Már jó ideje annak, hogy felsoroltam az Orvosi Hetilap hiányosságait a web 2.0 terén. Azért tettem akkor ezt, mert a brit lapok hatalmas lépéseket tettek a webes eszközök felé egy olyan úton, ami nem az anyagi hátteren múlik, hanem a nyitottságon. Így most nagy örömömre szolgál bemutatni az Orvosi Hetilap néhány újítását, mellyel igyekszik nemzetközileg is elismert, de méginkább hazánkban szélesebb körökben olvasott lappá válni.

• Először is 2007 óta létezik az orvosihetilap.com domain.
  
• Néhány cikk, szám elérhetővé vált előfizetés nélkül is, ami orbitálisas nagy lépés. Itt a MedIQ-en is előforul mostantól az, hogy az Orvosi Hetilap olyan cikkéről lesz szó, amit bárki más is elolvashat majd teljes egészében.
  
• Az orvosi bloggerek felé is nyitott a Szerkesztőség, ami egyenesen egyedülálló az orvosi szaklapoknál.
• RSS: Kis lépés ez egy geeknek, de hatalmas ugrás egy orvosi lapnak.
• Értesítőt is lehet kapni az új számokról e-mailben.

Az Orvosi Hetilap a világ ötödik legrégebbi orvosi folyóirata, a Magyar Kulturális Örökség része. 1858 óta, két világháborús év kivételével, a mai napig, minden héten megjelenik.

Egy ilyen hosszú múlttal rendelkező lapnak is késznek kell lennie a web új eszközeinek befogadására. Úgy tűnik, ez megvalósult.

Annyira elmerültem a munkában, hogy a saját blogszülinapomat is elfelejtettem. Ezek történtek a MedIQ-kel az elmúlt egy évben és íme még egy összefoglaló:

• 2007 bejegyzésekben: Válogató

Sok komment, egy díj és az Index ingyen promócióinak köszönhetően 406,667 lapletöltés.

Öröm volt csinálni és remélem, még jó ideig az lesz.

Nemrég írtam Jay Parkinsonról, aki az első igazi online doki. Egy személyes találkozó után el lehet őt érni Skype-n, MSN-en, Google Talk-on vagy video chaten keresztül. Több kételyem is volt szolgáltatásával kapcsolatban, ezért őt magát kérdeztem. Az angol blogomon megtalálható az eredeti interjú, igyekeztem tartalomhűen, de rövidítve fordítani.

• Miért döntöttél úgy, hogy egy újfajta orvost testesítesz meg?

Van egy egyszerű válaszom. Az Interneten nőttem fel. Nekem és az én generációmnak a praxisom ebből egyértelműen következik.

• Te magad készítetted a honlapodat? Mennyire vagy web-tudor, aktívan figyeled a web orvosi részét?

Én magam készítettem. Több hónapig tartott, hogy éjjel-nappal dolgozva eljussak több verzión át a mostani állapotig. Sok ötletet kaptam egy Swiss graphic design nevű szövegkönyből, melyet az 50-es években a SwissAir gépein a hogyan élj túl egy repülőszerencsétlenséget prospektusaiban használtak. Ez lehetne az amerikai egészégügy zuhanásának metaforája is.

• Jogi szempontok miatt tárolod a pácienseiddel folytatott beszélgetéseket?

Természetesen, olyan, mintha valaki folyamatosan feljegyezné, ami a rendelőmben zajlik. Azoknak lehet ez hasznos, akik elfelejtik, mit mondott nekik orvosuk. Kb. 4 hónapon belül elkészül az a site is, ahová pácienseim beléphetnek és újból meghallgathatják beszélgetéseinket.

• Mi a helyzet a visszajelzésekkel? Szeretik pácienseid az innovatív szolgáltatásodat?

Szeretik! Elérhető vagyok mindig, van rájuk időm és tisztelettel kezelem őket. Nem kell naponta 50 beteggel foglalkoznom, így jut mindenkire elegendő időm. Mióta nincs irodám, sem kisegítő személyzetem, mivel a technikát használom a dolgaim intézésére, megtehetem, hogy kevesebb pácienshez megyek ki személyesen, de többekkel beszélek online. Bevételem 90%-a profit köszönhetően a technológiáknak és a mobilitásnak. A praxisom a fogyaztok tapasztalataira épül. A 250  páciensem fele  (2007 szeptembere óta működik a praxisom, 18 és 40 év közöttiekkel foglalkozom és csak a közvetlen környezetemben) készpénzben fizet.

Az emberek akkor is fizetnek szolgáltatásokért, ha csekél a jövedelmük. A doktorok ezt nem igazán értik - nagyrészt mert a szolgáltatás ötlete idegen egy olyan rendszerben, mely inkább a mennyiségért fizet, mint a minőségi ellátásért. Az én pácienseim olyan emberek, akik hamar elfogadták ezt az új rendszert, olyan újítók, akikről a hírekben hallani, a blogokon vagy általában az Interneten. Nekik tetsziik leginkább ez az újfajta orvostípus.

És mi így együtt küzdünk azért, hogy jobbá tegyük az egészségügyet. Azt adjuk az egészségügynek, amit a FedEx, Amazon, Apple már megértett. Érdemes figyelemmel követni, amit én és a Myca cég teszünk. Az amerikai egészségügyi rendszerben nagy dolgok történnek, de a változás nem a kormánytól vagy az ipartól várható, hanem az olyan "kisemberektől", mint te vagy én, akik új ötletekkel állnak elő.



Eddigi előadásaim végén általában azt mondtam összegzésül, hogy az orvosi információk szétterjedését, hozzáférhetőségét fogja megváltoztatni a web 2.0. Nem csak Jay miatt, de mostmár máshogy látom. Az orvostudományt természetesen nem, de az orvoslást magát, az orvosi praxisok szervezését is forradalmasítani fogja a web 2.0. És erről részleteiben fogok beszélni az elkövetkező néhány posztomban.

Pang mostanság az orvosi blogvilág, pláne a magyar, de igyekszem érdekes híreket találni:

• A japánok így oktatnak anatómiát a laikusoknak:
  

• Egyedülálló a magyar kutatók génmódosítási módszere (Origó Egészség): Genetikai módosítással olyan egereket hozott létre egy magyar kutatócsoport, amelyek az eddigieknél jóval olcsóbban és hatékonyabban tudnak a diagnosztikában és a gyógyításban használható fehérjéket termelni.

• Avatárok segítik az autista gyerekeket (Agent Portal): "...autista gyerekek könnyebben lépnek kapcsolatba avatárokkal játék közben, mint a többi gyerekkel."

Végül egy újfajta oktatási projekt, mely X-Science név alatt fut.

Két sztori keltette fel a figyelmemet mostanság. Az egyik főszereplője Mario Meunier, aki 2000-ben még 200 kg-ot nyomott, ezért akkor átesett egy gyomor bypass műtéten, aminek köszönhetően 2 év alatt 64 kg-ra fogyott le. Csakhogy ezután diagnosztizálták nála a nesidioblastosis nevű betegséget, amely a hasnyálmirigyet érinti. A hasnyálmirigy béta sejtjeinek túlműködését okozza, így több inzulin termelődik, így alacsony lesz a vércukorszint, ami számtalan tünethez vezet. 

Nemrég még arra készültek, hogy eltávolítják egy részét ezen szervének, de amikor megtudta, hogy a montreáli St Luc Kórház nem adná oda neki a szövetet, hiszen patológiára kell küldeniük azt további vizsgálatokra, úgy döntött, nem egyezik bele.

A fiatalember most inkább árverésre bocsátja a hasnyálmirigyét, ezzel is bíztatva a kutatókat, hogy segítsenek neki bebizonyítani a kapcsolatot a bypass műtét és az új betegség között. Merthogy ebben látja a nesidioblastosis okát. A kikiáltási ár $500,000 (kb. 87.5 millió Ft).



Valójában van az irodalomban erre vonatkozó kutatás (nem is egy, hanem kettő, három), de én nem emlékszem olyanra, hogy egy páciens ilyen radikális eszközökkel akarta volna a kutatást elősegíteni.

Ráadásul a 18 éves, angol Laura Moonról se feledkezzünk meg, akinek fél éve véletlenül fedezték fel harmadik és negyedik, járulékos veséit, amiket most el akar adományozni. Ha a vesefunkciói rendben lesznek, akkor egyet talán el is adományozhat, bár biztosan nem ő fogja kiválasztani, hogy kinek. A transzplantációs törvények, tudomásom szerint, nem így működnek.

És akkor még a szervkereskedelemről egy szót sem ejtettünk...

Ígértem, hogy nyilvánossá teszem azt a prezentációt, amit az amerikai utamon több helyen is előadtam. Rengeteget dolgoztam rajta és az előadásokon felmerült kérdések nyomán is javítottam még a diákon. Elmondhatatlanul örülök, hogy végre feltöltöttem. Minden visszajelzést szívesen veszek!

Kicsit hosszú, de még így se fért bele minden. A fordítását pedig későbbre tervezem.




Akit mélyebben is érdekel a téma, ezen az oldalon mindent megtalál.

Nem fogok arról bölcselkedni, hogy milyen fontos a pontos diagnózis az orvoslásban. Tudja ezt mindenki. Amikor arról beszéltem egy professzornak, hogy milyen diagnózist segítő programok vannak ma a weben, felvetette, hogy nem jó ötlet ezekkel bombázni a medikusokat, hiszen először meg kell tanulni gondolkodni. És milyen igaza volt.

Ezért vezetem be a következő két eszközt, mint a magunk ellenőrzésére alkalmas programokat, melyek mindössze arra szolgálnak, hogy az elmélkedés fázisa után biztosítsanak minket arról, nem hagytunk ki semmilyen lehetséges diagnózist.

A DXPlain amerikai orvosok számára ingyenesen hozzáférhető, és kb. minden tizedik orvos használja is. A páciens életkorát, nemét, a betegség időtartamát és a tüneteket megadva készít egy listát, hogy milyen diagnózisok jöhetnek szóba, sőt az egyes kórképekről külön-külön is lehet információt kapni.



A másik a Diagnosaurus. Beütünk egy tünetet vagy szindrómát és kapunk egy listát az adott tünethez köthető egyéb diagnózisokról. Így tudjuk ellenőrizni, hogy a diagnózisalkotás folyamatában kihagytunk-e valamit. Mivel PDA-n használható, ezért könnyen és gyorsan választ lehet kapni a kérdésekre.



Ahogy a Second Life orvosi oktatásban betöltött szerepét sem, úgy az ilyen programok diagnózisalkotásban játszott szerepét sem célszerű túlértékelni. Ezek mind csak kiegészítő, orvosok által készített eszközök orvosok/medikusok számára.

Említettem már, hogy a Sciencerollon több tucatnyi olyan website-ot szedtem össze, melyeken orvosi videókat, demonstrációkat, animációkat találhatunk. A JoVe például egy tudományos folyóirat, ahol csak mozgókép formájában lehet anyagot megjelentetni.

Nos, íme egy újabb projekt, a The Doctor's Channel, ahol orvosok beszélnek szakterületeikről néhány percben, vagy ahol városuk éttermeit ajánlgatják egymásnak. Újszerű, de furcsa kezdeményezés. Nem vagyok benne biztos, hogy nagy lesz az érdeklődés a szolgáltatás iránt.



Léteznek olyan website-ok, ahol az orvosok kommunikálhatnak egymással vagy pácienseikkel videón keresztül, de azokkal is óvatosan kell bánni. Orvosi tanácsot továbbra sem szabad ilyen formában adni. Mindenesetre meglepődne a doktorok többsége, ha tudná, milyen eredményesen lehet nevet szerezni például a Youtube-on. A következő 1-2 évben megtízszereződik, szerintem, az ilyen szolgáltatások száma, pedig csak egynéhány lesz életképes. Szerencsére...

A következő napok valamelyikében írok egy posztot a web 2.0 veszélyeiről és azokról az eszközökről, melyekkel megpróbálunk az orvoslás területén védekezni ellenük.

Addig is egy példa, így lehet önreklámot csinálni ingyen:



És itt az ellenpélda:

(Via David Rothman)

Idén is megrendezésre kerül a Web 2 Symposium, mely március 4-én lesz a Millenáris Teátrumban és ezúttal meghívtak előadni. Meglepően a web 2.0 orvoslásban, orvosi oktatásban betöltött szerepéről fogok beszélni.

• Program
• Előadók

Először lesz olyan közönségem, mely nem a teljesen laikus, nem az orvosi, hanem inkább a webes rétegből merít, így új anyaggal készülök.

A főbb témák: orvosi blogoszféra, orvosi keresők, oktatás a virtuális világban, és a web 2.0 veszélyei, illetve az áltudományosság elleni küzdelem.

Hétvégén pedig végre feltöltöm online az angol előadásomat...

Lassan visszatérek a régi kerékvágásba, ennek jeleként íme egy híregyveleg:

• Ismerkedjetek meg két évfolyamtársammal, akik a Tomography Blogot írják angolul, ahol nemrég írtak egy érdekes projektről. A The Lancet nevű orvosi szaklap külön részleget indított az orvostanhallgatók számára a web 2.0 minden gyönyörével együtt.
  

• A kutatóknak meg kellene tanulniuk kommunikálni. Az ok az, hogy a médiától nem várhatjuk a tudományos eredmények megfelelő magyarázatát, annál inkább a kutatóktól. A cikk persze a másik oldalt is bemutatja, miszerint nem mindenki alkalmas erre a feladatra. Én tartom, hogy a jövő kutatóinak meg kell majd tanulniuk bemutatni és átadni eredményeik lényegét a laikusoknak.
  

• Wiihabilitáció: Egyre gyakrabban használják amerikai orvosok a Nintendo Wii-t a rehabilitációban. Mivel számtalan sportmozgást lehet vele végezni, ezért már sikerrel  alkalmazzák törések, műtétek és agyvérzések után a felépülés alatt.

• Úgy látszik, a mai nap a Tomography Blogé, mivel íme egy másik posztjuk az orvosoknak hasznos web kettes eszközökről.
  

És végül egy felettébb furcsa iskolai projekt, melynek eredményét látjuk a videón. A genetikailag módosított élelmiszerek Hupikék Törpikék módra...