MedIQ

Az idei predikcióim között volt a Boston Dynamics által fejlesztett humanoid robot. Az éjjel kijött az új videójuk. Botrányosan gyorsan közeledik az a kor, amikor ezek dolgoznak majd a gyárakban.

2008-ban még orvostanhallgató voltam, amikor megalapítottam a Webicina.com-ot. Az volt az alapötlet, hogy mindenki hozzáférhessen a betegségének vagy szakterületének leghasznosabb, minőségi online forrásaihoz. A Facebook oldaltól a szaklapon át a Youtube csatornákig. Ingyen. 

Az elmúlt két évben egy csapattal teljesen újraterveztük a Webicina-t, hogy valóban betölthesse a célját. 11 000 online forrás van benne és 135 témában érhetjük a személyre szabott híreket és tanácsokat ellenőrzött forrásokból. Egyelőre csak angolul, de lesz hamarosan több nyelv is. 

Remélem, tetszeni fog és hasznosnak találja majd mindenki.

Szinte mindenkin volt már gipsz valameddig. Kificamodott boka vagy törött kéz miatt tudjuk mit jelent a gipsszel élni. Nehéz, nem higiénikus, viszket és ha ellenőrzés van, várni kell, lecserélni. Gondoljunk csak bele, lassan sofőr nélküli autóban utazunk, de még mindig gipszet teszünk a törött végtagra. 

Tavaly mutattam be egy képet, amit Dubai-ban készítettem egy fickóról, akinek a karján 3D nyomtatóval készített váz volt. Beszkennelték a karját és megkapta a vázat, ami tökéletesen illeszkedett a kezére, hiszen arra lett megtervezve. Pár ezer Forintba került és egyszerű volt cserélni. Tudott zuhanyozni is úgy, hogy viselte. 

ckqeoq3uaaaepx2.jpg

Azóta az ötleten sokan dolgoznak. Egyesek addig is elmentek, hogy az izmot is stimulálják a váz alatt. Ezek a 3D-ben nyomtatott vázak még nem olyan biztonsággal őrzik a végtagot, mint a hagyományos gipsz, de mivel 1 év alatt jutottunk el az ötlettől az első megvalósításig, hamarosan ez is változni fog. Jó lenne, ha egyenesen traumatológusok dolgoznának rajta. 

Most egy holland hallgató azt oldotta meg, hogy a kart tökéletes részletességgel lehessen nagyon olcsón beszkennelni. Egyszerű lézer pointereket, kamerákat és egy Raspberry Pi-t használt fel hozzá.

curatio.png

Alakul a gipszmentes jövő.

Az idejüket és szakértelmüket feláldozó fordítóknak hála a világ leghíresebb e-páciensének, e-Patient Dave-nek a könyve magyarul is elérhető kb. 830 Ft-os áron. Könnyű és gyors olvasmány, de annál fontosabb. Azt mutatja be hibátlanul, mit jelent a beteg aktív részvétele a kezelésben és miért van erre szükség.

Itt lehet megvenni. Kötelező olvasmánnyá tenném minden orvosi egyetemen.

Mozirajongók láttak már exoszkeletont az Avatarban, Mátrix 2-3-ban vagy az Elysiumban, de ez nem része még a mindennapi orvosi gyakorlatnak. Egy holland klinikán viszont a napokban az lett. Ruben de Sain gerincsérülést szenvedett 10 éve, lebénult és kerekesszékbe került. Most viszont hazavitte a saját exoszkeletonját, amivel tud újra járni. Mint a filmekben. 

hoge-resolutie-36.jpg

Az exoszkeleton még több millió Ft-ba kerül, de nem sokáig. Ruben közösségi finanszírozással oldotta meg a dolgot és egyre több ilyen sztorit fogunk olvasni. Ha az egészségügyi rendszer nem használja fel a már elérhető technológiákat a páciensek életminőségének javítására, majd ők megoldják. Csak az a baj, hogy így az egyéni vállalkozói készségen és a pénztárcán fog múlni, hogy ki fér hozzá.

Az eszköz neve a ReWalk és az Ekso Bionics is ilyeneken dolgozik.

Nagy évnek nézünk elébe, így összegyűjtöttem azt a 10 technológiát, ami szerintem a legnagyobb hatást fogja kiváltani az orvoslásban és általában a mindennapjainkban.

1) Virtuális valóság

A New York Times egyik év végi számához adott egy Google Cardboard dobozt, amivel a virtuális valóság egyszerűen és olcsón átélhető. A Facebook által felvásárolt Oculus Rift immáron rendelhető, igaz, elég drágán. 2016-ban más eszközök is piacra kerülnek. Korlátok nélkül fognak készülni a medikusok hivatásukra és biztosan nem páciensen fognak először végezni vizsgálatokat. Páciensek láthatják majd, milyen lesz a vizsgálat és mi fog velük történni a kórházban. Olcsón, otthon.

1_8.jpg

2) Kiterjesztett valóság

A Novartis gyógyszercég vezetője 2015-ben jelentette be, hogy a Google digitális kontaktlencséje, ami vércukorszintet is tud majd mérni könnyből, 2016-ban jön piacra. A Microsoft Hololens nevű szemüvege is idén válik elérhetővé. Egészen furcsa lesz digitálisan látni információt a valós képeken. Medikusok a formalin szaga nélkül boncolhatnak majd az anatómia és pathológia órákon kívül bármikor.

maxresdefault.jpg

3) Elektronikus szövetek

A Hexoskin gyártott eddig "okosruhát", ami csak egy olyan sportruházat volt, amin egy zsebben lévő eszköz mért paramétereket. A Google a Levi's-szel közösen viszont valódi okos szöveteken dolgozik, amivel a körülöttünk lévő technológiákat tudjuk majd máshogy irányítani. Reagálhatnak majd lázra és más paraméterekre is.

3_4.jpg

4) Algoritmus, ami viselhető eszközöket elemez

A viselhető szenzorok korszakát éljük, az Amazonnak saját piaca is van erre a célra. Viszont hiába vesznek milliók szenzorokat, ha nem tudunk mit kezdeni az adatokkal. Az Exist.io nevű szolgáltatás megpróbálkozott már ezzel, de haszontalannak bizonyult. Nekem azt adta ki 2 hét használat után, hogy több lépést teszek meg, ha több időt töltök sétálva. Köszi. Ha 2016-ban nem lesz megoldás erre, az emberek nem fognak viselhető eszközt használni. Mivel óriási piacról van szó (több tízmillióan már vettek eszközt), idén jön megoldás is.

my-gadgets.jpg

5) Közel mesterséges intelligencia

Az IBM Watson már évek óta segít onkológusokat a legjobb kezelés megtalálásában, de a nagy áttörés idén várható radiológiában. A Medical Sieve projekt azt célozta meg, hogy levegye az óriási terhelést a radiológusok válláról azáltal, hogy az elsődleges feladatuk nem a képek friss átnézése lenne, hanem a közel mesterséges intelligencia által adott eredmények ellenőrzése. A kreativitást igénylő feladatokra tudnak majd koncentrálni.

6) Ételszkennerek

Idén 3 eszköz is elérhetővé válik, melyekkel ételek összetevőit lehet kimutatni. A Tellspec direkt csak ételre koncentrál. A Scio mindenre, ami mérhető. A Nima pedig a glutén kimutatására. Megtudjuk végre mondani, mit és mennyi kalóriát eszünk. Eddig legfeljebb saccoltunk.

5_3.jpg

7) Humanoid robot

A Google 2013-ban megvette a Boston Dynamics céget, mely robot állatokat és az Atlas nevű humanoidot dolgozta ki (videón lent). A cég két éve nem mutatott nagy eredményt, sőt a robotkutyájukat az amerikai hadsereg parkolópályára tette használhatatlansága miatt. Ha idén nem ugranak egyet a humanoid robotok terén, elveszítik a kezdeti figyelmet, amit például japán klinikáktól kaptak, melyek ezekkel szórakoztatnák és hordoznák a betegeiket.

8) Szövetnyomtatás

Nyomtattak már csontszövetet, porcot, szívbillentyűt, máj- és veseszövetet, de az igazi nagy változás idén várható. Az Organovo cég, mely 3D-ben nyomtat szöveteket elkezdi szolgáltatásként árulni a májszövetét gyógyszercégeknek. Arra akarják rávenni őket, hogy az állatkísérletek helyett használják a humán, nyomtatott májszövetet a gyógyszerek toxicitásának ellenőrzésére.

9) A dolgok internete otthon

Lesz olyan együttműködés, ami arra irányul, hogy az otthon már használt eszközök által mért adatokat együtt elemezzék. Okos fogkefe, okos tükör, szenzorok a WC-ben, melyek vizetelmintát elemeznek és sok más, ami eddig is mért adatot elérhető, de azokból nem lehetett bonyolultabb következtetéseket levonni.

intelligent-bathroom_hi2.jpg

10) Theranos

A legismertebb szárnyaló startupok egyik a Theranos, mely egy vércseppből végez olcsó laborvizsgálatokat gyorsan, átláthatóan. 2015 végén rengeteg kritikát kaptak és a 2016-os év arról fog szólni, hogy vagy megfelelnek a milliárd dolláros elvárásoknak vagy beszakad alattuk a padló.

Ezeken kívül a Google egészségügyi spinoffja, a Verily és a CRISPR nevű génszerkesztésre alkalmas módszer futhat nagyot idén. Meglátjuk.

Egy japán egyetem kutatói olyan robotot alkottak, ami a fogászhallgatókat segíti a gyakorlásban. A robot realisztikus bőrrel rendelkezik, tud beszélni, köhögni és forgatni a fejét. Így a hallgatók robotbabán gyakorolnak, mielőtt valós páciensekre kerülne a sor. Apróság, hogy a kutatókat egy olyan cég segítette, amely felnőtteknek gyárt babákat és robotokat más célokra.

Gyerekkoromtól Star Wars rajongó vagyok és az új rész is elvarázsolt. Viszont orvosként és méginkább orvosi jövőkutatóként végignéztem az összes epizódot újra és ilyen szemmel érdekes dolgokat találtam. Habár bolygó nagyságú űrhajóktól és fénykardoktól hemzsegnek a filmek, néhol simán tanulhatott volna a Star Wars társadalom a modern egészségügytől. Íme 11 olyan megoldás vagy orvosi technológia, ami ma már létezik, de a Star Wars világából valahogyan kimaradt.

1.jpeg

1) Lőtt sebek gyors ellátása

Az tűnik ki az epizódokból, hogy lézerfegyverrel lövöldözni nem nagy kunszt, de valamiért a gyors sebellátásról nem beszéltek. Pedig néhány hete mutattak be a valóságban egy olyan eszközt, amivel a lőtt sebek esetén 20 másodperc alatt el lehet állítani a vérzést.

2) Plasztikai sebészet

A második és harmadik epizód között Anakin Skywalker-nek lesz egy heg az arcán, aminek eredetéről nem tudunk meg semmit. Ha robotkart sikerült kapnia, egy heget nem bírt eltüntetni egy plasztikai sebész?

3) Fájdalomcsillapítás

A harmadik rész végén Anakin elveszíti végtagjait és meg is ég testének nagy részén. Robotsebészek dolgoznak rajta mialatt ő a fájdalomtól kiabál. Fájdalomcsillapítás vagy anesztézia? Hűsítő gél az égett területre? Ráadásul akkor kerül rá az ikonikus Darth Vader maszk, amikor még a bőre eleven és hajlamos fertőzésekre.

2_2.png

4) Ételszkennerek

Az első rész nyitójelenetében Qui-Gon Jinn Jedi mester és Obi-Wan Kenobi megisszák a droidtól kapott italt anélkül, hogy tudnák, mi van benne. 2016 elején jön piacra a Tellspec és Scio, két olyan szkenner, amik meghatározzák az étel vagy ital összetevőit, és hogy van-e benne toxikus anyag.

5) Biomarkerek

Az első részben fejti ki Qui-Gon Jinn, hogy a vérben élő mikroorganizmusok, a midikloriánok, azok, amik kommunikálnak az Erővel és az élő szövetekkel. Meg is nézi az ifjú Anakin vérszintjét egy készülékkel. Ha ez így van, sima biomarkerként lehetne a lakosságot szűrni, hogy kiből válhat Jedi tanítvány.

3.jpeg

6) Diagnosztikus eszközök

Amikor Anakin egy rendkívül gyors motorkerékpárszerű járművön megtalálja édesanyját, aki súlyos állapotban van, nem rohan vele orvosi segítségért, sőt semmilyen diagnosztikai eszköz sincs nála. Ma már van forgalomban a Star Trek trikorder eszközéhez hasonló diagnosztikai, otthon használatos műszer, amivel legalább alapparamétereket lehet gyorsan mérni.

7) Szuperszámítógépek

A negyedik epizódban azt mondja Han Solo, hogy több percet vesz igénybe, míg a "navicomputer" kiszámítja a koordinátákat. Pedig bemutatnak már korábban olyan robotokat, amiket mesterséges intelligencia vezérel (R2D2 vagy C-3PO). Egy IBM Watson ma pillanatok alatt elvégezné a számításokat, sőt onkológiai klinikákon is használják.

8) Okosruhák

A Birodalom Visszavág epizódban Luke majdnem halálra fagy a hideg Hoth bolygón. Lézerkard van, de egy okosruha nem védi Luke-ékat az extrém hidegtől? Ma a Hexoskin gyárt okos ruhákat, a Levi's pedig a Google-lal állt össze az okos textíliák érdekében.

4.jpeg

9) Bőrszövet a robotkaron

Az egy dolog, hogy Luke karja nem vérzett, amikor Darth Vader levágta azt. Nem, a lézerkard nem tudja kauterizálni a szöveteket annyira, hogy egyáltalán ne is vérezzenek. De a másik, hogy Luke robotkarja jóval modernebbnek tűnik a hatodik, mint Anakiné a második epizódban. Egy startup biztosan megreformálta az iparágat az epizódok közötti időben. Az Organovo cég pedig a L'Oréal-lal kezdett együttműködést, hogy szintetikus bőrt tudjanak nyomtatni 2016-ban.

10) Klónozás

A második epizódban derül ki, hogy a birodalmi rohamosztagosokat a fejvadász Jango Fett alapján klónozták. De ez nem jelenti azt, hogy felnőttként ugyanúgy kellene kinézniük. Több olyan tanulmány volt, ami megmutatta, hogy az egypetéjű ikrek sem ugyanúgy néznek ki (testmagasság, testtömeg, betegségek), hiába nevelkednek ugyanolyan körülmények között. A genetika tölti meg a fegyvert, az életmód húzza meg a ravaszt, ahogy a mondás tartja.

11) Felébredni a fagyasztásból

Amikor Han Solo felébred a fagyasztásból, kissé meggyötörtnek néz ki és átmenetileg elveszíti a látását. A valóságban ez valószínűleg sokkal komolyabb tünetekkel járna. Hányás, kiszáradás, fejfájás és sok más, akár maradandó károsodás.

5.jpeg

Vanna persze szuper ötletek is az epizódokban. Az elsőben Qui-Gon Jinn Jedi mester és Obi-Wan Kenobi egy eszközt viselnek a szájukon, amivel tudnak a víz alatt is lélegezni. Amikor pedig Padmé világra hozza Leia-t és Luke-ot, egy robot szülész segédkezik és mesterséges intelligenciával egyedül irányítja a folyamatot.

Ha újranézi valaki az epizódokat ezeket észben tartva, jobban látja majd, hogyan segíthetne a modern orvoslás Rey-nek és Finn-nek az új, hetedik részben. Nekem ezek a pontok azt erősítették meg, hogy a Star Wars nem science fiction, hanem elsősorban a fantasy kategóriájába tartozik, de talán még nagyobb rajongót csinált belőlem és alig várom, hogy újra megnézhessem mind a 7 epizódot.

süti beállítások módosítása