MedIQ

Dr Aniruddha Malpani egy indiai orvos és egyben blogger is, aki nagy figyelmet fordít a páciensek oktatására és támogatására. Előadása példa lehet minden, az egészségügyben dolgozó számára:


Nem mondok új dolgot azzal, hogy eredményesen gyógyítani, kezelni csak úgy lehet, ha a páciens is megfelelően informált. Ehhez az ilyen projektek tökéletesek lennének.

A másik módszer az, ha páciensek osztják meg tapasztalataikat egymással. Erre angol példa az MDjunction, magyar pedig a Várószoba.hu.

Túl sok érdekesség van ahhoz, hogy egyenként írjak róla:


  • Mobilra szerelhető mikroszkóp: Új utakat nyithat a telemedicinában. A bőrgyógyászatot emelném ki. A háziorvos lefényképezi páciensének gyanús anyajegyét és küldi is a szakorvosnak.


  • A Google a fertőzések nyomában: A Google-nek megvan mindene, ami egy ilyen feladathoz kell: Google Maps, forrás és a közösségeket megmozgató erő. Vizionáljunk influenzás gócokat mutató Google térképeket...


Steven Palter, az egyik kedvenc bloggerem, hozta le a hírt, miszerint a kutatók egy része agyserkentő szereket használ. A Nature kérdőívét 1400 tudós töltötti ki és ebből érdekes dolgok derültek ki:

  • 20% használ a kognitív funkciót javító szereket
  • 80% engedélyeztetné a komoly szellemi tevékenységet folytatóknak az ilyen szerek használatát
  • 2/3-uk ismer olyan kollégát, aki már használt ilyet
  • 25-25% naponta, hetente, havonta vagy évente szedi
  • sokan 3-4-esre értékelték a szer hatását a mentális képességeikre egy 1-5-ös skálán, ahol 5 volt a maximum


Vissza a jövőbe

Miközben

  • 70% amerikai volt a megkérdezettek közül
  • a leggyakoribb szer 62%-kal a Ritalin, egy központi idegrendszeri stimuláns (methylphenidate) volt
  • a Provigil (modafinil), mely az ébrenlétet segti elő  44%-kal második (azaz többen egyszerre több szert is szednek)
  • és béta-blokkolók fértek még a képbe 15%-kal (Inderal)
  • a résztvevők fele nem várt mellékhatásokkal is találkozott

A koncentráció javítására szedik, akik szedik, illetve szóba jött még a jet lag leküzdése is a sok utazás miatt.

Biztos én vagyok naív, de azt gondoltam a kávénál megszakad az ilyen serkentők sora. Az már régen baj, ha egyáltalán bármilyen serkentőre is szükség van. Egy jó munkahely, jó kollégákkal és egy jó projekt elegendő kell legyen a felfokozott ütemű munkához.

Források:

Mármint az írásukra értendő mindez, hiszen az orvosok messzeföldön híresek olvashatatlan macskakaparásukról. Erre mutat megoldást a következő kis klip:



Így könnyedén írhatnak receptet vagy bármilyen üzenetet pácienseiknek.

A másik videó a Heart Center Medical Groupról szól, mely teljesen áttért az elektronikus adminisztrációra helyettesítve ezzel 50,000 kórlap 5 millió lapját elektronikus megoldásokkal. Olcsóbb is, egyszerűbb is...


A Várószoba.hu, melynek fejlesztésében magam is részt vettem, nemrég indította el szolgáltatását. Ez egy támogatói közösség azoknak, akik valamely betegséggel és annak gyógyításával kapcsolatban keresnek támogatást, tanácsot vagy bátorítást. Az orvos tanácsát semmi sem helyettesítheti, de néha azért nem rossz, ha olyanok sztorijait olvashatjuk el, akik egészségügyileg hasonló cipőben járnak, mint mi.



Vannak hasonló szolgáltatások angol nyelven, de egyik sem épül a címkézésre. Ilyen történetek pedig százával születnek különböző magyar fórumokon is, de a fórum jellegéből adódóan azok hamar elvesznek. A Várószoba címkézésének köszönhetően a történeteket könnyű megtalálni és visszakeresni. Vegyünk egy példát:


A történeteket bárki olvashatja, regisztráció csak a történetíráshoz és a kommenteléshez szükséges.

A cél az, hogy orvosi egyesületek, alapítványok is felfedezzék a Várószobát, melyre jó példa a CML és GIST Betegek Egyesülete, ahonnan már született is történet a leukémiáról.



Egyelőre ennyit. A Várószoba blogjában részletesen lehet olvasni a működésről és az új sztorikról.
Ilyen negatív címet se adtam még híregyvelegnek.





  • Az IBM és a Mayo Klinika közös radiológiai projektre készülnek, mely által orvosok gyorsabban oszthatnák meg egymással a nehezebb esetek radiológiai képeit, eredményesebben juthatnának a komplikáltabb diagnózisokhoz.


A Nintendo Wii nemcsak a szórakozási lehetőségek tárházát bővítette, de az orvoslásét is. Íme néhány felhasználási mód, mellyel a Wii előnyeit különböző kezelési formákban hasznosítják.

  • Parkinson-kór: A Medical College of Georgia kutatói olyan kísérletbe kezdtek, melyben Parkinson-kóros páciensek mindennapos tevékenységeit próbálták javítani, mivel ez a kór a fogmosástól a ruházkodásig, minden motoros tevékenységet nehézzé tesz. Azt találták, a kísérletben résztvevők 98%-a fejlődést mutatott ezen tevékenységek elvégzése terén. A baseball volt az egyik kedvencük.

  • Sebészeti oktatás: Lehetőségem volt élőben is látni, hogyan működik az új sebészeti oktató játék, amit Wii-re dolgoztak ki. Az endoszkópos műszerek elhelyezkedését utánozva kell ügyességi játékok feladatait teljesítenünk, így sajátítva el az endoszkópos sebészethez szükséges mozgásformákat.


  • Műtét a Wii-vel: A Trauma Center segítségével átélhetjük legalább nagyjából, milyen érzés műteni. Feladatokat, sőt küldetéseket kell teljesítenünk a különböző doktorokkal és küzdeni kell a beteg életéért.



  • Wii Fit: Az egyik legjobb ötlet, mellyel mozgásra bíztathatjuk a gyerekeket.


És nem mellesleg, a túlzott használat a modern kor egyik betegségéhez, a Wiiitishez is vezethet, mely a játék következtében kialakult ínhüvelygyulladást takarja.



További olvasmány:


Update: Mi mindenre jó még a Wii kontrollere?
A Forbes magazin évről évre megjelenteti a legegészségesebb országok listáját, így tett idén is. Nem született meglepetés, Európa, méginkább Skandinávia vezeti a rangsort jól ismert okok miatt. A legjobbak közé a következők kerültek:

Izland
Svédország
Finnország
Németország
Svájc

Ausztrália
Dánia
Kanada
Ausztria
Hollandia



És ami alapján elkészítették a listát:

  • légszennyezés
  • a népesség hány százaléka fér hozzá ivóvízhez és milyen a közegészségügy
  • gyermekkori halálozási ráta
  • a tuberkulózis megjelenési aránya
  • 1000 lakosra jutó orvos és specialista
  • alultápláltak aránya
  • és a várható életkor

Az adatok hiánya miatt csak 138 országot vizsgáltak, Magyarországról a jelentésben nem esik szó.

További olvasmány:


Update: A From Iceland With Love blogon olvashatunk az izlandi egészségügyről részletesen!
Tegnap új taggal bővült a személyre szabott genetikával foglalkozó cégek listája, mivel a Navigenics is megjelent a piacon. Okosan kivárva, a többi, már egy ideje megjelent, cég hibáit kihasználva indította el szolgáltatását. Az onkológus és genetikus alapítókkal rendelkező Navigenics bemutatásával betekintést nyerhetünk a genetikai vizsgálatok egész tárházába és részleteibe is.



A folyamat egyszerű:

  • Kifizetünk egy 2500$-os éves díjat, majd megkapjuk a mintavételi csomagot.
  • Elegendő köpettel feltöltve azt, visszaküldjük a labornak.
  • Ott elemzik DNS-ünket, és az eredményeket megosztják velünk.

DNS mintánkat egy olyan chip segítségével elemzi, mely 1 millió SNP-t, azaz genetikai kódunk egybetűs cseréit képes megvizsgálni. Miért ezt a módszert választják?

Számtalan olyan tanulmány születik, ahol több száz vagy ezer embert vonnak be a kutatásba és azt nézik, vajon egy adott egybetűs csere (mostantól SNP) összefüggésbe hozható-e valamilyen betegséggel. Ha azt találják, elegendő számú egyén rendelkezik ezzel az SNP-vel, miközben például cukorbetegséggel is, akkor kimondják, hogy az az SNP hajlamosít cukorbetegségre. Ezt a hajlamot számszerűsíteni nem egyszerű feladat.


Egy SNP

Említettem, hogy valójában a többi cég (23andMe, Knome, DecodeMe) hibáira épített a Navigenics. 18 betegségre való hajlamot vizsgál, és amiben tényleg előrébb jár versenytársainál, az az, hogy habár nem adja ki a vevőknek teljes SNP adatsorukat, de ahogyan a tudomány fejlődik, ők is újraelemzik DNS-ünket, így biztosítva minket a lehető legfrissebb kutatásokra alapozott rizikóbecslésről.

A többi cég egyszerű hajlamot becsül, melyet egy referencia-populációhoz viszonyítanak. A Navigenics ún. életreszóló rizikót becsül meg, de a formulát, érthetően, nem árulja el. További negatívum, hogy az USA epidemiológiai adatai alapján határoznak meg hajlamot, így az európai piacra való betörésre még várnunk kell.

A nap 24 órájában lehet genetikai tanácsadóval konzultálni, ami nagy előrelépés a többi cég online bemutatók és animációk alapján történő elemzéséhez képpest.

És rendkívüli hangsúlyt helyeznek az oktatásra, hiszen egy online kurzuson dolgoznak a Medscape csapatával, ahol a genomika, a személyre szabott orvoslás alapjait lehetne elsajátítani.


A Navigenics páciensei számára készült portál

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy talán az eddigi legjobb személyre szabott genetikával foglalkozó szolgáltatást sikerült összehozniuk, mely mögött ütős csapat áll. A gond viszont továbbra is ugyanaz.

Ma már közel 10 millió SNP-t ismerünk a HapMap projektnek köszönhetően. De ezeknek csak egy részét sikerült betegségekkel összefüggésbe hozni. Vegyük azt, elvégzek egy ilyen vizsgálatot és kiderül, hogy 3 SNP-m koronária szívbetegségre hajlamosít. Mit gondolhatok ekkor? Egészségügyi szempontból sokat: életmódváltás, diéta, testmozgás, stb. De tudományos szempontból nem mondhatják azt nekem, a hajlamom erre a betegségre nézve magasabb, hiszen lehetnek még olyan SNP-k, és vannak is, melyeket nem fedeztek fel, és azok lehet, éppenhogy védenek a szívbetegség ellen.

Nem szaporítva tovább a szót, ha egy cég azt mondja csupán a páciensnek, hogy ezen SNP-k alapján ilyen és ilyen rizikóval rendelkezik, akkor senkinek egy szava sem lehet. De nem mondják ezt. A Navigenics áll legközelebb mégis az ilyen felfogáshoz azzal, hogy időről időre újraelemzi mintánkat.

További olvasmány:

süti beállítások módosítása