MedIQ

Angol nyelvű orvosi blogom, a Scienceroll.com megnyerte az Edublog Awards Legjobb Egyéni Blog kategóriáját, ami nagyrészt a MedIQ olvasóinak köszönhető. Tudom, hogy sokan szavaztak és hálás vagyok érte.



Ebbe a kategóriába több száz blog nevezett, ebből választották ki a 10 döntős blogot, köztük a Scienceroll.com-ot is. Innen viszont a bloggerek olvasóira volt bízva, hogy ki nyeri a díjat. Hatalmas szerencsém van, hogy két olvasótáborral is büszkélkedhetek, így sikerült elnyerni ezt a rangos elismerést.

A szervezők magyarázata szerint a Second Life orvosi oktatási lehetőségeinek kialakításában végzett munkám segített a díjhoz és az, hogy a blogomon keresztül az orvostársadalmat is próbálom informálni a web 2.0 orvosi eszközeiről.

Érdemes végiglátogatni az összes döntős blogot, mert példaként szolgálnak korunk oktatói számára. Illetve az Edublog csapat is nagyszerű munkát végzett, ami különösen bebizonyosodott a díjátadón.

Élőben blogoltam a virtuális díjátadóról, melyet stílszerűen a Second Life-ban szerveztek. Néhány kép kedvcsinálónak:



Sőt Mikulásunk is volt:



Ő volt a moderátorunk:



Az esemény közepére elég sokan jöttünk össze:

Nem egészen a címhez kötődik a Medgadget új cikke, mely a HydroPhysio szerkezetét mutatja be, amit inkább a rehabilitációs kezelésekben fognak tudni hasznosítani, de indításnak talán megteszi.



Többször is írtam már azokról a videójátékokról, melyeket kifejezetten leukémiával küzdő gyermekeknek készítettek. A HopeLab legújabb projektje a Ruckus Nation, mely azt tűzte ki célul, hogy olyan eszközt készítsen, mely a legegyszerűbb, legszórakoztatóbb módon bírja rá a gyerekeket a mozgásra.



A Ruckus Nation 75,000 dolláros fődíjáért több száz pályázat küzd. Jelentkeztem bírálónak, így lehetőségem nyílt néhány tucatnyi pályázat elbírálásában részt venni. Ezekből szemezgettem:

  • Virtual Bike Race: Egy szobakerékpárt kötne a pályázó a televízióhoz, melyen akár a Tour de France egyes szakaszait is szimulálhatnánk.
  • Walk the World: Egy pedálos szerkezet segítségével valós városokat, látványosságokat barangolhatunk be. Mintegy besétáljuk kedvenc helyeinket.
  • Charger on Wheels: iPodunkat vagy MP3 lejátszónkat tudjuk ezzel a szerkezettel feltölteni. Ha meghajtjuk lábbal, akkor töltődik az elem...
  • Volt még vízen futó gördeszka, karateszimulátor, stb.

Esetleg valami kreatív magyar ötlet?

Addig is további olvasmány:

Számtalanszor írtam már a személyre szabott genetika vívmányairól és veszélyeiről. Amerikai cégek köpetből vagy nyálkahártya-kaparékból ki tudják nyerni örökítőanyagunkat, azaz DNS-ünket és annak elemzése után orvosi tanácsokat adnak, illetve többet mesélnek nekünk saját egészségünk jövőjéről (szerény véleményem szerint csak szeretnének).



Persze megvan a dolognak az ára. A 23andMe 1000$-ért már a szállítást is átvállalja, de a Knome például 350,000$-t kér, ami nagyjából 60 millió Forintot tesz ki. Ezt nemhogy nehéz kifizetni, de nem is igazán éri meg, mivel a technika jelenleg nem tud megfelelő bizonyossággal orvosi tanácsokat adni genetikai állományunkra alapozva.

Mi ilyenkor a teendő? Eltesszük a DNS-ünket későbbre...

A DNA Direct cég hozakodott elő egy olyan kittel, melynek segítségével akár szobahőmérsékleten is tárolhatjuk családtagjaink DNS-ét 175 $-ért.



Szájnyálkahártyánkból óvatosan mintát veszünk és elküldjük a labornak, ahol azt feldolgozzák és a kinyert DNS-ünket beszárítják. Azt három példányban kapjuk vissza UV-védett dobozokban, laboratóriumi csövekben.

De miért tároljuk DNS-ünket?

  • A genetikai cégek, genetikai tesztek segítségével többet tudhatunk majd meg egészségünkről.
  • Családfaelemzéssel közelebb juthatunk őseinkhez, eredetünkhöz.

Persze megjegyzendő, hogy mi értelme most tárolnom DNS-em a jövőbeli technológiák kedvéért, miért nem elég majd a megfelelő szolgáltatás eljövetelekor foglalkoznom a dologgal? Ebből is látszik, mennyi területen lehet megülni a személyre szabott genetika nevű lovat.

Azonban nem szabad elfeledni a terület végső célját, hogy genetikai állományunk és orvosi történetünk alapján tudjunk meg többet saját egészségünkről. Akit érdekel a téma, itt utánaolvashat:





 
Eshel Ben-Jacob (School of Physics and Astronomy, Tel Aviv University) a tudomány és a művészet megszállottja. Különleges Petri-csészék egész gyűjteményével rendelkezik. Mire jó ez?

A Petri-csészében a baktériumok a szaporodás és a mozgás miatt különböző formákat, mintázatokat vesznek fel. Ezek létrejöttében fontos szerepe van a baktériumok közötti kommunikációnak. Márpedig a kommunikációs utak megismerése közelebb viheti az orvostudományt az antibiotikumokkal folytatott kórokozók elleni küzdelemben.

Ráadásul még szépek is:





(Via Crooked Brains)
Elnézést a hosszú csendért, de ígérem most és a hétvége során pótolom a hiányt, mert rengeteg megírandó anyagom van. Kezdjük a heti híregyveleggel:

  • Bodr küldte nekem a linket, mely szerint egy Wang Fang nevű kínai hölgy úgy született, hogy lábfejei fordítva állnak, mégis megtanult élni és dolgozni így is. Tanulságos. (Daily Mail)



  • Alvás és egészség (MediPress): "...megelőzésképp legjobb a rendszeresen napi 7-8 óra alvás, és azoknál, akik eredetileg ennyit aludtak, megfontolandó a hosszabb alvási periódusok kerülése. Ezzel ellentétben azonban, jó hatású a hosszabb alvás azoknak, akik kezdetben csak 5-6 órát aludtak."

  • Virtuális vizit háziorvosoknak: Számtalan olyan orvos-páciens találkozó van, mely nem feltétlenül igényelne személyes találkozót, elég lenne az is, ha az információ gazdát cserélne. Ehhez Michelle Eads doktornő egy olyan rendszert dolgozott ki, mely bár költségesnek tűnhet, viszont rengeteg energiát spórol meg önmaga és betegei számára is. Nem e-mailen, hanem egy saját, biztonságos rendszeren keresztül érintkezik, felügyeli pácienseinek egy részét.




  • Melltumor és folyékony nitrogén? (Medgadget): Olyan eljáráson dolgoznak, mely lehetővé tenné, hogy egy vékony tűn keresztül folyékony nitogénnel fagyasszák le a tumoros szövetet az ép megkímélése mellett.


Az érelmeszesedés egyik következménye, hogy az erek beszűkülhetnek a felrakódások miatt, vagy akár teljesen el is záródhatnak. A stentelés során, egy hálós szerkezetű eszközt juttatnak be a szűkült érterületre és azzal tágítják ki. Mindezt animáción lehet a legegyszerűbben vizualizálni, ráadásul így lehet eredményesen gyógyszert is reklámozni...




(Via Constructive Medicine 2.0)
A mai Szonda újból hasít a tudományos ismeretterjesztés világában 14:04 és 14:30 között a Kossuth Rádión:



  • Már hat-tízhónapos kisbabák is képesek arra, hogy valamiféle erkölcsi ítéletet hozzanak, megkülönböztessék a jót a gonosztól, a segítőt az ártótól. A neves Yale Egyetem kutatóinak kísérleteiről számolunk be.
  • Vajon milyen következményei vannak annak, hogy az Esthajnalcsillag a Nap előtt grillcsirkeként forog a tengelye körül? Mit tudtunk meg a bolygóról az immár másfél éve szorgalmasan dolgozó Vénusz expressz űrszonda segítségével? A héten az Európai űrügynökség sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről.
  • Ebben a könyvben nem csak gyerekekről esik szó. Fontosnak tartottam, hogy kifaggassam beszélgetőtársaimat az életükről és a minket körülvevő világról...- írja Ranschburg Jenővel és Vekerdy Tamással készült most megjelent interjúkötetének bevezetőjében Révai Gábor.
  • És végül a Southamptoni brit Nemzeti Oceánográfiai Központba kalauzoljuk el hallgatóinkat, egyebek között egy monumentális óceánkutató hajóra.
A japánok leleményességére és anyagi forrásaikra nem lehet szavakat találni. A következő robotpácienst a 2007 International Robot Exhibition eseményen mutattak be Tokióban.



A szája tele van szenzorokkal, így ha a fogászhallgató hibát vét, a robot grimaszol és azt mondja, ez fáj. Sőt, ha a műszereket túl mélyre helyezi a tanuló, a robot öklendezni kezd.


(Via Medgadget és Pink Tentacle)

További olvasmány a témában:

süti beállítások módosítása