Május 24. és december 31. között lesz megtekinthető a BODIES című kiállítás, mely az emberi testet hivatott bemutatni kicsit szokatlan szemszögből.

A BODIES - A KIÁLLÍTÁS megismerteti a látogatókat a saját testükkel és hasznos információkkal szolgál arról, hogyan őrizhetik meg az egészségüket és hogyan élhetnek egészségesebben. Egy eddig soha nem látott módszerrel – az egészségügyi problémák, például az elhízás, az emlőrák, a vastagbélrák, a májzsugorodás, a méhen kívüli terhesség, a csontritkulás, az ízületi gyulladás vagy a csonttörés láthatóvá tételével – kínál lehetőséget arra, hogy a látogatók megnézzék és megismerjék azokat a betegségeket vagy egészségügyi problémákat, melyekben esetleg családtagjaik, barátaik, ismerőseik szenvednek. Nagy hangsúlyt kapnak azok a károsodások is, melyeket a dohányzás vagy az egészségtelen étrend okozhat.

Helyszín: VAM Design Center, Budapest, Király utca 26.

Ha hackerek pénzszerzés céljából okoznak kárt, az bűncselekmény. Amit viszont az epilepsziások alapítványának website-jával tettek, az már-már kegyetlenség.

Az AP is beszámolt róla, hogy teletűzdelték a website-ot és a fórumokat villogó képekkel, illetve olyan linkekkel, melyek gyors, különböző színű felvillanásokat tartalmazó oldalakra vezettek. A fotoszenzitív epilepszia, az epilepszia olyan formája, amiben a fényvillanások önmagukban is görcsöket okozhatnak. Így náluk egy ilyen """vicc""" súlyos következményekhez vezethet.



Ahogy Ken Lowenberg, az alapítvány webes megjelenéséért felelős vezetője mondta, a hackerek valószínűleg eleve görcsöket akartak kiváltani.  Néhány felhasználónál sikerült is görcsszerű állapotot, illetve migréneket okozni.

Hasonló példaként említhető az, ami néhány hónapja körbejárta a világsajtót, miszerint az implantálható defibrillátorokhoz hozzá lehet férni kívülről, így akár hackerek kezébe kerülhet bizonyos típusú pacemakerekkel rendelkező egyének élete. És ha még nem is olyan egyszerű ilyen szinten beavatkozni a műszerek működésébe, a páciens személyes adatai mégis hozzáférhetőek lehetnek.


Egy implantálható cardioverter defibrillátor (Képforrás)

A mostani híregyveleget kezdjük egy megdöbbentő ábrával, amit az iHealthBeat közölt a napokban. Az európai háziorvosok számítógép-használatát mutatja be:



Hazánkon kívül Finnország és Észtország büszkélkedhet még ilyen eredménnyel. Egyébként az európai háziorvosok kevesebb mint felének van csak szélessávú internetkapcsolata. Messze még a web 2.0...

• Brutális ápolónők az első világháborúból (Múlt-kor történelmi portál):

A sebesültek naplói a Somme-tól Gallipoliig arról szólnak, hogy a katonák a kórházba kerülve nagyon sokszor csendben tűrték a nővérek, doktornők, és más ápolók brutális gonoszkodásait. Bár a kórházi magazinokban a sebészek gyűlölt figuráknak számítottak, és Vagdaló százados, vagy Szike százados néven emlegették őket, másokat nem nagyon lehetett kritizálni.

• Miről ismerhetjük fel a szívinfarktust? (Medipress): A fiatal nők többsége egyáltalán nem gyanakszik szívinfarktusra, ha nem a hollywoodi filmekből megszokott módon jelentkeznek a tünetek – állítja egy frissen készült tanulmány. Jobb lenne, ha a médiában nemcsak a szívroham jellegzetes tünetekkel megjelenő formáit mutatnák be.

• DNS-teszteken múlhat az állásunk (Index.hu)

• Szűkülő erek: a perifériás érbetegség veszélyei (Origó): Jó összefoglaló a tünetekről és a megelőzésről.
  

És végül egy animáció, mely azt mutatja be, hogyan végeznek el egy intubációt és pontosan mi is az:

Hónapok, sőt évek óta folyik a küzdelem, amit jól nyomon lehet követni az angol genetikai blogoszférában, hogy az amerikai törvényhozás elfogadja végre a GINA-t, azt a törvényt, mely a genetikai alapon való diszkriminációt hivatott kiküszöbölni. A GINA értelmében egészségügyi biztosító genetikai információra alapozva nem szabhat ki külön összeget, vagy nem tagadhat meg biztosítást; a munkáltató nem alkalmazhat vagy bocsáthat el alkalmazottat DNS-teszt alapján. Tehát, amitől féltünk eddig a genetikai tesztek kapcsán, azt a GINA jó közelítéssel megoldja.



Erre született egy új magyar törvény. Kétszer is meg kellett néznem egy nap ugyanazt a híradót, hogy elhiggyem a hallottakat. Na de szóljon helyettem a hirado.hu:

A legjobban titkolt családi betegségek is kiderülhetnek, ha valaki állásra pályázik. A cégek és a biztosítók is kérhetnek DNS vizsgálatot a jelentkezőktől. Egy nem sokkal ezelőtt elfogadott törvény, amely a humángenetikai adatok kezeléséről szól, ezt nem tiltja. Az állampolgári jogok biztosa aggályosnak tartja az új jogszabályt.

Az eredményt a vizsgált ember beleegyezésével bárkinek ki lehet adni. A munkáltatóknak, vagy a biztosítóknak is. A most elfogadott törvény ugyanis nem tiltja ezt. Az állampolgári jogok biztosa ezért aggályosnak tartja a jogszabályt.

Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő: "Egy genetikai teszt, amelyik azt mutatja, hogy mondjuk ez az illető 5 év múlva meghal egy betegség miatt, ugye akkor nekem előbb kell vele terveznem. Ez nem azt jelenti, hogy nem fogom felvenni az illetőt, de előbb tudok vele tervezni." A géntesztek másik nagy felhasználói a biztosítók lehetnek, akik az eredmények alapján számíthatják az életbiztosítási tarifákat. A biztosítók szövetsége szerint a magyar piacon egyetlen olyan biztosító sincs, amelyik genetikai vizsgálatot írna elő, és szerintük ez a mostani törvény miatt sem változik majd.

Ezt ugye senki nem gondolja komolyan? Emlékszem, bevágtak egy képet a parlamenti szavazásról, egyetlen nem vagy tartózkodás sem volt. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a szavazó képviselők közül hányan tudták, hogy mire is szavaznak pontosan.

Az még hagyján, hogy egy nemzet évekig nem rendezi a genetikai tesztekkel, a genetikai diszkriminációval kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat. De hogy olyan törvényt hozzon, mely egyenesen nem tiltja az ilyen irányú kirekesztést.

"Az állampolgári jogok biztosa aggályosnak tartja a most elfogadott jogszabályt."

Ez nem aggályos, ez sokkal több annál...

És még mondják, milyen elfoglaltak az amerikai orvosok. A Nickelback Rockstar című számát nővérek és orvosok írták át, így mostmár arról szól, milyen rossz a pácienseknek az intenzív osztályon. Előbb az eredeti videóklipp: I wanna be a rockstar



Következzék az átírt szöveg, I wanna be DNR címmel. A DNR a Do Not Resuscitate-re, azaz a ne éleszd újra kifejezésre utal.



(Via Clinical Cases and Images)

Az Entertainment Weekly, ahogyan erről az Origó is beszámolt, olyan listát közölt, mely a valaha volt leghíresebb, legfontosabb doktorokat mutatja be. Természetesen csak a sorozatok orvosairól van szó, így például az első tízbe került:

Ross Doki a Vészhelyzetből:



Jennifer Melfi a Maffiózókból:



És persze messze a legjobb, Dr. House:

Az előadások többségét, szóljanak bármilyen témában is, biztosan lehetne még javítani néhány aprósággal. A következőkben mutatok néhány pozitív példát a gyakori hibák javítására és néhány negatívat is elrettentésül.

Kezdjük egy olyan prezentációval, mely éppen a hibákra próbálja felhívni a figyelmet.

A következő videó minden olyan hibát bemutat, melyeket nap, mint nap tapasztalunk az előadásokon, és amelyekre oly könnyű lenne odafigyelni:



A link egy előadásra vezet az egészségügy változásairól, mely a TED Talk keretein belül hangzott el. Ott a legjobb előadók, 10-15 percben beszélnek elképesztően érdekes témákról. A TED Talk oldalán tucatnyi tökéletes példát találhatunk.



És végül egy olyan prezentáció, mely azt hivatott jelképezni, hogy megfelelő tudással és jó előadómóddal, még tartalom nélkül is ki lehet hozni a dologból valamit (a végén a kérdésekre érdemes odafigyelni):

Hétvégi híregyveleg következik:

• Rák - ahogy még sosem látta! (Házipatika): Sokkoló képek, kiállítás a rákról:

Kép forrása

• Gén ami megvéd az SMA-tól: Plastin 3 (Az SMA Bug): Ígéretes kutatási eredmény egy sokakat érintő kórképben.

• Hogyan lehet élhetőbb kórházat csinálni? (The Patient's Doctor): Dr Aniruddha Malpani nemcsak blogger, de egyben a páciensek oktatásának egyik legnagyobb szószólója is. Szerinte a kórházak egyszerűen nem foglalkoznak a betegek érdekeivel és úgy gondolják, a betegoktatás felesleges kiadás. Olyan rendszereken dolgozik, mellyel a várószobai várakozás kissé kellemesebbé válik és a kórképekről is könnyen juthatunk érthető információkhoz.

• James Watson genomja (Evolgen): Craig Venter, a humán genom projekt atyja, után mostmár a DNS szerkezetének egyik felfedezője is publikálta teljes genetikai állományát, azaz genomját egy szaklapban. Ennek az eredménye az lett, hogy közelebb kerültünk az ún. 1000$-os genomhoz. Nemrég még több millió dollárba került egy genomot megszekvenálni, ma viszont egyre olcsóbb. A cél az, hogy éveken belül 1000$ alatti összegből bármelyikünk megtudhassa teljes genetikai állományának kódját.

Végül egy érdekes orvosi szimulátor:

Vajon hányan kommunikálnak orvosukkal e-mailen keresztül? Merthogy köztudottan gyors és hatékony módszer, bár megvannak a maga veszélyei. A Medipress jelentette a napokban:

 

A Manhattan Research által végzett közvélemény kutatás szerint 2007 első negyedében az orvosok 31 százaléka használt e-mailt a betegekkel való kommunikációhoz. Egyes orvosok aggodalmukat fejezték ki az e-mail használatával kapcsolatban, például, hogy több munkát jelentene, a betegekkel kapcsolatos titoktartás megsérülhet, perek fordulhatnak elő, és olyan sürgősségi üzeneteket kaphatnak, amelyekre nem tudnak azonnal válaszolni.

Az e-maillel történő orvosi kommunikációval kapcsolatban végzett legtöbb vizsgálat szerint a betegek nem élnek vissza az e-mail adta lehetőségekkel és nem árasztják el az orvosokat kósza üzenetekkel. Emellett a vizsgálatok azt találták, hogy az e-maillel történő kommunikáció segítheti az orvosok teljesítményét és csökkenti a rendelésre érkező betegek számát.

 

Egyik kedvenc bloggerem, Joshua Schwimmer, összeszedte, milyen szempontok miatt érdemes az e-mailhez fordulni, és milyen veszélyek állhatnak amögött, hogy az orvostársadalom nehezen hajlik az ilyen jellegű kommunikációra.

Mire lehet használni az e-mailt?

• Laboreredmények közlésére
• Gyógyszerek mellékhatásainak leírására
• A páciens egészségmenedzselésének adatait elküldeni az orvosnak (vérnyomás, vércukor, stb.)
• A visszajelzés, akár pozitív, akár negatív, értékes.
  
• Új tünetek jelzésére többek között.
  

Az okok, amiért az orvosok nem feltétlenül támogatják az e-mail használatát:

• Például nem használnak e-mailt. Sok orvost ismerek, akik egyáltalán nem fogadnak/küldenek e-mailt.
• Féltik a doktorok a személyes szférájukat.
• Nem mernek orvosi információt kiadni elektronikus úton.
  

Ez utóbbi talán a legfontosabb szempont, amire viszont megoldást jelenthet egy biztonságos rendszer alkalmazása, mely jelszót igényelve tenné lehetővé a biztonságos és követhető e-mailezést.

De valószínűleg mindez igény kérdése. Nekem alapkövetelmény, hogy ne kelljen minden aprósággal telefonon vagy élőben zaklatnom orvosomat.

Néhány szó az anatómia webes megjelenéséről. Először is 3D-s kiadást kapott a Bassett/Gruber anatómiai képtár. Sőt a Flickr-en is saját gyűjteményük van.



Christopher Huet olyan művész, aki az egészséget sajátos oldalról tudja megközelíteni (Street Anatomy):



Magyar alkotásokat is tartalmazó anatómiai múzeum képtára pedig a netre is felkerült.