MedIQ

A Google által szabadalmaztatott digitális kontaktlencse célja az, hogy könnyből állapítsa meg a vércukorszintet, így változtatva meg a cukorbetegség kezelését. Amíg a prototípus intenzív teszteléseken megy keresztül, a szabályzást is gyorsan kell előkészíteni, hogy minél előbb teret adjanak ennek az új forradalmi technológiának a piacon, a betegek javára.

2014-ben a Google szabadalmat nyújtott be az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának, melyben egy digitális, multi-szenzoros kontaktlencsét mutattak be, amely még a pislogást is képes észlelni, így lehet vele  „egy szempillantás alatt” lapozni az e-könyv olvasóban. Később további részletek kerültek napvilágra az ötlettel kapcsolatban, feltárva egy sokkal nagyobb távlatokat nyitó felhasználását a kontaktlencsének – vércukorszint mérését könnyből.

hand-holding-zoomed-in.jpg

Hogyan tud a digitális kontaktlencse segíteni a cukorbetegségben szenvedőknek?

A szenzorok a lencse anyagának két lágy rétege közé vannak beágyazva és a lencsében található tűhegynyi lyuk teszi lehetővé, hogy a könny folyadéka beszivárogjon a szenzorhoz, hogy az megmérhesse a vércukorszintet. Egy, az emberi hajnál is véknyabb vezeték nélküli antenna közvetíti az információt a vezeték nélküli készülékhez. A Google mérnökei még azt is fontolgatták, hogy egy LED kijelzőt adjanak a lencsékhez, mely a normáltól eltérő vércukorszint esetén azonnal jelezne a lencse viselőjének, ám mégis elvetették az ötletet, mivel a LED veszélyes lehet arzén tartalma miatt.

A kontaktlencse másodpercenként elemzi a vércukorszintet és tovább szállítja az adatokat egy kapcsolódó alkalmazáshoz. A részletes elemzés egy koppintással elérhető a telefonunkon. Amint a vércukorszint átlép egy bizonyos értéket, az alkalmazás addig küldi nekünk az értesítést, amíg nem cselekszünk azonnal, vagy amíg nem lépünk kapcsolatba egy orvossal a helyzet súlyosságától függően.

A vércukorszint normál szinten tartása, megelőzvén ezzel az alvás közben fellépő hullámzásokat, már nem a szerencsén múlik majd. Szintúgy elfelejthetjük a naponta többszöri ujjszúrkálását. Ez a fejlesztés az egyik leghatékonyabb eljárású technológiaként változtatja meg a cukorbetegség kezelését, ami már-már utópisztikusan hangzik.

De mikor és hogyan lesz elérhető ez a technológia a cukorbetegséggel küzdők számára? 


Hogyan halad a fejlesztés?

Elsőként a GoogleX-et – a cég leginnovatívabb laboratóriumát – jelölték ki a digitális kontaktlencse fejlesztésére. Ma már úgy tűnik, az Alphabet vállalat egészségügyi mellék-cége, a Verily foglalkozik tovább vele. A jelentések szerint a vállalat jelenleg is az FDA-vel tárgyal a technológiáról, hogy meggyőződjön arról, eleget tesznek-e majd a javaslataiknak. Annak érdekében, hogy a fejlesztés az egészségügyben használható legyen, az Alcon vállalattal – a Novartis szemészeti részlegével - partneri viszonyt alakítottak ki. Szemészeti eszközökben jártas gyógyszercéggel az oldalukon a piacralépés jóval gyorsabban történhet, és így a szabályzás során felmerülő problémákkal is könnyebben megküzdhetnek.

A Novartis úgy szeretné szolgálni a cukorbetegeket, hogy állandó visszajelzéssel az okostelefonon vagy a tableten keresztül tartja fenn a normál vércukorszintet. A Google eredeti verziója is a képben van még – azért, hogy segítsen a szemnek visszanyernie természetes fókuszát a közeli tárgyakra, és visszaállítsa az éles látást a távollátók (presbyopia) számára.

Az az álmunk, hogy a legújabb technológiát, az elektronika miniatürizálását kihasználva segítsünk millióknak javítani az életkörülményein. Sergey Brin, Google társalapító

A tesztelés alatt álló prototípusok másodpercenként egyszer glükózmérést végeznek, és természetesen a távollátó embereknek is nagy segítséget jelenthetnek.

Habár elsőként a Google küzd meg digitális kontaktlencsével a cukorbetegség ellen, mégsem ők fejlesztettek ilyet a látás megsegítése céljából. Egyesült Államokbeli kutatók grafént használtak a lencsékben, hogy az a teljes infravörös spektrumot érzékelhesse – így erősítve az emberi látást. Kínai kutatók láthatatlan elektromos áramkört fejlesztettek ki kontaktlencséhez. Egy újonnan induló svájci cég, a Sensimed zöld utat kapott az FDA-től az okos kontaktlencséjükhöz, melynek célja a zöldhályoggal szembeni küzdelem, amely gyakori oka a látás elvesztésének. Lágy szilikon kontaktlencsét használnak, amely mikro-szenzorral van beágyazva, és 24 órán át, alvás közben is viselhető. Mindezek ellenére, mégis a Verilyben van a legnagyobb lehetőség, hogy elérhesse a kritikus tömeget egy ilyen termékkel.

A technológia 2019-ben várható általános használatra, de a kísérletek már az idei év kései szakaszában megkezdődhetnek. Ám ahhoz, hogy sikeresen indulhassanak, muszáj lesz tanulniuk egy másik Google „moonshot” hibáiból.

Okulás a Google Glass-ból

Biztos vagyok benne, hogy a Verily egy merőben más marketing stratégiát fog választani, mint amit a Google használt a Google Glassnál, a megbukott, kiterjesztett valóság-szemüvegüknél. A termék csak meghívóval és csak pár napig volt elérhető az USA-ban. Próbálták azt a benyomást kelteni, hogy ez már a végtermék lesz, valójában még csak a béta fázisban tartottak az előkészületek. Ha széles körben használt és tesztelt terméket akarunk gyártani, akkor szükségünk lesz egy meghatározott számú csoportra, akik hajlandóak érdemi visszajelzést adni.

Ami még ennél is fontosabb, kezelnünk kell a hatalmas hype-ot egy ilyen meghatározó termék esetében. Úgy tűnt, a Google Glass többet ígért, mint amennyit valóban teljesíteni tudott. A fejlesztők a hírek szerint csak egy béta terméknek titulálták, ám a média őrjöngése végül ahhoz vezetett, hogy mindenki egy végleges és ténylegesen használható dologra számított.

Az orvoslás és egészségügy keretein belül azonban egy ilyen mértékű hype jóval nagyobb károkat tud okozni.

A digitális kontaktlencsét folyamatos segítséggel és a betegek és gondviselőik állandó visszajelzésével kellene megalkotni. Az első hírekre való reakciók alapján, emberek ezrei osztanák meg erről szívesen a gondolataikat. A Verilynek ki kell használnia ezt a lehetőséget, hogy ne essen bele a Google Glass hibájába.

google_glass_with_frame.jpg

A szabályozások lelassíthatják a folyamatot?

Az Insulin Nation jelentése alapján a cukorbetegek tartanak attól, hogy az FDA túl lassan hagyná jóvá az új termékeket, különösen, ha összehasonlítjuk az európai megfelelőjével, az Európai Gyógyszerügynökséggel. Egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy az úttörő, első-generációs orvosi készülékeknél egy meghatározott kategóriában 7,2 hónapnál tovább tartott elnyerni az FDA jóváhagyását, mint az ezt követő készülékek esetében, míg ugyanez a különbség a gyógyszerek jóváhagyásának tekintetében csak 10 nap volt. Továbbá, a Harvard Egyetem új tanulmánya szerint az innovációs orvosi készülékeket határozottan több időbe telik jóváhagynia az FDA-nek, mint az új gyógyszereket. Ez talán komolyan megsértheti az áttörésre vágyó újítókat és feleslegesen meghosszabbítja a betegek szenvedését.

Ha az FDA és más szabályozó ügynökségek elég gyorsan tudnak cselekedni és előmozdítani a tesztelését a végterméknek, ez a találmány tényleg meg tudja változtatni azt, ahogyan a betegek megbirkóznak a cukorbetegséggel.

A legnagyobb erkölcsi dilemma az emberi képességek fejlődésével kapcsolatos. Ha egy ilyen kontaktlencse valóban jobb, akár tökéletes látást ígér, vagy drasztikusan megkönnyíti a cukorbetegek életét, a szabályozóknak biztosítani kell, hogy mindenki egyenlő esélyekkel férjen hozzá a technológiához.

Nem lenne szabad egyes embereknek biológiai előnyökhöz jutniuk másokkal szemben, csak mert ők megengedhetik maguknak, mások pedig nem. Mielőtt a technológia berobbanhat a piacra, elérhető árt kell elérni a fejlesztésekkel.

Ki erőltethetné a vállalatokra és a szabályozó ügynökségekre, hogy rövid időn belül elérhető áron legyen hozzáférhető?

A biztosítók ez ügyben erőteljes szövetségesei a betegeknek. A veszély és így a cukorbetegség kezelési költségeinek csökkentésével ez a technológia hatalmas hatással lehet arra, hogyan fedezzék a betegség költségeit. A biztosítók bizonyosan megragadják majd az alkalmat és jobb megoldásokat ajánlanak majd a betegeknek, akik készek folyamatosan mérni a vércukorszintjüket.

Talán az alkalmazás és más orvosi készülék fejlesztői lehetnek még érdekes résztvevői a folyamatnak, különösen az inzulinpumpa készítők. A digitális kontaktlencse, cukorbetegség alkalmazások és olyan nagy adat projektek, mint a Databetes kombinálásával teljesen új megfigyelési szolgáltatást tudnak létrehozni, miközben ezen hálózatot kihasználva az inzulinpumpával együtt akár létrejöhet az önjavító, mesterséges hasnyálmirigy.

Habár a Samsung is nyújtott be szabadalmat a digitális kontaktlencsére beépített kamerával, a Google ötlete az orvosi felhasználás jegyében született. A Novartis vezérigazgatója megígérte, hogy az első kísérletek emberekkel már 2016-ban elkezdődnek. Cukorbetegeknek ezt a projektet érdemes figyelemmel kísérni, talán közülük kerülnek ki a béta-tesztelők. Én mindenképpen írni fogok még a fejlesztésekről.

Optimista szemlélettel, a digitális kontaktlencse lehet az az orvosi technológiák egyike, amely hamarosan megkönnyíti a cukorbetegek életét.

Szó szerint több száz orvosi konferencián voltam már. Azzal a gondolattal mentem mindig, hogy egy vibráló szakmai megbeszélés vár rám, ahová mindenki a legjobb tartalmát viszi. A legritkább esetben történt így.

Felsorolással telített Powerpoint-ok, unalmas előadások és ugyanazok a kérdések eseményről eseményre. Ahogyan a páciensek igényei az egészségügyben változnak, úgy kellene változzanak a konferenciák is, de nem így történik.

Két nagyon pozitív tapasztalatomat (Stanford Medicine X és Doctors 2.0) alapul véve íme 4 trend, ami mégis formálni kezdte az orvosi események jövőjét.

1) E-pácienseket a konferenciákra

Az egészségügy legfontosabb szereplői, akikről szól az egész, nem vesznek részt a konferenciákon, ami róluk szól. Immáron azok az események, ahol van páciens a szervezőbizottságban vagy az előadók között, megkapja a Patients Included plecsnit. Egyre több orvos csak az ilyen plecsnivel rendelkező eseményekre fizet be. Gondoljuk el, milyen szürreális elképzelés ez itthon, pedig folyamatosan zajlik az átállás és végre az e-páciensek is hallatják hangjukat.

screen_shot_03-12-16.PNG

2) Gamifikálás

A hagyományos szervezés megbukott. A résztvevők nem motiváltak, hogy kommunikáljanak új emberekkel, csak a meglévő kapcsolataikat ápolják. Senki sem érdekelt abban, hogy az esemény tartalmi minősége és a beszélgetések gyakorisága növekedjen. A párizsi Doctors 2.0 minden évben mozgásra invitálja a résztvevőket. Viselhető eszközöket osztanak ki és nyereményeket kap, aki a legtöbb lépést teszi meg. Stanfordon M&M cukorkákat kaptunk, rajtuk arcképekkel, és meg kellett találnunk a saját arcképünkkel díszített cukorkákat másoknál. Ezáltal kénytelenek voltunk ismerkedni új emberekkel. Mobil alkalmazások segíthetnének hasonló ötleteket megvalósítaniés összekapcsolni a látogatókat.

202559_10150997125114219_680222686_o.jpg

3) Közösségi média

A modern konferenciák diszkussziói nem fejeződnek be az esemény végén, hanem online tovább folytatják őket. Twitteren és Facebook oldalakon beszélgetnek egész évben földrajzi és időbeli korlátok nélkül. Olyan ez, mintha ingyen szakmai kurzusokat kapnánk azáltal, hogy a tudományterületünk képviselőihez állandóan hozzáférünk. Tudunk kérdezni, anyagot kapni és készülni a következő eseményre. A #doctors20 és a #medx jó példák Twitteren.

screen-shot-02-16-16-at-07-28-pm.png

4) Virtuális valóság

A személyes jelenlét nagyon fontos, de utazni drága és időigényes. Egyre több esemény lesz, ahol a virtuális jelenlét is megteszi majd. Ezt nagyban előremozdítják az egyre másra megjelenő eszközök, mint az Oculus Rift vagy a Morpehuz. Ráadásul így azok is hozzáférnek majd az események tartalmához, akik vagy akiknek az intézményük nem engedheti meg magának az utazás költségeit. 

oculus-rift-rex.jpg

Az orvosi konferenciák változnak és lassan begyűrűzik ez hozzánk is. Ahogy az orvoslás mögötti technológia fejlődik és az e-páciensek térnyerése folytatódik, azon eseményekre fizetnek majd be többen, amik a megváltozott igényeknek felelnek meg. Vége a szöveggel teli diáknak és az egysikú előadásoknak? Alig várom.

 

Ami John F. Kennedy-nek az Apollo-program volt, az Obama-nak a rák ellenszere lehet. Januári beszédében Obama bejelentette, hogy 2020-ra meg kell találni a rák ellenszerét. Mivel tavaly már bejelentette a precíziós (személyre szabott) orvoslás projektet, ez a két irány egyszerre talán valóban elhozhatja a várva várt megoldást.

Ezekben a hetekben dől el, hogy mely kutatási irányok kapják a támogatásokat és most kell meghatározni azokat a technológiákat is, amelyek a legnagyobb reménnyel kecsegtetnek. Íme az a 14 technológia és trend, ami szerintem nagy hatással lesz a rák kezelésére. Ezeket három csoportba osztottam, megelőzés-diagnózis, kezelés és monitorozás.

Megelőzés és diagnózis

A rák hatékony kezelésének alapja, hogy minél hamarabb felfedezzük.

Folyékony biopszia

2015-ben több cég, mint például az Illumina, is azzal állt elő, hogy immáron arra a módszerre koncentrálnak, hogy egy vérvételből olyan markereket tudjanak kimutatni, amelyek korai stádiumban diagnosztizálják a rákot. Sőt tumorok kezelése közben nem kellene újra és újra mintát venni a tumorból biopsziával, mivel a vérvétel elegendő lenne a tumorból származó sejtek izolálására és az állandóan változó tumorszövet profilozására.

Valós idejű diagnózis

A magyar találmány, az iKnife, egy olyan sebészek által használt elektromos szike, ami a műtét alatt a metszés közben mondja meg, hogy a szövet jó- vagy rosszindulatú. Nem kell patológiára küldeni és várni a válaszra a műtét befejezéséig.

aaeaaqaaaaaaaay_aaaajgu4nmjlognjlwnlntetnda2os04zdlllwiwn2zmy2q2ndg5yq.jpg

A betegségek genetikájának megértése

A különböző ráktípusok mögötti genetikai és környezeti faktorok megértése közelebb hoz minket azok kezeléséhez is. Ehhez precíz biomarkerek, olcsó genomszekvenálás és hatalmas adatmennyiségek feldolgozására alkalmas szoftverek kellenek. A napokban jelentette be a Veritas Genetics, hogy 1000 dollár alá ment az ára a teljes genom megszekvenálásának. Hamarosan olcsóbb lesz a DNS kódját meghatározni, mint beküldeni a mintát.

Kezelés

Ma vagy kemoterápiát használunk a maga rengeteg mellékhatásával vagy célzott kezelést, ami viszont rendkívül drága. Sőt az árak csak nőnek, miközben a célzott kezelés széles körben elérhető kellene legyen, mivel hosszú távon költséghatékonyabb, mint a hagyományos kezelés.

Új-generációs célzott terápiák

Az AIDS esetében is gyógyszerek kombinációja tűnik a leghatékonyabb megoldásnak. A rendszerbiológia új fejlesztéseinek köszönhetően egyre több cég teszteli a lehetséges kombinációkat és azok hatásait. Bioinformatikai módszerekkel azt kutatják, milyen, eddig nem vizsgált, gyógyszerpárosítások lehetnek sikeresebbek, mint amiket eddig használtunk.

Molekuláris diagnosztika

A Foundation Medicine-hez hasonló cégek meghatározzák a tumor genetikai hátterét és ehhez javasolnak elérhető kezeléseket, klinikai vizsgálatokat. Adatbázisuk van arról, milyen genetikai mutációk tesznek érzékennyé egy tumort különböző gyógyszerekre. 

aaeaaqaaaaaaaar2aaaajdg1ztc3mdy3lwy5ztmtngmwmy05yzaxlwi2zduzmwqxyji3zg.jpg

Mesterséges intelligencia alapú design

Még ha ki is tudunk nyerni rengeteg információt a tumorból vett mintából, óriási kihívás kiválasztani a legjobb kezelést. Egy onkológus sem lát át milliónyi tanulmányon és kutatási eredményen. Az IBM szuperszámítógépe, a Watson viszont pont erre lett kitalálva. Megmondja, hogy az adott betegnek mi és miért az tűnik a legjobb kezelésnek miután átnézte a teljes szakirodalmat másodpercek alatt. 

Multi-funkcionális radiológia

Amerikai idegkutatók MRI segítségével génterápiát alkalmaztak potenciális kezelésként egy agytumorral küzdő páciensnél. Sikerült nekik csak az érintett szövethez eljuttatni a kezelést. Az ilyen inter-diszciplináris megoldások kora jön felénk, amikben a fejlett radiológia nagy szerepet játszik. 

Klinikai vizsgálatok bioinformatikával

A klinikai vizsgálatok jelenleg akár egy évtizedig is tarthatnak, több milliárd dollárba kerülnek és nem biztos, hogy a végén gyógyszer lesz a jelöltből. A Wyss Institute és a HumMod is olyan virtuális élettani modelleken dolgoznak, amik segítségével szuperszámítógépeket használva lehetne a jövőben klinikai vizsgálatokat végezni. Anélkül, hogy embereken tesztelnénk a gyógyszerjelölteket.

Nanorácsok

A legtöbb mai kemoterápia erős mellékhatás profillal bír, mivel nem célzottan éri el a gyógyszermolekula a tumorszövetet, hanem más szövetekre is hatással van. Egy izraeli labor olyan DNS rácsokat állított elő, amik bezárva tartják a gyógyszermolekulát és csak a célszövet közelében eresztik ki azokat. Milyen fantasztikus lenne egy mellékhatás nélküli kemoterápia?

aaeaaqaaaaaaaaqjaaaajdi1ngnkyja2lwe1n2ytndbmni04ngixlwfhmjflzte0zte2za.jpg

Precíziós sebészet

A daVinci sebészrobot egyre precízebbé válik a magas ára mellett. Olyan beavatkozásokat is véghez lehet vinni vele, amilyen pontosságra az emberi kéz már nem képes. Immáron versenytársa is van az évek óta egyeduralkodó daVinci-nek, sőt van már önműködő robot is, ami kiterjeszti az időben felfedezett tumorok műthetőségének skáláját.

Monitorozás

A rák diagnózisa egyelőre sajnos szomorú és nehéz mérföldkő sokak életében. A cél viszont az, hogy krónikus kórképpé lehessen faragni, ami monitorozható és kezelhető. 

Viselhető és implantált szenzorok

Az élettani paraméterek mérése nagy szerepet játszik a betegség követésében. Egy viselhető, vékony (digitális tetoválásszerű) szenzor átvehetné ezt a feladatot és akkor szólna, ha valamivel foglalkozni kell. Nem azon múlna a figyelem, hogy a beteg jókor és jól mért-e meg valamit. A lenyelhető Pillcam nevű szenzor pedig helyettesítheti majd a kellemetlen vastagbéltükrözést. Mindjárt többen járnának el szűrésekre.

aaeaaqaaaaaaaarhaaaajgnlywniotvhlwy0zjutngnizi04otk1lwq4yza1mdvizde0za.png

Laborlelet otthon

Kemoterápia után általában egy héttel vérképet kell csináltatni, hogy lehessen látni az immunrendszer reakcióját. El kell menni egy laborba, vért vesznek a pácienstől és egyszer csak majd jön az eredmény. A Qloudlab eszköz ezt hivatott megoldani gyorsan és otthon. 4-5 év múlva bárki csinálhat otthon olcsó vérképet klinikai minőségben.

banner_homepage_v1-0.png

Közösségi média hálózatok

Olyan online hálózatok, mint a SmartPatients egy elképesztően értékes betegközösséget hoznak el az otthonunkba. Kérdezhetünk olyanoktól, akik ugyancsak átélik a mellékhatásokat és kellemetlenségeket. Nagyon fontos elkerülni, hogy egy tumorral küzdő beteg azt érezze, magára van hagyva nehéz döntésekkel. A közösségi média ebben nyújt óriási segítséget.

Fájdalom menedzselése

A kezelés és a mellékhatások sokszor fájdalommal járnak, amiket fájdalomcsillapítókkal kezelnek. A Quell olyan viselhető technológiát fejleszt, ami a krónikus fájdalmat hivatott enyhíteni. Éjszaka, alvás közben is használható lesz.

quelllead.jpg

Ezek a technológiák és trendek reményt mutatnak és azt is, hogy ezekbe az irányokba kellene hatalmas forrásokat mozgósítani. A rákdiagnózis ma sokszor stigma. El kell érni, hogy csak egy apró bukkanó legyen az ember életében, ami kezelhető vagy még inkább gyógyítható.

A Rózsakert Medical Center tegnapi bejelentése melengeti szívemet:

Az orvos tulajdonosok, dr. Csermely Gyula, dr. Bodnár Eszter, dr. Jókay Kinga, dr. Bodó Imre, dr. Gudor Orsolya és dr. Elekes Tibor, illetve a közgazdász tulajdonos Benkő Vilmos megteremtették itthon a modern, innovatív medicinát, amelynek középpontjában nem az orvos, hanem a páciens áll.

Olyan magánklinikát, ahol a tekintélyelvű orvoslás helyett partnerségen alapuló egészségügyi ellátást vehetnek igénybe a páciensek ahol aktív részesei és nem passzív elszenvedői az ellátásnak megosztott döntéshozatalt, amelyben a páciens és orvosa együtt vitatják meg a lehetőségeket és hoznak döntést. Mindez egy új típusú gondolkodás volt 15 éve Magyarországon, és a mai napig ennek és orvosaink felkészültségének tulajdonítjuk az RMC kimagasló sikerét.

Most mindezt új dimenzióba helyezzük: 2016-ban elindítjuk az RMC Smart Clinic projektet.

Ennek 3 pillérje lesz:

RMC Smart Clinic App: Egyedi alkalmazást fejlesztünk IOS és Android készülékekre. 

Okoseszközök használata az ellátás során

Online Tanácsadás okostelefonon keresztül

2008-ban még orvostanhallgató voltam, amikor megalapítottam a Webicina.com-ot. Az volt az alapötlet, hogy mindenki hozzáférhessen a betegségének vagy szakterületének leghasznosabb, minőségi online forrásaihoz. A Facebook oldaltól a szaklapon át a Youtube csatornákig. Ingyen. 

Az elmúlt két évben egy csapattal teljesen újraterveztük a Webicina-t, hogy valóban betölthesse a célját. 11 000 online forrás van benne és 135 témában érhetjük a személyre szabott híreket és tanácsokat ellenőrzött forrásokból. Egyelőre csak angolul, de lesz hamarosan több nyelv is. 

Remélem, tetszeni fog és hasznosnak találja majd mindenki.

Szinte mindenkin volt már gipsz valameddig. Kificamodott boka vagy törött kéz miatt tudjuk mit jelent a gipsszel élni. Nehéz, nem higiénikus, viszket és ha ellenőrzés van, várni kell, lecserélni. Gondoljunk csak bele, lassan sofőr nélküli autóban utazunk, de még mindig gipszet teszünk a törött végtagra. 

Tavaly mutattam be egy képet, amit Dubai-ban készítettem egy fickóról, akinek a karján 3D nyomtatóval készített váz volt. Beszkennelték a karját és megkapta a vázat, ami tökéletesen illeszkedett a kezére, hiszen arra lett megtervezve. Pár ezer Forintba került és egyszerű volt cserélni. Tudott zuhanyozni is úgy, hogy viselte. 

ckqeoq3uaaaepx2.jpg

Azóta az ötleten sokan dolgoznak. Egyesek addig is elmentek, hogy az izmot is stimulálják a váz alatt. Ezek a 3D-ben nyomtatott vázak még nem olyan biztonsággal őrzik a végtagot, mint a hagyományos gipsz, de mivel 1 év alatt jutottunk el az ötlettől az első megvalósításig, hamarosan ez is változni fog. Jó lenne, ha egyenesen traumatológusok dolgoznának rajta. 

Most egy holland hallgató azt oldotta meg, hogy a kart tökéletes részletességgel lehessen nagyon olcsón beszkennelni. Egyszerű lézer pointereket, kamerákat és egy Raspberry Pi-t használt fel hozzá.

curatio.png

Alakul a gipszmentes jövő.

Az idejüket és szakértelmüket feláldozó fordítóknak hála a világ leghíresebb e-páciensének, e-Patient Dave-nek a könyve magyarul is elérhető kb. 830 Ft-os áron. Könnyű és gyors olvasmány, de annál fontosabb. Azt mutatja be hibátlanul, mit jelent a beteg aktív részvétele a kezelésben és miért van erre szükség.

Itt lehet megvenni. Kötelező olvasmánnyá tenném minden orvosi egyetemen.

Mozirajongók láttak már exoszkeletont az Avatarban, Mátrix 2-3-ban vagy az Elysiumban, de ez nem része még a mindennapi orvosi gyakorlatnak. Egy holland klinikán viszont a napokban az lett. Ruben de Sain gerincsérülést szenvedett 10 éve, lebénult és kerekesszékbe került. Most viszont hazavitte a saját exoszkeletonját, amivel tud újra járni. Mint a filmekben. 

hoge-resolutie-36.jpg

Az exoszkeleton még több millió Ft-ba kerül, de nem sokáig. Ruben közösségi finanszírozással oldotta meg a dolgot és egyre több ilyen sztorit fogunk olvasni. Ha az egészségügyi rendszer nem használja fel a már elérhető technológiákat a páciensek életminőségének javítására, majd ők megoldják. Csak az a baj, hogy így az egyéni vállalkozói készségen és a pénztárcán fog múlni, hogy ki fér hozzá.

Az eszköz neve a ReWalk és az Ekso Bionics is ilyeneken dolgozik.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu