Nemrég beszámoltam a DNA 11 szolgáltatásáról, mely lehetővé teszi, hogy a DNS-ünk alapján ránk jellemző képet, portrét tegyünk a falra. Csak a felelevenítés miatt:

Mostmár elérhető az upgrade is GenePak néven. Ebben további négy gént elemeznek és teszik az eredményt a termékre:

• Sport: A gén neve ACTN2 és az izomműködésben játszik szerepet a terméke, az alfa-aktinin 2.
• Agy: A gén az IGF-2, azaz inzulinszerű növekedési faktor 2, melyet az intelligenciával hoztak összefüggésbe.
• Szerelem: A gén az NGF2, vagy ismertebb nevén, neurotrofin 3 elvileg a szerelem, az eufória érzéséért felelős.
• Nem: Az amelogenin nevű gén termékét a nemek elkülönítésére használják.

 

 

Több értelme továbbra sem lett, de biztos lesz, akinek tetszeni fog.

(Via Eye on DNA)

Úgy tűnik, elég népes a magyar Twitter-használók közössége. A Turulcsiripen keresztül pedig követhetjük is egymást. Viszont kevés szó esik arról, tematikus területeken mennyire használható ez az ún. microblog szolgáltatás. Az orvoslásban, röviden összefoglalva, nagyon. 

Patricia F. Anderson orvosi könyvtáros Michiganben és igazi szakértője a témának. Íme egy friss előadása: 

 

Szó esik benne olyanokról, akik műtétük előtt, alatt és után is informálták társaikat megpróbáltatásaikról. Vagy olyanokról, akik orvosként panaszolják mindennapjaik nehézségeit. Van benne cukorbetegek számára készült diétakövető, stb.

Hiába van nagyjából 150 feed az RSS olvasómban, a legfontosabb hírekről és projektekről már a Twitteren értesülök. Csak néhány példa, néhány Twitter felhasználó és erényeik:

• minden a Second Life-ról
• minden a web 2.0-ről
• egy indiai orvos mindennapjai
• a Second Life orvosi lehetőségeiről

 

Bár egyre többen váltanak a Friendfeedre, én még maradok a Twitteren.

Ha pedig továbbmegyünk, olyan kórházat is vízionálhatunk, ahol egy belső Twitteren keresztül kommunikálnak a dolgozók egymással.

Ha valaki tud ilyen felhasználásról, ne habozzon megosztani velünk.

 

Számtalanszor írtam már a Second Life oktatási lehetőségeiről, de azt kevésszer említettem, hogy nem igazán van garancia az ott befektetett összegekre (épületek, tárgyak). És nem mellesleg, nem igazán biztonságos a site.

A Forterra olyan virtuális világokat hoz létre, melyek teljesen biztonságosak, csak persze nem ingyenesek. Lehet, hogy ez lesz a virtuális oktatás jövője. Miről van itt szó?

Nem az orvosi oktatás megváltoztatásáról, hanem a lyukak betöméséről. Egy sürgősségi osztályon nem jó ötlet komoly feladatot adni egy medikus kezébe, mert ott tipikusan gyors és jelentős döntéseket kell hozni. Viszont a betegszervezési feladatokat meg kell valahogyan tanulni. Erre lehet egy eszköz a sok közül a virtuális oktatás. Az oktatandó medikus dönti el, hogy ebben a programban behozott beteggel mit kezd, milyen teszteket és milyet kezelést rendel el, és hogyan kerül a páciens a megfelelő osztályra.

Egy példa: 

 

További olvasmány:

• Virtuális fitnesz
• Miért és hogyan használható a Second Life oktatásra?
• Az első orvosi szimuláció a Second Life-ban: percről percre!
• Orvoslás a Second Life-ban: virtuális doktorok és kórházak
• Top 10: virtuális orvoslás a Second Life-ban
• Előadássorozat a Second Life-ban: orvoslás és web 2.0
• Orvosi oktatás a Second Life-ban: érdeklődők jelentkezzenek!
• Genetika a Second Life világában: viseld a kromoszómád!

A PubMed Faceoff egy nagyszerű ötlet, mely igencsak megkönnyítheti a kutatók és orvosok munkáját, akik a PubMed keresőben töltik mindennapjuk egy részét.

A PubMed az élettudományok adatbázisa. Ha bárki komoly cikkeket szeretne találni egy adott témáról (legyen az klinikai vagy tudományos), a PubMed a célállomás. Csakhogy ha beírom a Pubmedbe, hogy diabetes, rengeteg anyagot kapok és nehéz eldönteni, melyik volt fontos cikk a területen; melyiket citálták többször, azaz mely cikk hordozza a legértékesebb információt.

Ebben nyújt segítséget a Pubmed Faceoff. Alapja a Chernoff jelenség. Az ember könnyen jegyez meg arcokat és azok apró változásait is hamar felismeri. Éppen ezért, az ún. Chernoff arcok is változókat tartalmaznak (az orr nagyságát, a szemek nagyságát, és egyéb formákat), melyeket más változókkal kapcsolnak össze. Ennek eredménye:

Ha olyan cikket találunk, melyet régen publikáltak és a kutya sem hivatkozik rá, akkor az első arcot látjuk. Viszont, ha fontos cikkről van szó, melyet rangos lapban jelentettek meg, akkor vidám az arc. Azaz:

• minél idősebb az arc, annál régebben publikálták a cikket
• a mosoly a hivatkozások számát jelöli
• a szemöldökráncolás azt jelenti, jóval kevesebben hivatkoztak a cikkre, mint gondolnánk
• a felhúzott szemöldök pedig a szaklap impakt faktorával van összefüggésben

 

Azonnal felmerült a Nature Network egyik bloggerében, hogy a Nature.com lapjait Chuck Norris arcképe jellemezze...

A Sirius Satellite Radio a New York Langone Medical Centerrel közösen a napokban indította el rádiócsatornáját, mely 24 órán keresztül csak orvoslásról szól. Ami miatt még érdemes kiemelni, az az, hogy nem médiában jártas személyek csinálják, hanem orvosok, akik munkájuk mellett szakítanak időt műsorukra.

Miről fognak szólni a műsorok:

• orvosok mesélnek történeteket praxisukból
• hallgatók betelefonálhatnak és kérdéseket tehetnek fel
• a közönség számára jelentős eseteket dolgoznak fel (Ted Kennedy betegsége vagy Tim Russert hirtelen halála)

Szakterületek egész sorát fedik le a gyermekgyógyászattól a plasztikai sebészetig.

Miből tartják fent magukat? Természetesen hirdetésekből, amiket főleg a gyógyszercégektől és az orvosi műszereket gyártó vállalkozásoktól várnak.

3 napig online is lehet hallgatni ingyenesen az adást.

A kérdés, hogy lenne-e értelme létrehozni egy ilyet Magyarországon. Lenne rá vajon igény?

 

• Spanyol fiatalokat mobilfüggőséggel kezelnek (Medipress): „A „Messenger” (internetes üzenőrendszer) miatti függőségükkel kerestek bennünket fel, ám megállapítottuk, hogy mobiltelefonjaikat sem tudják letenni, függők”...

 

• Szenzációs fotók a peteérésről (Index.hu):

 

 

• Egészségügyi rendszert indít a Pannon (Index.hu): Már nem egy ilyen rendszer létezik külföldön, meglátjuk, hazánkban milyen fogadtatást fog kapni.

A DataMed lényegében egy nyílt szabványokra épülő adatcserélő rendszer, amely a különféle háziorvosi és kórházi szoftvereket összeköti. Bárhol rögzítenek adatokat (diagnózist, mérési eredményeket), az interneten minden eljuttatható a megfelelő helyre.

 

• Galton, a bajkeverő (A béka marad): Egy zseni és az eugenika.

 

• Immune Attack: Újabb hasznos és érdekes, oktató célzatú játék, ezúttal az immunrendszerről. Ingyenesen letölthető.

Ehhez kell a kézügyesség. A japán Dr. Norihiko Ishikawa (Department of Telesurgery and Geomedicine; University of Kanazawa) a da Vinci robotsebészeti rendszer segítségével, stílszerűen, mi mással foglalkozhatna, mint origamival.


(Via Medgadget)

További olvasmány:

• Az orvoslás és a robotika: sebészet a jövőben
• Híregyveleg: Ingrid és Da Vinci
• 3D a sebészetben
• Mire jó a Nintendo Wii az orvoslásban?
• Sebészek és videójátékok
• Virtuális sebészkedés: Végezz csípőprotézis-műtétet!
• Szívműtét: Légy te a sebész!
• Sebészeti oktatás: videón
• Játsszunk térdsebészest!
• Műtsünk a Nintendo Wii-vel!

A hét cikke díjat most a New York Times viheti el, mely bemutatta, a japánok hogyan tartják kordában nemzetük derékbőségét. Egy friss rendelkezés értelmében az önkormányzatok és cégek kötelesek évente ellenőrizni a 40 és 74 év közöttiek derékbőségét. Ha pedig az meghalad egy bizonyos értéket, jöhet a büntetés.


Photo: Ko Sasaki for The New York Times

Nem kell egyből bírságra gondolni, de 3 hónap múlva újra kell méretniük magukat, és ha nincs változás 6 hónap múlva sem, akkor jöhet a helyes táplálkozást bemutató tanfolyam.

Egyébként ez a rendelkezés 56 millió japánt érint. Az elvárandó értékek pedig 90 cm a nőknél, és 85 cm a férfiaknál. Az értéket a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) határozta meg és azért a nagy szigorúság, mert a derékbőség az elhízás közvetlen mérésére ad lehetőséget és szoros kapcsolatba hozható a szív-és érrendszeri megbetegedésekkel.


Photo: Ko Sasaki for The New York Times

Japánra gondolva valószínűleg nem az elhízás jut eszünkbe, néhány éve mégis még igen nagy volt a metabolikus X szindrómában szenvedők száma. Ez egy összetett kórkép, melyet az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vércukor- és inzulinszint, illetve a magas trigliceridszint jellemez.

Vajon be lehetne-e egy ilyen rendelkezést vezetni nálunk is?

További olvasmány:

• Mi a metabólikus (X) szindróma?
• A metabolikus szindróma

• Hogyan bírjuk mozgásra a gyerekeket?
• Az elhízás közösségi hálókon terjed
• Egy brutális fogyás története
• Website a gyerekek elhízása ellen

Hogyan lehet konkrét kapcsolatot teremteni a virtualitás és a valóság között? Hogyan fordíthatjuk testedzésre a számítógép előtt eltöltött órákat? A Second Life Fitness használatához egy ilyet kell beszerezni:



És az eredmény valahogy így néz ki:



Ahogy hajtjuk a kerékpárt, úgy haladunk a Second Life virtuális világában is. Eddig 54-en mozognak odabent ilyen módon és összesen 974 km-t tettek meg.

Tudom, hogy sokan nem látnak semmilyen jövőt a Second Life-ban, de én továbbra is próbálom kiaknázni a benne rejlő oktatási/orvosi lehetőségeket. Ma 15 holland orvost vezettünk körbe az orvosi központunkban (lásd a képen), tehát érdeklődés az van. Bemutattuk az oktatási eszközeinket, amikről hamarosan itt is írni fogok.



Addig is:

• Miért és hogyan használható a Second Life oktatásra?
• Az első orvosi szimuláció a Second Life-ban: percről percre!
• Orvoslás a Second Life-ban: virtuális doktorok és kórházak
• Top 10: virtuális orvoslás a Second Life-ban
• Előadássorozat a Second Life-ban: orvoslás és web 2.0
• Orvosi oktatás a Second Life-ban: érdeklődők jelentkezzenek!
• Genetika a Second Life világában: viseld a kromoszómád!

A címet szó szerint lehet venni, ugyanis a Royal Philips Electronics olyan szobát hozott létre, ahol a jól ismert 4D ultrahang eredményét közvetlen közelről lehet szemlélni és meg is lehet érinteni a buborék alakú képernyőt. Sok funkciója nincs, de biztosan élvezik majd a leendő szülők.

A 4 dimenziós ultrahang ugyanolyan frekvenciájú hanghullámokat használ, mint az általában használt ultrahangkészülék, csak sokkal több szögben törnek meg a hullámok, így valósághű mozgóképet lehet készíteni a magzatról.





(Via Medgadget)

További olvasmány:

• Túlzsúfolt méh: 4D ultrahang
• A várandós test belülről
• Videók magzatokról
• A magzat fejlődése: zenében