MedIQ

Nagyon izgat az orvoslás jövője; sőt, néha úgy érzem, mintha mind egy sci-fi regény szereplői lennénk. Azonban a személyes szféra beszűkülése és a genetikai diszkrimináció csak két probléma azon sok közül, amelyek felüthetik a fejüket, ha hagyjuk, hogy fejvesztve haladjanak tovább az egészségügyi fejlesztések.

Orvosi jövőkutatóként állandóan az új technológiák által felvetett etikai problémákon töröm a fejem. Született optimista vagyok. Több embernek van hozzáférése jobb ellátáshoz, mint eddig bármikor. Megfékeztünk egyes halálos betegségeket, és másokat kezelhetővé tettünk. Ennek ellenére vészjósló trendek tűntek fel a láthatáron, és a veszélyt kevesen veszik komolyan. Például általános orvoshiány van, és az ellátási költségek rendkívüli mértékben emelkednek a fejlett országokban.

Minden orvosnak, betegnek, döntéshozónak és egyéb érintettnek komoly változásokra kell felkészülnie. Hogy ezt elkezdhessük, nyíltan kell beszélnünk a minket érintő fenyegetésekről. A témáról folyó párbeszéd elindítása érdekében írtam egy listát a tíz legfontosabb etikai kérdésről, amelyekkel foglalkoznunk kell majd. A cél nem a rémisztgetés, hanem a mihamarabbi párbeszéd.

1) Orvosi eszközök feltörése

Korábban már demonstrálták, hogy a pacemakerek és az inzulinpumpák feltörhetőek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a biztonsági rések révén betegek egész csoportjai válhatnak gyilkosság áldozatává – nem is olyan sokára. A kérdés az, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy megvédjük a viselhető, testfolyamatainkra is kiható szerkezeteket a külső irányítástól? Az ilyen és hasonló technológiákat fejlesztő cégeknek biztosítaniuk kellene, hogy a termékeik biztonságosak legyenek e tekintetben – és a felhasználóknak is hasonlóan résen kell lenniük használat közben.

2) A személyes szféra beszűkülése

Jóval több információt osztunk meg magunkról, mint gondolnánk. Nézd meg a mypermissions.org-on, hogy milyen alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak adtál már engedélyt, hogy hozzáférjenek némely személyes adatodhoz. Mi lenne, ha – a kiterjesztett valóság elterjedésének hatására – mindez az információ azonnal az új ismerőseid rendelkezésére állna? A ma született gyerekek az első olyan generáció tagjai, akiknek az élete meglepő alapossággal és folyamatossággal naplózott – vagy saját maguk, vagy egy jó szándékú, de ebbe bele nem gondoló rokon révén. Bár az így keletkező hatalmas adatmennyiség nagymértékben előrelendítené az egészségügyet, hogyan állíthatnánk meg ezek – kormányok vagy cégek általi – kéretlen használatát? Mi lenne, ha vörös hús evése után az egészségbiztosítód automatikusan megemelné a biztosítási díjad, mert nem eszel elég egészségesen?

3) Önmagukat diagnosztizáló betegek

Az orvosok amiatt aggódnak, hogy a tüneteikre rákereső betegek a kapott, esetleg téves információkat komolyabban veszik, mint a kezelőorvosuk tanácsát. A betegek hamarosan már képalkotó- és vérvizsgálatokat, sőt, genetikai teszteket végezhetnek magukon, illetve rendelhetnek ilyen vizsgálatokat különböző, nem szabályozott cégek segítségével, és azután nyilvános algoritmusok segítségével kielemezhetik azokat. Ez további, súlyosabb tévedésekhez, öngyógyítási kísérletekhez vagy öngyógyszerezéshez vezethet. Meg tudjuk-e győzni a betegeket, hogy forduljanak orvoshoz ezekkel az adatokkal és a problémáikkal, és ne csak az algoritmusoknak szavazzanak bizalmat? Ha szerinted ez csak fantazmagória, nézd meg a Nokia Sensing Xchallenge döntőseit, akik pont ilyen képalkotó eljárásokon dolgoznak. 

4) Az egészséges emberek technologizálása

Egy új technológia beláthatatlan előnyöket biztosíthat egyeseknek, vagy bizonyos képességeket eddig elképzelhetetlen mértékben megnövelhet. Ennek tükrében mi lenne, ha egyesek például le szeretnék cserélni az egyébként egészséges végtagjaikat mesterségesekre, hogy gyorsabban futhassanak? Mi lenne, ha agyba ültethető kiegészítőket kérnének, hogy okosabbak legyenek? Ha ma már le tudod cserélni az orrod, vagy megnövelheted a melleid, miért ne kérnél új izmokat, vagy agyi implantátumokat?

5) Vagyonalapú biológiai különbségek

Ma a társadalmak többsége a nemi és vagyoni különbségek problematikájával igyekszik megküzdeni. Ha egyszer azonban a technológia segítségével tényleg ki tudjuk terjeszteni az emberi teljesítőképesség határait, az emberek csak akkor lehetnek okosabbak, egészségesebbek és gyorsabbak, ha megengedhetik maguknak ezeket a kiegészítéseket. Mi lenne, ha én vehetnék magamnak egy exoskeletont vagy egy gyógyszert, hogy tovább éljek, és te nem? Hogyan készülhetünk fel egy olyan társadalomra, ahol a vagyoni különbségek biológiaiakhoz vezethetnek?

6) Drasztikusan kitolt várható élettartam

Az élettartam tanulmányozása már évtizedek óta zajlik. Már tudunk is egyet s mást a hosszú élet titkáról. Előbb vagy utóbb lényegesen meg tudjuk majd hosszabbítani a várható élettartamot. A fejlett országokban az elöregedő populáció miatt már napjainkban problémát okoz a lakosság egészségének megőrzése. Hogyan fog – akár az alapjaiban – megváltozni a társadalom, ha az emberek többsége több, mint száz évig fog élni? Vajon fenn tudunk-e tartani egy ilyen társadalmat pénzügyileg és orvosilag? Biztosítani tudjuk-e majd, hogy az ennyire meghosszabbodott élettartam ne menjen az egészségünk rovására?

7) Bioterrorizmus

A legvadabb elképzelések szerint a jövőben majd a véráramunkba juttatott parányi nanorobotok kutatják fel a különböző kórállapotokat. Ezek az apró robotok figyelmeztethetnék a gazdáikat okostelefonon vagy digitális kontaktlencsén keresztül – még a betegség kialakulása előtt. Amikor a legtöbb emberben robotok hada tevékenykedik, hogyan tudjuk majd megakadályozni, hogy terroristák feltörhessék ezeket a rendszereket, ezzel hozzáférve az egészségünkhöz?

8) Technológiai fejlődés vs. bizonyítékon alapuló orvoslás

A mai egészségügy a bizonyítékon alapuló orvoslás módszerére támaszkodva ad javaslatokat az egészségesebb lét érdekében. Ez a módszer jellegéből adódóan hosszú folyamat. Bár néhány megoldás – mint például a hosszú és drága klinikai kutatások intelligens rendszereken futtatott szimulációkra cserélése – meggyorsíthatja a folyamatot, még így sem leszünk képesek lépést tartani a technológiai előrelépésekkel. Az utóbbi pár évben a technológiai fejlődés üteme annyira felgyorsult, hogy már követni is nehéz. Hogyan tudnak majd az orvosok naprakészek maradni? Vajon a betegek az egészségügyi rendszeren kívüli megoldásokhoz folyamodnak, ha látnak valami magával ragadó újítást, amely nem elérhető a tradicionális egészségügy keretein belül?

9) Transzhumanizmus & szingularitáselmélet

Léteznek olyan mozgalmak és meglátások, amelyek egy specifikus megközelítést emelnek ki a jövővel kapcsolatban, még ha valószínűtlen is, hogy csak egy bizonyos megoldás fog elvezetni egy fényes és gazdag jövő felé. A transzhumanizmus inkább a tudomány, az orvoslás és a technológia jövőjére fókuszál az egyénével szemben. A szingularitáselmélet egy technológiai szingularitás eljövetelét jósolja, de nem ad tanácsokat az azt követő időszakra. Csakis egymással kapcsolatban lévő emberekkel, eszközökkel és ötletek hálózatával oldhatjuk meg a globális problémákat. Tanácsos nem csak egyetlen mozgalomra vagy eszmerendszerre, mint például a transzhumanizmusra vagy a szingularitáselméletre támaszkodni a jövőnket illetően. A legvalószínűbb megoldást az elkövetkező időszakot leíró eszmék és ötletek egyvelege adhatja. Kritikusnak és lényeglátónak kell lennünk, mielőtt letesszük a voksunkat egy bizonyos jövőt bemutató irányvonal mellett. A jövő egy bonyolult hálózat képét vetíti elénk, nem pedig egy egyirányú utazásét.  

10) Technologizált szexualitás

Egy Davecat nevű ember a feleségével és a szeretőjével él, akik mindketten szintetikusak – nagy műgonddal kialakított, életnagyságú babák. Ennek megfelelően, Davecat technoszexuálisnak vallja magát. Bár sokan nem fogják megérteni, ahogyan Davecat viszonyul a partnereihez, a története rávilágít a szexualitást körülvevő, a következő néhány évben születendő gondolatok sokszínűségére. Hogyan készülhetünk fel ezekre, ha a jelenlegi kérdéseket sem tudjuk megoldani a szexualitás terén? A mai elképzeléseink a szexualitásról főképp a biológiában gyökereznek. Azonban a technológia begyűrűzése a magánéletünkbe még akár az LMBT-forradalomnál is nagyobb kihívással szembesíthet minket.

Kezdjünk el beszélni ezekről a jelenségekről otthon, a munkahelyen és nyilvános fórumokon. Így felkészülhetünk a technológia nyújtotta előnyök kiaknázására, míg ezzel párhuzamosan kordában tarthatjuk a lehetséges veszélyeket.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

A bejegyzés trackback címe:

https://mediq.blog.hu/api/trackback/id/tr3111722627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dekoninckxx 2016.09.21. 07:13:11

"A szingularitáselmélet egy technológiai szingularitás eljövetelét jósolja, de nem ad tanácsokat az azt követő időszakra."
Még szép, hiszen pont ez a lényege a szingularitásoknak, ti. hogy megjósolhatatlan, hogy mi van benne/mögötte/utána! :-D

Alick 2016.09.21. 07:13:13

1-2..7. Érdekes és jogos kérdések...
3. Ehhez hozzátenném, hogy fontos lenne az egészségtan oktatása az iskolában, hogy tisztában legyenek az alapokkal... és hogy mikor szükséges orvoshoz fordulni.
4. Még nem ismerjük kiborgosodás lehetséges hosszú távú negatív mellékhatásait...
5. Ez ma is így van, ld. egészségmániás középosztály és elhízott alsóbb rétegek az USA-ban.
6. A 200 éves életnek akkor van értelme, ha pl. 160-170-ig aktív és erős marad az ember.
8. Az orvostudomány fura dolog... egy természettudományos kutató nem kevés módszertani kifogással élhetne, ha szóba kerül a "bizonyítékokon alapuló" kifejezés.
9. Utópizmus... teljesen máshogy is alakulhatnak a paradigmák.
10. Egy dolog a szex, mint kielégítésre szoruló biológiai funkció, megint más az érzelmi-pszichológiai-szociológiai oldal... és az előbbi befolyásolhatja az utóbbit, ha a kapcsolatok nem a fizikai kielégületlenség okán jönnek létre.

morph on deer 2016.09.21. 07:13:30

"Hogyan készülhetünk fel egy olyan társadalomra, ahol a vagyoni különbségek biológiaiakhoz vezethetnek?"

Sajnálom, hogy én vagyok az, aki közli a hírt, de előbb-utóbb ideje megtudni: már ebben élünk egy jó ideje!

És itt nem csak arra gonfolok, hogy aki meg tudja engedni magának a rendszeres bőrápolást, a "karbantartást" ha úgy tetszik, továbbá az időről időre esedékes kozmetikai célú beavatkozásokat, azt valószínűleg símább és feszesebb bőrrel az arcán teszik a koporsóba, mint ahogy egy borsodi ötvenéves kinéz, hanem már a magzatkori fejlődési lehetőségei is nagyjából arányosak a jövendő családja anyagi kapacitásával!
Ez a különbség később a táplálkozás, a táplálékhoz jutás milyensége és mennyisége révén tovább nőhet, ebben sincs semmi új, attól tartok.
Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a különböző sportokhoz, testmozgáshoz való hozzájutás, vagy éppen az elégséges pihenés ugyancsak nagyban függ az anyagi lehetőségektől, ez ugyancsak ismert, csakúgy, mint ezek hatása, vagy éppen hiányuk.
Végül már csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az, aki anyagi helyzeténél fogva kénytelen hosszabb időn át megterhelő fizikai munkát végezni, és/vagy a létbizonytalansággal együtt járó stresszt elviselni, bizonyítottan rosszabb egészségi állapotban lesz mondjuk nyugdíjaskorú, mint aki tehetősebb...
Ésígytovább...

Igen, the future is here!
(Egyébként nem értettem félre a cikket, csak fontosnak láttam felhívni a figyelmet a dolog hétköznapi aspektusaira is)

Érdekes téma, és köszönet a gondolatébresztésért!

midnight coder 2016.09.21. 07:32:20

1. Ami veszélyes lehet, annak nem kell közvetlen netes kapcsolatot biztosítani. Kismillió módja van a rövid hatótávolságú kapcsolatnak.
2. Ez a probléma nem probléma. Az emberek ma is megosztják a kapcsolatokat. Olyan egészségbiztosítóval pedig, aki a táplálkozásom alapján dönt a havidíjról nem kötök szerződést.
Amúgy pedig mire ez probléma lesz, már valószínűleg eljut a kuruzslás arra a szintre, hogy az életmód nem sokat oszt vagy szoroz.
3. Az orvosok nagy részét így vagy úgy amúgy is le fogják váltani a számítógépek. Mi a fenének kell egy háziorvos, amikor egy mesterséges intelligencia sokkal nagyobb (és mindig friss) tudásanyag birtokában tud diagnózist felállítani ? Ráadásul tökéletes logikával, úgy hogy soha nem fáradt, részeg, rosszkedvű, vagy rosszindulatú.
4. Pontosan. A jövő az orvosi technológiáé.
5. Ma is vannak vagyon alapú különbségek. Egy európai nyugdíjas tud magának protézist csináltatni combnyaktörés esetén, az afrikai viszont még egy fogpótlást sem tud kifizetni.
6. Ennél a népességrobbanás egy nagyságrenddel nagyobb probléma. De egy-két atomháború sok problémát megold.
7. Vagy ez. Amúgy a bioterrorizmus már legalább egy évtizede létezik, anno a japánoknál juttatott ilyesmit a metró szellőzőjébe valami szekta.
8. Ne röhögtess. Bizonyítékon alapuló ? Gondolj csak abba bele, hogy az elmúlt 20 évben mi mindent mondtak a "bizonyítékon alapuló" táplálkozástudósok csak a tojásról... Ez ez egész rendszer ma leginkább arra jó, hogy a gyógyszeripari maffia le tudja lassítani vele a kutatásokat, így kitolni azt az időt, amíg nagyot tudnak kaszálni egy-egy betegségen. Ha ugyanis a hatóanyagot védő szabadalom lejár, akkor a gyógyszert bárki gyárthatja, oda az extraprofit. Ergo, ha valaki kihoz egy betegségre egy tökéletes gyógyszert, akkor X év múlva azon a betegségen már senki nem keres egy vasat sem. És nem sok olyan betegség van, ahol sokat lehet keresni: van a rák, a cukorbetegség, a keringés. Ha ezeket a problémákat megoldanák, a gyógyszeripar profitja drasztikusan leesne, mert a többi baj vagy nem annyira veszélyes, vagy nem érint annyi embert, vagy nem fizetőképes a betegcsoport. Ezért érdeke a nagy gyógyszeripari multiknak a hosszadalmas és drága bevezetési folyamat. Ezzel ugyanis ki tudják zárni a kisebb, innovatívabb cégeket, és kézben tudják tartani a folyamatokat.
10. Ezt már ma is megteheted bármelyik szexshopban vehetsz magadnak ilyesmit. Nyilván, a robotikával együtt ez is fejlődni fog. De annyira nem látom mi ebben a rossz.

Ezek a veszélyek nem veszélyek, kivéve talán a bioterrorizmust.

midnight coder 2016.09.21. 07:59:57

Én a technológia betörését az orvosi piacra inkább nagyon is reményt keltőnek látom. Kb. olyasminek, mint anno amikor a papokat, varázslókat leváltották az orvosok. Akkor még nem jelentettek túl nagy előrelépést, de ma már épeszű ember nem Gyurcsókkal próbája távgyógyíttatni a beteg vakbelét. A következő lépés pedig az lesz, ha a fehér köpenyes istenek helyett mérnökök - vagy jobb esetben gépek - fognak dolgozni a meghibásodott test kijavításán.