•
2009.08.09.
Ezzel a címmel jelent meg interjúm a Kossuth Rádión, ha valakit érdekel, az online orvoslás veszélyeiről, a Webicina-ról, a debreceni kurzusomról beszélgettem Gimes Júliával.
•
2009.08.09.
A PLoS One nevű rangos, nyílt hozzáférésű szaklapban érdekes cikket publikáltak a minap. Azt régóta tudjuk, hogy a rendszeres testedzés (heti 3-4-szer napi 30-60 perc) segít megelőzni a cukorbetegséget, szív- és érrendszeri gondokat, illetve néhány ráktípust is. De hogy a fogyást is előmozdítja, az nem annyira egyértelmű, mint amilyennek tűnik.
A cikk írói 464 túlsúlyos nőt 4 csoportba osztottak és azok fél éven át:
Mindegyik csoport veszített súlyából a kezdeti értékhez képest, de nem olyan sokat, mint várnánk, illetve nem olyan kiugróan sokat veszített a sokat edző csoport, mint a semmit nem edző. A cikk írói egyértelmúen kifejezik, hogy ezek az eredmények nem az edzés jelentőségének csökkenését sugallják, hanem inkább azt a következtetést vonják le, a sokat edzőknél kompenzatórikus folyamatok indulnak be (edzés után éhesebbek, fáradtabbak voltak és kevésbé figyeltek oda az étkezésre).
Azaz, a testedzés bizonyítottan hatással van számos betegségre és fogyni is lehet tőle, de csak akkor, ha életmódváltás, egészséges hozzáállás is társul hozzá.
Ha valaki a fogyáson gondolkozik és online minőségi forrásokat keres, azoknak készítettem egy gyűjteményt Weight Loss 2.0 címen.
Ha pedig valaki egészséges életmódra adja a fejét és szeretné tudni, mit is eszik valójában, a Wolfram Alpha új keresője segíteni fog neki. Csak beírjuk mit és mennyit ettünk és ilyen részletes elemzést kapunk:
•
2009.08.07.
A telemedicina vagy távorvoslás igazi felhasználhatóságát, hatását még nem is tudjuk felmérni. Jelenleg olyan országokban, ahol nehéz szakembert találni, különösen jelentős lehet az, hogy egy beteg hazájából férhet hozzá megfelelő orvosi ellátáshoz. Később ez más területeken is hasznos lehet. A betegnek az adatait lehívja egy virtuális recepciós, majd hív hozzá megfelelő doktort, akivel webkamerán keresztül beszélhet. Jelen van egy segítő is, aki az EKG-t, illetve egyéb vizsgálatokat végrehajtja, de azokat a távolban elemzik, gyógyszert távolról ír fel.
Nem ez irányban fejlődik az orvoslás, nem ilyen lesz a jövő orvoslása, de ott, ahol nincs elegendő szakember, életeket menthet.
További olvasmány:
•
2009.08.07.
Elnézést a címért, de tényleg ez a trend. A személyre szabott genetikai cégek vizsgálataihoz köpetmintát kell beküldeni a labornak és a folyamatot egyre többen örökítik meg, hogy aztán online publikálhassák. A hölgy azt mondja magáról, hogy most kezd a Health 2.0 cégnél, de elárulom, a Navigenics-nél dolgozik, mivel találkoztam vele, és az egyetlen dolga egész nap, hogy a Navigenics Twitter és Facebook megjelenését menedzselje.
A napokban írtam egy másik hasonló felhasználóról, aki viszont az eredményeit is publikálta.
•
2009.08.05.
A CNN hozta a hírt, miszerint egy 5 napos kínai táborban a szülők 880$-jáért DNS teszteket végeznek nyálmintából gyermekeken azért, hogy meghatározzák, genetikai hátterük alapján milyen tehetségeket hordoznak. Az IQ-t, az atletikus képességeket, érzelmi kontrolt és memóriát nézik, többek között. Belegondolni sem merek, ki talál ki ilyet.
Kép forrása: CNN.com
A kutatók 11 gént néznek meg, márpedig nemhogy 11 génből, de 11000-ből is iszonyatosan nehéz lenne nem megmondani, de még megjósolni is ezeket a jegyeket. A magasságot nézik például, hogy a gyermekből válhat-e NBA-s kosárlabdás. Egyrészt ezt a jegyet nem egy, hanem számtalan gén és a környzeti faktorok együttesen határozzák meg; másrészt Tony Parker sem egy 2 méteres játékos, mégis kivételes tehetség.
Olyan jegyeket, amiket több gén és a környzetet együttes ráhatása határoznak meg, lehetetlenség megjósolni. Nem nehéz, hanem lehetetlen. És nem csak a tudomány mai állása szerint, hanem még jó sokáig.
Így amikor ilyen hírt olvasunk, gondoljuk át a dolgot és lássunk a sorok között (itt egy kínai biotechnológiai cég nyílt reklámjáról van szó, erődemonstrálásról, hogy ők is tudnak olyat, mint a Navigenics vagy 23andme). Ha pedig valaki azt írja, megtalálták a magasság, elhízás, stb. génjét, ne higgyünk neki. Nem találták meg, mert több gén is szerepet játszik ezekben, ráadásul a környezeti hatások különösen fontosak.
Lehet, hogy genetikai hajlamom van cukorbetegségre, de megfelelő diétával, testmozgással meg tudom előzni. És lehet, hogy kicsi a genetikai hajlamom, de egészségtelen életmóddal, nulla mozgással mégis kialakul a betegség.
•
2009.08.05.
A PLoS Medicine az egyik leggyorsabban növekvő nyílt hozzáférésű szaklapok egyike és az online jelenlévő kutatók egyik kedvence lett. A főszerkesztő, Ginny Barbou, videókon keresztül mutatja be a szaklap működését, kihívásat, jövőjét, mivel ötödik születésnapjához érkezett a projekt.
További videók:
•
2009.08.04.
A Personal Genome Project (PGP) dokumentumfilmeket készít Marilyn Ness Emmy-díjas producer vezetésével, hogy bemutassa, mit is jelent pontosan a személyre szabott genetika/genomika a jövő orvoslásának. A második videón lévő George Church-csel volt szerencsém július elején beszélni San Francisco-ban és elmondta, egy éven belül kevesebb mint 200,000 Ft-ért meg lehet majd szekvenálni egy emberi genomot igen rövid idő alatt. Ebbő akár arra is lehet kis bátorsággal következtetni, hogy néhány éven belül mindannyiunk genomja meg lesz szekvenálva, azaz DNS-ünk betűi meg lesznek határozva. Az más kérdés, mennyire szólhat mindez bele az orvoslásba, mivel genetikai tudásunknak is csak egy részét tudjuk jelenleg orvosi döntések formájában önteni.
•
2009.08.04.
Nagy öröm ért a minap, bekerültem a Healthspottr által összeállított Future Health 100-as listájába olyan nevek mellé, mint Jay Parkinson, az első online orvos; Anne Wojcicki, a 23andMe alapítója vagy Jack Lord, a Navigenics orvosa. De aminek ennél is jobban örülök, hogy nem a blogolás miatt kerültem be a listába, hanem a Webicina.com-on végzett munkám miatt.
•
2009.08.04.
Egyre több e-mailt kapok arról, hol lehet klinikai kísérleteket találni, mivel sokan szenvednek olyan betegségben, ahol a klinikai kísérletek, kipróbálás alatt lévő gyógyszerek is sok reményt adhatnak. Az USA-ban már működik a TrialX, amivel akár iPhone-ról is kereshetünk ilyen vizsgálatokat.
Megadjuk a paramétereinket (életkor, nem, stb.) és a betegségről néhány részletet, és csak olyan lehetőséget dob ki, ahova nagy valószínűséggel bekerülhetünk. Hazánkban tud valaki ilyen eszközről vagy regiszterről?
Egyébként a gond az, hogy sok vizsgálatot le kell állítani, mert nincs meg a megfelelő számú páciens, így most az ilyen cégek is a social media eszközeihez nyúltak. Ebből a szempontból természetesen kihagyhatatlan a Twitter. Írunk egy tweetet a TrialX nevű felhasználónak a CT hashtaggel:
Majd a TrialX a háttérben keres nekünk való vizsgálatot:
Végül pedig kapunk valami ilyesmit eredményül:
A résztvevők szerint a módszer működik.
•
2009.08.01.
A Webicina.com oldalon hónapok óta azon dolgozom, hogy a web 2.0 teljes tárházát lefedő forrásokkal, gyűjteményekkel álljak elő, melyek egy-egy betegségre vagy szakterületre koncentrálnak. A fogyás különösen olyan téma, ahol a hirdetések, spamek, fals információk gyakran előfordulnak, így megtalálni az orvosi szempontból is ellenőrzött, legjobb forrásokat kivételesen nehéz volt. De íme: Fogyás 2.0!
A tartalomjegyzékből:
Ha bárki tud még forrásokat, szívesen bővítem a csomagot.
