Én élvezettel néztem a Modern Képmesék sorozatát az MTV-n és most saját blogot is kapott a rövidfilmegyveleg. Íme az egészsügyről szóló videók listája és a személyes kedvencem is.

Még nehéz elhinni, de az amerikai szenátus tényleg elfogadta a GINA tervezetét, azaz már csak Bush elnökre vár a feladat, hogy aláírja. A genetikai hírek és elemzések kapcsán, itt a MedIQ-en is, legtöbbször a hátrányos megkülönböztetés veszélye merült fel a kommentek között. Ezen törvénytervezet (GINA: Genetic Information Nondiscrimination Act) éppen ezt hivatott kiküszöbölni. Ez alapján a biztosítok genetikai megkülönböztetés alapján nem róhatnának ki prémiumot vagy nem tagadhatnának meg biztosítást; illetve a munkaadók sem vehetnének fel vagy rúghatnának ki valakit csupán genetikai jellemzőire hagyatkozva.

Ahogy az Index cikke is megjegyezte:

Olympia Snowe, az ügyet republikánus részről felkaroló szenátor szerint ez azért különleges törvény, mert már azelőtt fellép egy megkülönböztetés ellen, mielőtt az elterjedhetett volna. Így a vallási vagy faji alapú megkülönböztetés tiltásához képest most nem várják meg, hogy elterjedjen egy erkölcstelen gyakorlat és utólag próbálják megnevelni a társadalmat.

A dolog jelentőségét bemutatva, a US News előállt néhány példával, miért is olyan nagy a GINA szerepe:

• Egy BRCA pozitív teszttel rendelkező hölgytől megtagadták biztosítását, hiszen magasabb esélye van mell- és petefészekrák kialakulására.
• Egy Kim nevű szociális munkást kirúgtak, mivel a munkáltató rájött, a hölgy édesanyja Huntington-kórban szenved, egy öröklődő neurológiai betegségben.
• Mary édesanyja és nagynénje is mellrákos volt, ezért szeretné leteszteltetni magát, de nem meri, mert mind a biztosítását, mind pedig a munkáját félti. 

Ezeket a problémákat remélhetőleg elfelejthetjük, ha a GINA véghezviszi feladatát.


Forrás

A döntés Bush kezében van, hogy aláírja a tudomány történetének egyik legfontosabb törvényét.

A lényeget elfelejtettem megkérdezni: mikor lesz ilyen Magyarországon?

• Virtuális valóság: beváltatlan ígéretek (Origó): Szedlák Ádám nagyszerűen összefoglalta mindazt, amit a témáról tudni kell.
  

• Miért halnak hamarabb a férfiak? (Medipress): A kutatók már évek óta igyekeznek rájönni, hogy a férfiaknak miért van csaknem mindenütt rövidebb várható élettartama, mint a nőknek. A különbségnek genetikai, fiziológiai, magatartásbeli vagy környezet-meghatározta okai lehetnek. Így az orvosok egy idő óta már a nemi hormonok szerepét vizsgálják az immunrendszerre vagy a szív- és keringési rendszerre. A férfi tesztoszteron hormon például több mint 20 gént kapcsol be, amelyek elősegítik a szív- és keringési betegségek keletkezését.

• Genetikai információk gyorsabban, olcsóbban, egyszerűbben (Origó Tudomány): Széleskörű összefoglalás a témában, annyi hozzáfűzéssel, hogy két ember genetikai állománya 99.5%-ban egyezik meg és nem 99.9%-ban, mint azt régebben hittük (a különbség 15 millió bázispár). Mindenesetre sokkal több hasonló cikkre lenne szükség a médiában.

• Végül pedig egy új együttműködésről, mely a Ozmosis nevű orvosi közösségi site és a The Doctor’s Channel nevű orvosok videóit bemutató szolgáltatás között jött létre. A napokban éppen arról beszéltem, hogy ilyen együttműködések szükségesek, hogy a kicsi, ám értékes szolgáltatások is fent tudjanak maradni.

Csatlakozom egy olyan projekthez, ahol azt vizsgálják, miként lehetne alkalmazni a virtuális realitást a rehabilitáció területén.



Viszont ötletünk sincs, hol lehetne Magyarországon ilyen célra alkalmas maszkot beszerezni.

Bárkinek ötlet?

Addig is további olvasmány:

• Mozgássérültek a virtuális világban
• Wii Fit: Update
• Virtualitás az orvoslásban
  

A Medipress érdekes cikket hozott ma az RSS olvasómba:

Az angol származású Tom Hadfield - aki 17 éves korában 40 millió dollárért értékesítette saját maga által kifejlesztett, labdarúgás témájú honlapját – most egy közösségi portál létrehozásán dolgozik, amely szerinte segíthet a malária elleni harcban. A fiatal vállalkozó ugyanis bízik a Facebook-hoz hasonló portálok „szájról-szájra” elven működő információ terjesztő hatásában, és abban, hogy ezzel meg lehetne fékezni ezt a halálos kórt, mely évente egymillió ember életét követeli elsősorban Afrikában.

A honlap arra ösztönzi az arra látogatókat, hogy legalább 10 dollárt adományozzanak 7 különböző, Tanzániában folyó kutatóprojekt finanszírozására, mint például a citromfű palánták elterjesztése, hiszen ez a növény segít visszavetni a moszkítók térhódítását. Hadfield szerint azonban a weblap jóval többről szól, mint szimpla adományozásról: „Az egyéni részvételre való ösztönzéssel olyan nemzetközi közösségeket lehetne létrehozni, melyek közös érdek köré csoportosulnak, hiszen ez a társadalmi kapcsolatépítés lényege” – mondja a vállalkozó. A honlap lehetőséget ad a lenyűgöző ötletekkel rendelkező tehetséges afrikai tudósok számára is, hogy részt vegyenek egy jobb jövő kialakításában.

Néhány évvel ezelőtt még egy ilyet megszervezni nem lett volna egyszerű feladat. Ráadásul néhány évvel ezelőtt annyira adományozni sem volt könnyű. Ma viszont egy kattintás. Ilyen ötletből kell több, és leginkább megvalósításról beszélek.

Ez a bejegyzés az SMA-Bug nevű blog Kijevi őssejtkezelés tapasztalatok nyomán íródik. Részlet abból az írásból:

Többen kérdezték az utóbbi időben, hogy mi a véleményem a kijevi őssejtkezelésről, szerintem hatásos-e. Mi már kétszer voltunk, és a második óta is eltelt már majdnem fél év. Ennyi idő elvileg elég kell legyen a kezelés megítéléséhez.

Bizonyos, hogy számos ponton történtek apróbb javulások. Zsófi egy kicsit ügyesebben tud motorozni. Talán, mintha egy árnyalattal tovább tudna előre hajolni úgy, hogy nem bicsaklik le a feje. Talán mintha egy kicsit biztosabban emelné a kezét. Talán, mintha egy kicsit biztosabban ülne. Talán. Mintha. Ugyanakkor továbbra sem tud felülni, vagy továbbra sem tudja hasonfekvésből felemelni a fejét, vagy ilyesmi.

Először is, nekem nem igazán sikerült megbízható leírásokat találni a kijevi őssejtkezelés valós hatásairól. Talán ezt, a NATO által kiadott, könyvet (Experience of Kyiv Center of Stem Cell Transplantation) kellene elolvasunk. Továbbá megfontolandó az, amit Katona Zsuzsa, orvosbloggerünk kommentként a blogon hagyott.

Ami az őssejtkezeléseket illeti, talán az idén februárban a Families of Spinal Muscular Atrophy (FSMA); a University of California, Irvine (UCI) és a California Stem Cell, Inc. (CSC) között létrejött együttműködési szerződés jelenthet ellenőrzött fejlődést és előrelépést. Hiszen a bizonyítékokon alapuló orvoslás szerint csak olyan terápiát használunk, melynek hatása és mellékhatása bizonyított és közölve vagyon valamely orvosi szaklapban. Az őssejtkezelést ilyen irányú hatásait eddig csak állati modelleken vizsgálták, legalábbis ilyen jelentéseket lelhetünk fel az adatbázisokban.

Kép a blogról

Az SMA rövidítés szpinális izomatrófiát, azaz gerincvelő-eredetű izomsorvadást takar. Több betegséget foglal magába, ezekben közös a genetikai ok és az általános izomgyengeség. Az ok az SMN génben keresendő, az ugyanis az 5. kromoszómán megkettőződhet, mutációt szenvedhet el. A génnek két kópiája van, SMN1 és SMN2. Ha az SMN1 funkciója kiesik, akkor az SMN2 gén próbálja azt pótolni, általában kevesebb sikerrel, mivel abban új mutáció alakulhat ki, mely csökkenti a megfelelő fehérje termelését.

A két kópia között kis különbség van a genetikai kódot tekintve, ezért a cél az lenne, hogy az SMN2 gént valahogy átváltoztassuk SMN1 génné.  Erről született idén februárban  egy közlemény, mely szerint sejtszinten sikerült a kettes gént SMN1-gyé változtatni, és a megfelelő fehérje termelése is növekedést mutatott.

És két hete jelent meg egy másik cikk, mely bár más támadásponton, de hasonló sikerekről számolt be egérkísérletekben. Innen még jónéhány lépés a humán kipróbálás, de bíztató jeleknek tűnnek ezek.

Nemrég írtam a Wii Fitről, korunk egyik legjobb, gyerekeket, felnőtteket egyaránt mozgásra ösztönző ötletéről. Íme a trailer:




A napokban több olyan írást találtam, mely a Wii Fit hosszabb idejű használatának eredményét ecseteli. Van, aki leírta, régen nagyon ritkán edzett, most viszont a napi fél óra mindig megvan a Wii-nek köszönhetően. Van, aki nap, mint nap önmagával versenyez, hogy mennyivel tud több fekvőtámaszt csinálni (merthogy az ilyen fejlődést látványosan lehet követni a Wii-n). És volt, aki a testtömeg-index (BMI) mérésére és a játékokra helyezte a hangsúlyt.

Kedvcsinálónak síugrás:



Illetve egy hosszabb, európai tesztelés:




További olvasmány:

• Mire jó a Nintendo Wii az orvoslásban?
• Gémeskút
• Healthbolt

Nem kell rosszra gondolni, a web 2.0 egyik leggyakrabban használt kifejezéséről, a hosszú farok jelenségéről van szó, mely természetesen a web orvosi részében is megjelenik. Előbb pár szóban arról, mit is jelentenek a medicine 2.0 és a health 2.0 kifejezések.

A medicine 2.0 takarja a kommunikációval, oktatással kapcsolatos web 2.0-höz kötődő orvosi szolgáltatásokat, oldalakat, eszközöket; míg a health 2.0 inkább a praxisok szervezésére, az egészségügyre magára vonatkozik. Ugyanis a web 2.0 mindezen területeken nagy változásokat generál, bár nem cél, hogy mindenütt ez történjen, hiszen nem minden területen lehetne kihasználni az előnyeit.

Scott Shreeve az egyik kedvenc bloggerem, aki érthető képeket közölt erről a jelenségről.


Az eredeti kép Scott blogján nagyításban látható.

Miről is van szó? Az y-tengelyen az adott szolgáltatást igénybe vevő páciensek száma, az X-tengelyen pedig az adott számú felhasználóval rendelkező szolgáltatások száma látható. Definiáljon helyettünk a Wikipédia:

A hosszú farok közgazdaságtani fogalom, mely az internetes kereskedelem árubőségét írja le: a hagyományos áruházak kevés fajtájú, de nagy mennyiségben árusítható tömeg- vagy sikertermékével ellentétben azoknak a kis mennyiségben eladható, de nagyon nagy sokféleségben rendelkezésre álló termékeknek a gyűjtőfogalma, melyek a hagyományos kereskedelem korszakában nem volt esélyük a piacra jutásra, a korszerű információtechnológiai megoldásokkal viszont megtalálják kis számú, szétszórtan elhelyezkedő fogyasztójukat, akár a világ túloldalán is. A fogalmat először Chris Anderson, a Wired Magazine főszerkesztője használta, 2004 októberében.

Csak orvosi videókra épült szolgáltatásból több tucatnyi van a neten; orvosi közösségi oldalakból pedig ki tudja, mennyi. Igaz, ezeknek csak egy része futhat be igazi karriert.


Ezt a könyvet ajánlom olvasásra.

Ha a magyar web háza táján nézelődünk, azt látjuk, néhány nagyobb központ mellett (Házipatika.hu; informed.hu) megjelennek a bizonyos feladatra fókuszáló vállalkozások (orvosiszotar.hu, dokim.hu, várószoba.hu), és a szám azért folyamatosan nő. Habár kevés tud építeni eredeti ötletre, a mi piacunkon bőven megférnek egymás mellett.

Mondhatná bárki, hogy az amerikai piacon is elfér akkor a számtalan ötlet egymás mellett, de az egyre-másra visszaeső site-ok mégsem ezt mutatják.

Mit akartam ebből az ömlengésből kihozni? Azt, hogy egyre nehezebb nyerő szolgálatást indítani és még a jó ötletek egy része sem válik be.  Megoldás talán az lenne, ha egy Patientslikeme.com páciensközösség szorosan együtt tudna dolgozni egy orvospontozó oldallal (pl. zocdoc.com); vagy egy orvosi videókat bemutató site (meddio.com) egy orvosközösséggel (sermo.com).

A lényeg, hogy a hosszú farok jelensége a web 2.0 orvosi részében is megjelenik és az olcsóbb, hatékonyabb orvos-beteg találkozók felé mutat. Hiszen, vegyük az USA-t, ki akar 250$-t fizetni egy rendelésért, ha kérdéseire egy orvostól 1.99$/perces áron is választ kap online?

További olvasmány:

• Millennial Health Care Delivery
• Trends in Health 2.0

Lassan több mint 25 olyan szolgáltatás van a weben, ahol orvosi/tudományos videókat, animációkat nézegethetünk. A MedicalVideos.us oldalon még le is tölthetjük azokat.

Szerencsére vannak magyar orvosi animációk is, 3D-s ismeretterjesztő videók, melyek a Házipatika.com Médiatárában találhatók. A cél, hogy a betegek jobban megértsék a betegségüket, illetve a szervezetük működését.



Részlet a Házipatika cikkéből:

Járt már úgy, hogy nem értette pontosan, amit az orvosa a betegségéről mondott? Nem tudta elképzelni, hogy milyen folyamatok zajlanak a szervezetében? Esetleg családtagja faggatta Önt, hogy magyarázza el a betegségét? Mostantól 3 dimenziós animációval és közérthető magyarázattal segítünk Önnek, hogy bepillanthasson az emberi szervezet működésébe.

A HáziPatika.com Médiatárának oldalán lehetősége van arra, hogy keresgéljen az animációk, a képgalériák vagy a videók között. Ha böngészni akar, akkor az oldal alján található sorban lévő betűkre kattintva találja meg a különböző témákhoz tartozó tartalmakat. Ha konkrét betegségről keres anyagot, akkor használhatja a beépített keresőt is.

A Twitter lényege az, hogy rövid, sms-nyi üzeneteket oszthassunk meg ismerőseinkkel, barátainkkal. Szinte részesévé válunk egymás mindennapjainak és akár hírességek életét is részleteiben követhetjük figyelemmel.

Az ok, amiért most erről írok, az Csordás Attila kutató ötlete, miszerint a biotech-ben érdekelt Twittereseket össze lehetne gyűjteni egy kalap alá, ez lett a Biotecher account.



A Twitter által nyújtott előnyök:

• rövid, gyors üzenetek = információ!
• sok, hasonló érdeklődésű ember egy helyen
• ezerszer egyszerűbb használni, mint blogposztot írni
  

Kiemelkedő példa még a Pubmedbootcamp, mely a Pubmed adatbázisának használatára fogja okítani a csatlakozókat.

Aki pedig a Second Life virtuális világáról akar megtudni mindent, az kövesse malburnst.

Engem itt lehet megtalálni.