MedIQ

Elnézést az elnevezésért, de Jay Parkinson tényleg megérdemel néhány szót. És habár még csak 2008 első napjaiban járunk, már odaítéltem részemről az év orvosa címet a 31 éves Brooklyn-ban élő háziorvosnak a következő indokok miatt:

  • Az első személyes találkozó után el lehet őt érni mobilon, e-mailen, MSN-en, AIM-en, GTalk-on vagy akár video chaten keresztül is.
  • Saját adatbázist épített ki környékének legjobb minőségben, de legolcsóbban dolgozó orvosairól, laboratóriumairól, stb.
  • A website tökéletes: lényegretörő, minden információ megtalálható rajta és az önéletrajza is olyan, amilyennek lennie kell. Persze az amerikai álomszöveget sem hagyhatta ki.
  • Online lehet bejelentkezni hozzá.



Hogyan lehet hozzá bekerülni?

  1. Bejelentkezel az online nyomtatvánnyal.
  2. Életkorod és lakóhelyed alapján eldönti, hogy fogad-e.
  3. Kapsz e-mailben egy nyomtatványt, amit kitöltesz az egészségi állapotodról, orvosi panaszaidról és egyeztettek időpontot is. Orvosi tanácsot az első személyes találkozó előtt nem ad.
  4. Viszont utána online is le lehet őt érni, vészhelyzet esetén a nap 24 órájában.

Az nem vitás, hogy az egész orvostársadalom nem működhet így. Az sem vitás, hogy nem is fog. De nekem például az vonzó tulajdonság, ha nem kell minden aprósággal az orvosomhoz mennem (akár laboreredményekért sem), hiszen elérem őt online a nap 24 órájában.

A magyar egészségügy felépítéséből adódóan nem adna teret egy ilyen módszerekkel dolgozó orvosnak, de az USA-ban mégis működhet. A "ha kreatívabb vagy és többet dolgozol, akkor többet keresel" algoritmus végtelenül vonzó, de az egyetlen terület, ahol ezt kizárólag veszéllyel lehet alkalmazni, az az orvostudomány.

És van persze a dolognak hátulütője. Ovosi tanácsot adni nagyon érzékeny mutatvány. Vajon az online beszélgetéseket tárolja az esetleges későbbi perek kedvéért? A tárolásról értesíti a pácienseket az adatvédelem jegyében?

Egyébként nemsoká (az írók sztrájkja után) szerepelni fog a Colbert Reportban.
Kezdem mindjárt azzal, hogy hatalmas megtiszteltetés ért, mivel bekerültem a Medgadget csapatába. Számos lista szerint a legnépszerűbb angol nyelvű orvosi blogról van szó. Ezentúl heti egyszer-kétszer beszámolok ott is a legújabb orvosi web 2.0-es alkalmazásokról. Ezen a linken érhető el az első posztom.



Most pedig néhány hír így ebédre:

  • Egy kenyai nőn múlhat az HIV-vakcina (Genetics and Health): Egy kenyai nőben a HIV olyan változatát fedezték fel, mely érzékeny volt az antitest-terápiára, mivel mutációt hordozott a vírus létfontosságú fehérjékben. A vírus elemzése reméljük hatásos AIDS elleni vakcinához vezet hamarosan.

"Nem fogok többé beszámolni egyetlen csodálatos, új gyógymódról sem, ha azt nem tesztelték nagy, randomizált, placebo-kontrollált, kettős vak klinikai próbák révén, melyeket tekintélyes, lektorált orvosi folyóiratokban közöltek"

Az MIT-ben olyan keresőprogramot fejlesztettek ki, amely az egyetemi előadások videofelvételeit szöveggé alakítja, és azokban kutatja fel a kulcsszavakat. Ha nem értenek valamit a diákok, nem kell az egész előadást végignézniük, csak a releváns részeket.

  • Betegtájékoztató könyvtár: Tényleg lehetne egy ilyen helység minden kórházban, váróteremben, ahol a páciens utánaolvashat egészségügyi dolgainak.
Frissítés: A debreceni Kenézy Könyvtárban van egy külön betegtájékoztató részleg, csak a rend kedvéért írom. X-nél kezdődik a cutterszáma.


  • Néhány napja fedeztem fel Bognár Gergely posztdoktori kutató (Harvard Egyetem) Bioetika blogját és ajánlom olvasásra mindenkinek.
Számomra elég meglepően, sok levelet kapok, melyekben orvosi tanácsért folyamodnak hozzám. Orvostanhallgatói mivoltomból és az orvosi bloggerek etikai kódexéből adódóan tanácsot sosem adhatok, de mindig igyekszem azokat a megbízható forrásból származó orvosi cikkeket megosztani a levélírókkal, melyek hasznos információval szolgálhatnak.

Mostanában többen is rákérdeztek a mellrák genetikai hátterére, így gondoltam, röviden összefoglalom a dolgot és egy olyan eszközt is bemutatok, mellyel megbecsülhetjük mellrákkal kapcsolatos esélyeinket.



A mellrák kialakulásában számtalan más faktor mellett néhány gén is szerepet játszik. A BRCA1, a BRCA2 és a p53 gének szerepe mindenképpen bizonyított. Az algoritmus leegyszerűsítve a következő:

  • Azoknak a nőknek, akiknek családjában nem fordult elő mellrák, a genetikai teszt ellenjavallt.
  • Azoknak, akik családjában volt mellrákos eset, azoknak a genetikai teszt elvégzése ajánlott.

A mellrákos esetek 5-10%-a jelentkezik öröklődő formaként. De ezt is érdemes pontosítani.

A BRCA 1 génnek például több mint 600 mutációját ismerik, azonban a genetikai tesztek sem hoznak tökéletes eredményt. Egy negatív eredmény nem azt jelenti, hogy a mellrák meg fog jelenni, hanem azt, hogy az egyén rizikója megegyezik a populációs átlagéval. Míg a pozitív teszteredmény sem feltétlenül vezet mellrákhoz. Ha meg tudják pontosan határozni a génhiba helyét, azaz ismert mutációról van szó, még akkor sem 100%, hogy tovább fog öröklődni a betegség. Mégis közelebb visz a teszt a megfelelő rizikó megbecsléséhez.

Mindezt miért? A teljesség igénye nélkül a megelőzésnek számtalan formája ismert:

  • szorosabb követés, ami korai felismerést tesz lehetővé
  • megelőző műtét: magas rizikó esetén akár a mellszövet eltávolítása
  • gyógyszer: a tamoxifen hatásosnak bizonyult a kockázat csökkentésében


És végül, amit ígértem. Íme egy eszköz, mellyel megbecsülhetjük a mellrákra való hajlamunkat a családi anamnézis és életkorunk, illetve egyéb adataink alapján. A BOADICEA a University of Cambridge ötletéből jött létre.

Legvégül pedig az Eye on DNA bloggere néhány hasznos tanáccsal szolgál, melyeket egy genetikai teszt elvégzése előtt érdemes átgondolni.
Nagyszerű év volt ez, telis tele blogokkal és 332 megírt poszttal. Az elmúlt egy év főbb mozzanatait itt találjátok meg. Most, régi blogos hagyományhoz hűen, azt szedem össze, hogy melyek voltak a kedvenc bejegyzéseim hónapról hónapra:






















 





 
Gyorsan összeszedem, amit mostanában érdekesnek találtam a neten, mert félkészen áll néhány poszt a zsákban, amiket még 2007-re terveztem.

  • Nemcsak angolul olvashatunk a könyvtárak és a web 2.0 kapcsolatáról, mivel itt van a FIKSZ is!

  • Minden ötödik páciens a webről szerzett információval teszi próbára orvosát? A dologgal igazán semmi baj nincs, csak az, hogy az interneten található orvosi információk többségének hitelessége kétséges, nem is kicsit.

  • Új remény a Duchenne-féle izomdisztrófiában szenvedőknek. Az Origó ezúttal pontosan jelölte a forrást is. Haladunk előre!

  • Amerikai diákok üzenete a világnak:





  • És végül új gyógyszer a fenilketonúria kezelésében. Ez egy öröklődő anyagcsere-rendellenesség, amit csecsemőkorban szűrnek, de mégis elő-előfordul. A Kuvan a fenilalanin-hidroxiláz aktivitását tudja növelni, így csökkentve a fenilalanin vérben lévő szintjét.
Elnézést a hosszú szünetért. Mindennek a gyermekgyógyászat vizsga volt az oka. De a következő napokban, ígérem, bepótolom a bloghiányt. Kezdjük addig is egy férfi történetével, aki 14 évvel ezelőtt kezdett "bekékülni".

 

Persze nem véletlenül alakult ez ki nála. Volt egy bőrgyulladása, amit kolloidális ezüst kivonatával kezelt. Nemcsak megitta, de a bőrére is kent belőle. A természetgyógyászok szerint ennek semmilyen következménye nem lehet, az amerikai FDA szerint viszont argyria-hoz vezethet, mely a bőr színének visszafordíthatatlan megváltozását jelenti.

Alig vették észre barátai a változást, mert lassan ment végbe. Ma már más államba költözött és kerüli a nyilvánosságot, az oldatot azonban továbbra is fogyasztja. Csak kevesebbet...
A MedIQ ezzel a válogatással kíván boldog karácsonyi ünnepeket mindenkinek!




  • Póló (hazánkban különösen stílszerű)






















Webmentes ünnepeket!
süti beállítások módosítása