkájukban használt eszközökről is ezt várják majd el. Meglepődnek, amikor szembesülnek a jelenlegi offline valósággal.
6. Mobilisak. Földrajzilag is, hiszen kommunikáció szempontjából nem kerülnek soha igazán távol szeretteiktől, és mobilisak, mert okostelefonokat használnak. Minden információhoz hozzáférnek legyenek bárhol is.
7. Ők a jövő. Szerencsére még nem is tudják. De az online világot már most akarják hasznáni az egészségügyben. 

Annak érdekében, hogy segíthessem őket ebben a mozgalomban, a közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusom új külsőt és belsőt kap, és februártól online is elérheti és végigcsinálhatja a kurzust bárki a világon. Részletek később!

A Cellular Therapy and Transplantation szaklap arra kért fel pár hónapja, hogy írjam meg, hogyan változtak az internetes szokásaim miközben medikusból orvos lettem. Hogyan kezdtem el a web orvosi közösségi médiás forrásait szűrni több nyelven, milyen online eszközökkel spórolok időt és mennyit számít a közösségi média a tudományos eredményeim megosztásában. 

A cikk most jelent meg, a főszerkesztő döntése alapján az emberi jogok napján. A köszönő e-mailben azt írta, így szeretne szolidarizálni velünk, magyarokkal. Nem értettem, de a lényeg, hogy megjelent.

Nagyon érdekes blogra leltem hazai blogvilágunkban. A Kórházban blogot olyan írja, aki ténylegesen kórházban fekszik és szinte percről percre leírja, mi történik vele. Ennél nem lehetne hűebben tükrözni a magyar egészségügyben folyó dolgokat.

Száműztek a kórházba. Két hétre. A diagnózis: gerincsérv. Túl sok inger ért ahhoz, hogy magamban tartsam az élményeket. Ez nem az a blog, ahol az egészségügyet kell szidni, az ilyen jelegű kommenteket törlöm, mert megtehetem. korhazban@hotmail.com --> ha a nagyérdemű személyes válaszra tart igényt. 

Nagy örömmel mondhatom, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a legfrissebb, elektronikus egészségügyről szóló jelentésében egy teljes oldalt szentelt a Webicina.com oldalamnak!

Ennél nagyobb sikert nem tudnék elképzelni egy olyan küldetésben, melynek célja, hogy mindenki megbízható, hasznos orvosi forrásokhoz és információhoz jusson a saját nyelvén.

A jelentés letölthető PDF formátumban.

Íme Dr. Jay Parkinson előadása a TEDx Mid-Atlantic konferencián. Ő volt talán az első olyan orvos, aki praxisát 100%-ig online rendezte, sokszor írtam róla. A szeptemberi stanfordi előadásom után beszélgettem vele, és meglepetésemre elmondta, 3 éve nem praktizál. Eddig nekem ő volt a példa, aki meg tudta teremteni az orvosi praxisát és az online életét is. Mára csak a cégével foglalkozik, mely multik számára tervez meg egészségügyi megoldásokat.

Speciális előadói stílusa van:

A 3D-s nyomtatók nem újkeletű dolgok, de, hogy valóban lehetne használni ezeket sérült vagy teljesen tönkrement csontrészek pótlására, az nagyszerűen hangzik. A Washington State University mérnökei már sikeresen tesztelték az ötletet egereken és patkányokon, de az emberi mindennapi felhasználáshoz még kell kb. 10 év a kutatók szerint. Mindenesetre kecsegtető jövőkép, hogy idősebb korunkban már ilyen megoldásokkal fogják rendbehozni a csípőízület-kopásunkat.

Anti Smoking from Hungry Man UK on Vimeo.

 Nem mindenkinek az a leghasznosabb megoldás információ keresésekor, ha hosszú szöveges leírásokat kell böngészni, hiszen néha egy jól megtervezett ábra többet mond száz szónál. 

Emlékezzünk vissza, amikor a Wired arról írt, hogyan fognak kinézni a jövő vérképei. Nem számokkal és csillagokkal jelölt listák lesznek, hanem szinte már infografikák.

Íme egy új példa a zseniális információsűrítésre és értelmezésre, egy Venn diagram az aranyérről és társuló problémákról.

Ráadásul ez nem egy új blog anyaga, hanem egy régi orvosi szótár ábrája, azaz az elv mindig ott volt az orvoslásban, csak valahogy eltűnik.