MedIQ

A gyógyszercégek gyakran ismételgetik, hogy „nem szeretnének lekésni a digitális egészségügy nevű vonatról”. A vonat azonban elment. Az állóvizet felkavaró egészségügyi trendek inkább futurisztikus űrhajókként képzelhetők el, amelyek röptét ezek a cégek észre sem veszik. Ha a gyógyszeripar nem készül fel a várható változás hullámaira, létjogosultságát veszti iparágként.

Ez talán erős kijelentésnek hathat, de a trendek olyan jövőt festenek le, amelyben a fejlesztések garázsokban vagy kis startup cégek laborjaiban születnek meg. Noha az elmúlt száz évben az orvosi fejlesztésekre elsősorban gyógyszercégek kutatás-fejlesztési részlegeiben került sor, a technológia fejlődése ezt örökre megváltoztathatja.

Mi lenne, ha egy startup cég in silico lenne képes klinikai vizsgálatokat lebonyolítani? A több milliárd dolláros költségek és az évekig tartó várakozás helyett néhány másodperc alatt le lehetne tesztelni target molekulák ezreit betegmodellek milliárdjain; szükségtelenné téve ezzel az élő embereken folytatott kísérleteket. Mi lenne, ha digitális módszerek segítségével könnyebben és olcsóbban találhatnánk meg az ideális betegeket ezekhez a kísérletekhez?

Íme a hat trend, amely meghatározza a gyógyszeripar jövőjét: 

Tudatos betegek

A tudatos betegek saját biotechnológiai cégeket indíthatnak, hogy új gyógyszereket fejleszthessenek ki, vagy felvásároljanak olyan cégeket, amelyeknek ez nem sikerült. Ők ugyanis tisztában vannak vele, hogy min dolgoznak a gyógyszer- vagy egyéb egészségügyi cégek, illetve hogyan kommunikálnak azok a betegtársaikkal és az ellátóikkal, mivel figyelemmel kísérik ezeket a cégeket a közösségi médián keresztül. A tudatos betegek magas elvárásokkal rendelkeznek, és ha ezek nincsenek kielégítve, akkor ők maguk keresnek megoldást.

1_12.jpg 

Kiterjesztett és virtuális valóság

A kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló eszközök – mint például a Google digitális kontaktlencséje a Microsoft Hololens nevű technológiája vagy az Oculus Rift – új látásmódot nyújtanak digitális információk segítségével. A betegek 3D-ben láthatnák a szemük előtt a gyógyszer hatását, ahelyett, hogy a hosszú betegtájékoztatókat olvasnák. A laboránsok emellett kiterjesztett valóságon alapuló eszközökkel felügyelhetnék a kísérleteiket, a gyári munkások pedig betanítás nélkül állhatnának munkába, mivel a szerkezet megmutatná, hogy mit és hogyan kell csinálniuk.

 

Teljes mértékben személyre szabott orvoslás

A genomika és az személyre szabott orvoslás lehetővé teszi, hogy a saját molekuláris hátterünkhöz igazított ellátásban részesüljünk. Ezt az összetett feladatot a jelen egészségügye nem képes kezelni. Eddig csak néhány példát tudunk felhozni a genomikai információk alapján hozott terápiás döntésekre. Nekem például van egy hatalmas, rám vonatkozó genetikai adatokat tartalmazó szövegfájlom, amelyet be tudok mutatni a kezelőorvosomnak. Megvan rá a remény, hogy személyre szabott gyógyszereket kapok a „sláger” termékek helyett, amelyeket a több százmillió, genetika és anyagcsere szempontjából különböző ember „átlagának” fejlesztettek ki. Mi lenne, ha egy digitális egészségügyi cég gyorsan össze tudná kötni a pontokat a genomikai háttér, illetve a különböző gyógyszerek és gyógyszerdózisok iránti fogékonyság között? Ha a gyógyszeripar nem nyújt az elvárásoknak megfelelően személyre szabott gyógyszereket, a betegek másfelé fogják azt keresni, vagy kifejlesztik a sajátjukat.

2_3.png 

3D-nyomtatott gyógyszerek

Az első 3D-s nyomtatással készült gyógyszer, a Spritam egy szájban oldódó tabletta, amelyet az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) 2015-ben engedélyezett. Mi lenne, ha kis cégek más, hasonló megoldásokat találnának ezt a gyártási eljárást alkalmazván, amellyel gyorsabban felszívódó és hamarabb piacra dobható gyógyszereket lehetne gyártani? A gyógyszeriparban az elkövetkező évek, sőt, talán hónapok során teljes gyártási sorokat kellene újratervezni.

 

Testszenzorok

Már léteznek különböző érzékelők, amelyek testre vagy testbe helyezve olcsón és kényelmesen mérnek különböző vitális funkciókat. A klinikai kutatások sikere nagyban függ attól, hogy a szakemberek hogyan gyűjtenek adatokat a betegekről. Ez a folyamat automatizálható lehetne a még fejlesztés alatt álló egészségügyi szenzorok új generációinak segítségével.

3_1.png 

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia segítségével hozott terápiás döntések – melyek kihasználják a szuperszámítógépek nyújtotta lehetőségeket – meg fogják változtatni a mindennapi orvoslást. A kognitív számítógépek – mint például az IBM Watson – már sokféleképpen analizáltak nagy adattömböket nemcsak a genomikai kutatások terén, hanem a biotechnológiában is. Ez az új gyógyszerek fejlesztésére is kihatással lesz. Az emberi élettan aprólékos modellezésének alkalmazásával mindez akár az emberkísérletek végét is jelentheti. A korszak, amelyben mi is élünk – igazi, hús-vér embereken tesztelt gyógyszerekkel – durvának és primitívnek tűnhet majd a jövő embere számára. Mi lenne, ha szuperszámítógépek segítségével target molekulák ezreit tesztelhetnénk emberi élettani modellek milliárdjain csupán néhány másodperc leforgása alatt? A gyógyszeriparnak a saját érdekében támogatnia kellene az erre irányuló kutatásokat.

 

Elég gyorsan és hatékonyan fog reagálni a gyógyszeripar ezekre a változásokra? Remélem, mivel senki sem szeretné, hogy a következő sikeres hatóanyagok garázslaborokból bukkanjanak fel átlátható és határozott szabályozás nélkül. Nekünk – betegeknek és ellátóknak – szükségünk van arra, hogy a gyógyszercégek megkettőzzék az erőfeszítéseiket, hogy egy emberibb és modernebb jövő felé haladhassunk az egészségügyben.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

Az orvosi robotok nemcsak sci-fikben szerepelnek, hanem hamarosan az egészségügy szerves részét képezhetik. Amennyiben az egészségügy szakemberei sikerrel akarják ezeket alkalmazni anélkül, hogy közben munkájuk elvesztésén aggódjanak, ideje többet megtudni róluk. Az alábbiakban olvasható tehát a kilenc legizgalmasabb tény az orvosi robotokról.

Emlékszel, amikor Anakin Skywalker súlyosan megégett és elvesztette a lábait a Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszújában? És arra, ahogy a robotsebészek minden tudásukat latba vetve próbálták megmenteni? A közeli jövőben hasonlóan lenyűgöző robotok jelenhetnek meg az egészségügyben, és talán egy nap majd a mi életünket is ők menthetik meg.

Az orvosi robotok nemcsak a távoli jövő és a sci-fik lakói, hanem hamarosan már az egészségügy részét képezhetik. Éppen mindenkinek fel kellene készülnie arra, amikor ez bekövetkezik. A robotok támogathatják és kiegészíthetik az egészségügyi szakdolgozók által nyújtott szolgáltatásokat. A repetitív és monoton jellegű munkák terén egyszer képesek lehetnek akár teljesen leváltani az embereket.

Éppen ezért lenne tanácsos az egészségügyi dolgozóknak többet tudniuk az orvosi robotokról – mire képesek, hogyan lehet velük dolgozni és hogyan illeszthetők bele a mindennapi munkájukba. Ellenkező esetben a hús-vér egészségügyi alkalmazottakat esetleg lecserélhetik, vagy komoly frusztrációt jelenthet számukra, hogy robotok is képesek elvégezni a teendőiket, és már nem végeznek pótolhatatlan munkát.

1_11.jpg

A kilenc legizgalmasabb tény az orvosi robotokról:

1) 70%-os csökkenés a nozokomiális (egészségügyi ellátás következtében fellépő) fertőzések terén a Xenex segítségével

Az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ statisztikái szerint az Egyesült Államokban minden 25. beteg élete során nozokomiális fertőzés (például methicillin-rezisztens Staphilococcus aureus, azaz MRSA vagy Clostridium difficile) áldozata lesz. Ezekből a fertőzésekből minden kilencedik halálos kimenetelű.

A kórházi higiénia területén a Xenex robot lehet a következő előrelépés. A rendszer az egészségügyi intézmények bármely felületének gyors és szisztematikus fertőtlenítését teszi lehetővé. Ez a segítőkész automata eszköz speciális UV fertőtlenítő eljárással pusztítja el a nozokomiális fertőzéseket okozó halálos mikroorganizmusokat. A Xenex robot minden más hasonló fertőtlenítő szerkezetnél több sejtkárosodást okoz a mikroorganizmusokban, és hatékonyan vethető be a nozokomiális fertőzések elleni harcban. A Westchesteri Egészségügyi Központ a Xenex robotok bevezetése után 70%-os visszaesést jelentett az intenzív osztályon jelentkező Clostridium difficile fertőzések terén.

2) Két belga kórház Pepper robotokat „alkalmaz” recepciósként

Pepper, a 120 centiméteres humanoid „szociális robot” recepciósként fog „dolgozni” két belga kórházban. Lenyűgöző ötlet, hiszen legyünk őszinték: mindenkivel előfordult már, hogy goromba recepciós fogadta kórházi látogatás során, vagy sokan tévedtünk már el kórházban a kedves, de a műszakjuk végén már fáradt nővérektől sebtében kapott útbaigazítások alapján.

Pepper 20 nyelvet is felismer, és el tudja dönteni, hogy nővel, férfival vagy gyerekkel beszél. A képességei lehetővé teszik Pepper számára, hogy hatalmas kórházakban működjön recepciósként, az eltévedéseket pedig kiküszöböli azzal, hogy a látogatókat igény szerint a megfelelő osztályra kíséri. A „szociális robotok”, mint a Pepper és a kisebb Nao a gyógytornát is támogathatják, valamint gyerekeknek is segíthetnek a műtétekkel kapcsolatos szorongásaik leküzdésében.

Így a recepciósok monoton és unalmas munkája kiváltható lenne a Pepperrel, a rendszer minden látogatót ugyanolyan előre lekódolt mosollyal fogadna, míg a recepcióst kreatívabb feladatkörbe lehetne beosztani.

3) 2020-ra a sebészeti robotok piaca várhatóan közel megduplázódik (6,4 milliárd dollárra)

Mit kívánnál egy jótündértől a műtéted előtt? Valószínűleg egy sikeres műtétet és a lehető legkipihentebb orvost, nem igaz? A da Vinci sebészeti rendszer pontosan ebben segít: használatával a sebész feljavított látással, precízióval és kontrollal operálhat, mindezzel hozzájárulva a sikeres kimenetelhez.

A rendszer nagyításra képes, 3D-s, nagy felbontású kamerarendszert és kis, munkacsatornákon bevezetett eszközöket alkalmaz, amelyek az emberi kéznél sokkal nagyobb mértékben képesek hajlani és forogni. A da Vinci sebészeti rendszerrel a sebészeknek csak pár kis metszésre van szükségük, hogy elérjék a kérdéses képleteket. A sebész végig 100%-ban felügyeli a rendszert, és mindeközben precízebben dolgozhat, mint azt eddig lehetségesnek gondoltuk. Egy nemrég közzétett jelentés alapján pedig az ágazat fellendülése várható.

4) 750 000 távoli orvos-beteg érintkezés az Intouch Health segítségével

Képzeld el, hogy otthon vagy az apukáddal, aki hirtelen erős fejfájásra és szédülésre panaszkodik eddig nem tapasztalt beszédzavarral kísérve. Természetesen azonnal hívnád a mentőket. De mi történik akkor, ha egy elszigetelt helyen vagy távoli településen laktok, ahová csak nagyon sok idő alatt ér ki a mentő?

Az Intouch Health és annak távegészségügyi hálózata segíthet az ilyen helyzetekben. A WASTE hálózat segítségével a nehezen megközelíthető helyeken élő betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófák és égési sérülések jelentkezése esetén pontosan akkor, amikor arra szükségük van. Továbbá a távegészségügyi szolgáltatásokkal az elhagyatott területeken praktizáló egészségügyi dolgozóknak is hozzáférésük van a szakellátásokhoz, és így a betegeket a saját közösségükben láthatják el.

Ezzel a hálózattal egy „távegészségügyi robot” már több mint 750 000 orvos-beteg érintkezést tett lehetővé olyan területeken, ahol ez eddig elképzelhetetlen volt.

5) A TUG robot több mint 400 kilogramm gyógyszert képes mozgatni

A TUG robot a Pepper izmos és masszív bátyja, és különböző tálcákat, kosarakat és kocsikat képes szállítani 453 kilogramm össztömegig: legyen az gyógyszer, kísérleti minta vagy érzékeny anyag. A TUG egy érintőképernyős interfészen keresztül küldhető vagy kérhető fel a feladatok elvégzésére, amelyek után a szerkezet a „küldetése” teljesítését követően visszatér a töltőállomásra egy korty energiáért, miközben rápakolják a következő rakományt.

És a rendszer előnyei? Ezek a robotok éjjel-nappal dolgoznak, tehát kevesebb munkaerő szükséges a fárasztó éjszakai műszakokhoz. A személyzet pedig több időt tud a betegeknek vagy a nővéreknek szentelni a különböző dolgok hurcolása helyett. Sőt, a nővéreknek nem kellene többé nehéz dolgokat mozgatniuk, így kiesne az ezzel járó potenciális sérülések lehetősége is.

6) Egy medvealakú robot akár napi 40-szer képes betegeket kiemelni az ágyból

Riba, vagyis az interaktív testsegítő robot (Robot for Interactive Body Assistance) nagy vonalakban hasonlít a TUG robothoz, de azzal ellentétben inkább otthoni ápolásra szoruló betegeknél alkalmazzák. A japán verzió, Robear egy óriási, rajzfilmfigura-szerű fejjel ellátott medvére hasonlít. Mindkét verzió képes betegeket ágyból kivenni és visszafektetni, segít nekik állva maradni, és igény szerint forgatni őket a felfekvések elkerülése végett.

Ezek a robotok nemcsak a megfelelő számú segítő hiányát enyhíthetik, hanem az emberi gondozókat is megkímélik a betegek fáradtságos mozgatásától, például a gondozottak ágyból kivételével – akár naponta negyvenszer.

7) Egy milliméternél is kisebb mikrorobot, amely a véráramon keresztül képes gyógyszert adagolni

Emlékszel a klasszikus hatvanas évekbeli sci-fire, a Fantasztikus Utazásra, ahol egy tengeralattjárót a legénységével együtt mikroszkopikus méretűre zsugorítanak, és egy ember véráramába injekcióznak? Egy lépéssel közelebb kerültünk az ötlet megvalósításához.

A Max Planck Intézet kutatói mikrométeres (tehát egy milliméternél kisebb) robotokkal végeztek kísérleteket, amelyek a szó szoros értelmében a testfolyadékokban úsznak. Ezzel a technológiával rendkívül célzottan lehetne gyógyszereket vagy más gyógyászati eszközöket célba juttatni. Ezeket a kagylószerű mikrorobotokat a nemnewtoni folyadékokban (például a véráramban, a nyirokrendszerben vagy akár a szemgolyót takaró könnyrétegen) történő mozgásra tervezték.

8) A Veebot kevesebb mint egy perc alatt képes vért venni

Szinte nincs is olyan felnőtt a fejlett országokban, akitől ne vettek volna már vért élete során. Sokan rettegnek a beavatkozástól – nem nehéz ezt átérezni, ha belegondolunk abba, hogy tűt használnak hozzá. Előfordul, hogy sok idő, és több próbálkozás szükséges a nővér részéről, mire a megfelelő véna kiválasztásra kerül, és sikerül a vérvétel. A Veebot vérvételi robot az utóbbiban tud segíteni, felgyorsítva ezzel ezt a kellemetlen beavatkozást.

A Veebottal az egész procedúra nagyjából egy percig tart, és a vizsgálatok alapján 83%-os pontossággal választja ki a beavatkozáshoz a legjobb vénát, amely hasonló a nővérek teljesítményéhez.

9) Az ölelnivaló PARO robot csökkenti a betegek által elszenvedett stresszt

A házi- és egyéb aranyos állatok közismerten segíthetnek a stressz leküzdésében, valamint elterelhetik a betegek figyelmét a fájdalomról és a magányról. Sajnos nem minden kórház és ápolóintézet engedélyezi az élő állatok benntartózkodását. Az AIST, egy vezető japán ipari automatizálást végző cég megoldást nyújthat erre a problémára.

A PARO egy fejlett interaktív robot, melyet az AIST hozott létre. Segítségével a betegek állatok részvétele nélkül is élvezhetik az állatterápia dokumentáltan jótékony hatásait egészségügyi környezetben. A műszőrrel borított, bébifóka alakú robot érintése olyan, mintha egy valódi állatot simogatna az ember. Ez a terápiás robot a vizsgálatok alapján csökkenti mind a betegek, mind a gondozóik által megélt stresszt.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

Nagyon izgat az orvoslás jövője; sőt, néha úgy érzem, mintha mind egy sci-fi regény szereplői lennénk. Azonban a személyes szféra beszűkülése és a genetikai diszkrimináció csak két probléma azon sok közül, amelyek felüthetik a fejüket, ha hagyjuk, hogy fejvesztve haladjanak tovább az egészségügyi fejlesztések.

Orvosi jövőkutatóként állandóan az új technológiák által felvetett etikai problémákon töröm a fejem. Született optimista vagyok. Több embernek van hozzáférése jobb ellátáshoz, mint eddig bármikor. Megfékeztünk egyes halálos betegségeket, és másokat kezelhetővé tettünk. Ennek ellenére vészjósló trendek tűntek fel a láthatáron, és a veszélyt kevesen veszik komolyan. Például általános orvoshiány van, és az ellátási költségek rendkívüli mértékben emelkednek a fejlett országokban.

Minden orvosnak, betegnek, döntéshozónak és egyéb érintettnek komoly változásokra kell felkészülnie. Hogy ezt elkezdhessük, nyíltan kell beszélnünk a minket érintő fenyegetésekről. A témáról folyó párbeszéd elindítása érdekében írtam egy listát a tíz legfontosabb etikai kérdésről, amelyekkel foglalkoznunk kell majd. A cél nem a rémisztgetés, hanem a mihamarabbi párbeszéd.

1) Orvosi eszközök feltörése

Korábban már demonstrálták, hogy a pacemakerek és az inzulinpumpák feltörhetőek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a biztonsági rések révén betegek egész csoportjai válhatnak gyilkosság áldozatává – nem is olyan sokára. A kérdés az, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy megvédjük a viselhető, testfolyamatainkra is kiható szerkezeteket a külső irányítástól? Az ilyen és hasonló technológiákat fejlesztő cégeknek biztosítaniuk kellene, hogy a termékeik biztonságosak legyenek e tekintetben – és a felhasználóknak is hasonlóan résen kell lenniük használat közben.

2) A személyes szféra beszűkülése

Jóval több információt osztunk meg magunkról, mint gondolnánk. Nézd meg a mypermissions.org-on, hogy milyen alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak adtál már engedélyt, hogy hozzáférjenek némely személyes adatodhoz. Mi lenne, ha – a kiterjesztett valóság elterjedésének hatására – mindez az információ azonnal az új ismerőseid rendelkezésére állna? A ma született gyerekek az első olyan generáció tagjai, akiknek az élete meglepő alapossággal és folyamatossággal naplózott – vagy saját maguk, vagy egy jó szándékú, de ebbe bele nem gondoló rokon révén. Bár az így keletkező hatalmas adatmennyiség nagymértékben előrelendítené az egészségügyet, hogyan állíthatnánk meg ezek – kormányok vagy cégek általi – kéretlen használatát? Mi lenne, ha vörös hús evése után az egészségbiztosítód automatikusan megemelné a biztosítási díjad, mert nem eszel elég egészségesen?

3) Önmagukat diagnosztizáló betegek

Az orvosok amiatt aggódnak, hogy a tüneteikre rákereső betegek a kapott, esetleg téves információkat komolyabban veszik, mint a kezelőorvosuk tanácsát. A betegek hamarosan már képalkotó- és vérvizsgálatokat, sőt, genetikai teszteket végezhetnek magukon, illetve rendelhetnek ilyen vizsgálatokat különböző, nem szabályozott cégek segítségével, és azután nyilvános algoritmusok segítségével kielemezhetik azokat. Ez további, súlyosabb tévedésekhez, öngyógyítási kísérletekhez vagy öngyógyszerezéshez vezethet. Meg tudjuk-e győzni a betegeket, hogy forduljanak orvoshoz ezekkel az adatokkal és a problémáikkal, és ne csak az algoritmusoknak szavazzanak bizalmat? Ha szerinted ez csak fantazmagória, nézd meg a Nokia Sensing Xchallenge döntőseit, akik pont ilyen képalkotó eljárásokon dolgoznak. 

4) Az egészséges emberek technologizálása

Egy új technológia beláthatatlan előnyöket biztosíthat egyeseknek, vagy bizonyos képességeket eddig elképzelhetetlen mértékben megnövelhet. Ennek tükrében mi lenne, ha egyesek például le szeretnék cserélni az egyébként egészséges végtagjaikat mesterségesekre, hogy gyorsabban futhassanak? Mi lenne, ha agyba ültethető kiegészítőket kérnének, hogy okosabbak legyenek? Ha ma már le tudod cserélni az orrod, vagy megnövelheted a melleid, miért ne kérnél új izmokat, vagy agyi implantátumokat?

5) Vagyonalapú biológiai különbségek

Ma a társadalmak többsége a nemi és vagyoni különbségek problematikájával igyekszik megküzdeni. Ha egyszer azonban a technológia segítségével tényleg ki tudjuk terjeszteni az emberi teljesítőképesség határait, az emberek csak akkor lehetnek okosabbak, egészségesebbek és gyorsabbak, ha megengedhetik maguknak ezeket a kiegészítéseket. Mi lenne, ha én vehetnék magamnak egy exoskeletont vagy egy gyógyszert, hogy tovább éljek, és te nem? Hogyan készülhetünk fel egy olyan társadalomra, ahol a vagyoni különbségek biológiaiakhoz vezethetnek?

6) Drasztikusan kitolt várható élettartam

Az élettartam tanulmányozása már évtizedek óta zajlik. Már tudunk is egyet s mást a hosszú élet titkáról. Előbb vagy utóbb lényegesen meg tudjuk majd hosszabbítani a várható élettartamot. A fejlett országokban az elöregedő populáció miatt már napjainkban problémát okoz a lakosság egészségének megőrzése. Hogyan fog – akár az alapjaiban – megváltozni a társadalom, ha az emberek többsége több, mint száz évig fog élni? Vajon fenn tudunk-e tartani egy ilyen társadalmat pénzügyileg és orvosilag? Biztosítani tudjuk-e majd, hogy az ennyire meghosszabbodott élettartam ne menjen az egészségünk rovására?

7) Bioterrorizmus

A legvadabb elképzelések szerint a jövőben majd a véráramunkba juttatott parányi nanorobotok kutatják fel a különböző kórállapotokat. Ezek az apró robotok figyelmeztethetnék a gazdáikat okostelefonon vagy digitális kontaktlencsén keresztül – még a betegség kialakulása előtt. Amikor a legtöbb emberben robotok hada tevékenykedik, hogyan tudjuk majd megakadályozni, hogy terroristák feltörhessék ezeket a rendszereket, ezzel hozzáférve az egészségünkhöz?

8) Technológiai fejlődés vs. bizonyítékon alapuló orvoslás

A mai egészségügy a bizonyítékon alapuló orvoslás módszerére támaszkodva ad javaslatokat az egészségesebb lét érdekében. Ez a módszer jellegéből adódóan hosszú folyamat. Bár néhány megoldás – mint például a hosszú és drága klinikai kutatások intelligens rendszereken futtatott szimulációkra cserélése – meggyorsíthatja a folyamatot, még így sem leszünk képesek lépést tartani a technológiai előrelépésekkel. Az utóbbi pár évben a technológiai fejlődés üteme annyira felgyorsult, hogy már követni is nehéz. Hogyan tudnak majd az orvosok naprakészek maradni? Vajon a betegek az egészségügyi rendszeren kívüli megoldásokhoz folyamodnak, ha látnak valami magával ragadó újítást, amely nem elérhető a tradicionális egészségügy keretein belül?

9) Transzhumanizmus & szingularitáselmélet

Léteznek olyan mozgalmak és meglátások, amelyek egy specifikus megközelítést emelnek ki a jövővel kapcsolatban, még ha valószínűtlen is, hogy csak egy bizonyos megoldás fog elvezetni egy fényes és gazdag jövő felé. A transzhumanizmus inkább a tudomány, az orvoslás és a technológia jövőjére fókuszál az egyénével szemben. A szingularitáselmélet egy technológiai szingularitás eljövetelét jósolja, de nem ad tanácsokat az azt követő időszakra. Csakis egymással kapcsolatban lévő emberekkel, eszközökkel és ötletek hálózatával oldhatjuk meg a globális problémákat. Tanácsos nem csak egyetlen mozgalomra vagy eszmerendszerre, mint például a transzhumanizmusra vagy a szingularitáselméletre támaszkodni a jövőnket illetően. A legvalószínűbb megoldást az elkövetkező időszakot leíró eszmék és ötletek egyvelege adhatja. Kritikusnak és lényeglátónak kell lennünk, mielőtt letesszük a voksunkat egy bizonyos jövőt bemutató irányvonal mellett. A jövő egy bonyolult hálózat képét vetíti elénk, nem pedig egy egyirányú utazásét.  

10) Technologizált szexualitás

Egy Davecat nevű ember a feleségével és a szeretőjével él, akik mindketten szintetikusak – nagy műgonddal kialakított, életnagyságú babák. Ennek megfelelően, Davecat technoszexuálisnak vallja magát. Bár sokan nem fogják megérteni, ahogyan Davecat viszonyul a partnereihez, a története rávilágít a szexualitást körülvevő, a következő néhány évben születendő gondolatok sokszínűségére. Hogyan készülhetünk fel ezekre, ha a jelenlegi kérdéseket sem tudjuk megoldani a szexualitás terén? A mai elképzeléseink a szexualitásról főképp a biológiában gyökereznek. Azonban a technológia begyűrűzése a magánéletünkbe még akár az LMBT-forradalomnál is nagyobb kihívással szembesíthet minket.

Kezdjünk el beszélni ezekről a jelenségekről otthon, a munkahelyen és nyilvános fórumokon. Így felkészülhetünk a technológia nyújtotta előnyök kiaknázására, míg ezzel párhuzamosan kordában tarthatjuk a lehetséges veszélyeket.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

Számtalan szívmelengető történet született arról, ahogy a digitális egészségügy technológiái életeket mentettek, vagy életeket könnyítettek meg.

A digitális egészségügy elképesztő ütemű fejlődése számos lenyűgöző eszköz és készülék gyártását tette lehetővé. Hogy fel tudjuk fogni, mennyire átformálják a mindennapjainkat, be kell lesnünk a szilíciumszagú chipek és kódsorok mögé. Itt az idő, hogy reménnyel töltsük meg a szívünk az orvoslás jövőjével kapcsolatban. Következzen tehát az öt leginspirálóbb történet a digitális egészségügy vívmányairól.

1) 3D-nyomtatott szív mentette meg egy kilenc hónapos csecsemő életét

A kilenc hónapos kínai baba végzetes szívfejlődési rendellenességgel született. Egy ritka és rendkívül nehezen kezelhető kórkép állt fenn nála.

„A kisfiút szívelégtelenséggel és tüdőgyulladással hozták be, válságos állapotban” – emlékezett vissza dr. Hszüecsin Csank, a gyermek kezelőorvosa és a Jilini Népkórház gyermek-szívsebészeti részlegének az igazgatója. „Nagyon kicsi és fiatal volt, és azonnali kezelésre volt szüksége. Ha késlekedtünk volna a kezeléssel, akár 80% esélye is lett volna annak, hogy nem éri meg az első születésnapját.”

1_10.jpg

A veterán orvosokból álló sebészgárda a gyermek szívének méretarányos modellén tervezte meg a bonyolult műtétet. A modellt egy 3D-nyomtató segítségével hozták létre. Ez volt az első eset, hogy Kínában ilyen technikát használtak a tervezéshez.

„A modell segítségével tudtuk, hogy pontosan hol és hogyan vágjunk, és hogy mekkora bemetszésre lesz szükség. Egy ilyen alapos tervvel az előzőleg becsült idő fele alatt be tudtuk fejezni a műtétet” – mondta dr. Hszüecsin Csank.

2_5.jpg

Erre a rendkívül veszélyes és komplikált beavatkozásra 2016 márciusában került sor. A műtét sikerült, és a kisfiú várhatóan maradandó egészségkárosodás nélkül fog felnőni.

2) Mesterséges hasnyálmirigy mentett meg egy cukorbeteg nőt, és lehetővé tette az álomesküvőt

A cukorbetegség egy életre szóló, gyógyíthatatlan betegég, amely folyamatos figyelmet követel mind a beteg, mind a környezete részéről. A vércukorszint (a vérplazmában mért glükózkoncentráció) kordában tartása végett egyes cukorbetegek inzulinpumpát használnak, amely figyelmezteti őket, amikor a vércukorszintjük túl magas vagy túl alacsony. Sajnos azonban ezek a figyelmeztetések meglepően gyakran hatástalannak bizonyulnak. Sokszor például nem képesek felébreszteni a betegeket éjszakánként, hogy korrigálják a vércukrukat, aminek akár halálos következményei is lehetnek.

3_6.jpg

Dana Lewisnál 14 évesen diagnosztizálták a diabéteszt, és már többször is szembesült ezzel az ijesztő szituációval. Megpróbálta hangosabbra állítani a folyamatos vércukormérő készülékét (Continuous Glucose Monitor – CGM), de ez meglepően nehéznek bizonyult. Dana barátja, Scott Leibrand korábban szoftvermérnök volt a Twitternél, és a számítógépes hálózatok szakértője. Együtt elhatározták, hogy fittyet hányva a sorsnak és a ma létező technológiának, összeeszkábálnak egy házi mesterséges hasnyálmirigyet Danának.

4_5.jpg

Ahelyett, hogy a test belsejében játszottak volna a szervekkel, Dana testére aggattak egy sor elektronikát, így pótolván a hasnyálmirigye elveszett funkcióját. Egy Raspberry Pi miniszámítógép egy pendrive és a vércukormérő adatait felhasználva küld utasításokat az inzulinpumpának. A rendszer az interneten keresztül is elérhető, így Dana és Scott az okostelefonjukon keresztül is tudják követni Dana vércukorszintjét és a beadott inzulin mennyiségét.

Ez az úttörő fejlesztésük számos cukorbetegnek nyújthat segítséget. A pár már el is kezdte terjeszteni a tapasztalataikat, valamint a csináld magad hasnyálmirigy összeszerelésének módját.

Sőt, a mesterséges hasnyálmirigy nemcsak Dana életvitelét teszi egyszerűbbé, hanem az esküvőjükön is jól jött. Más cukorbetegekkel ellentétben Danának nem kellett egy külön zsebet csináltatnia az esküvői ruháján a mérőeszköznek. Ehelyett David viselte a szerkezetet az inge alatt.

„Semmi figyelmeztetés, semmi probléma” – mondta az újdonsült férj. „Az esküvő nem a cukorbetegségről szólt, mint ahogyan nem is lenne szabad, hogy erről szóljon.”

5_5.jpg

3) Robotizált exoskeleton (külső váz) segített a vőlegénynek az oltár elé állni

Matt Ficarra 2011-ben hajóbalesetben eltörte a gerincét, és mellkastól lefelé lebénult. Ez a baleset örökre megváltoztatta az életét. Az őt operáló orvos azt mondta, hogy véglegesen lebénult a mellbimbói vonala alatt. Ennek ellenére a rehabilitációja során biztató jelek mutatkoztak. A karjait még tudta mozgatni, a bal kezét teljesen ökölbe tudta szorítani, a jobb kezét pedig majdnem. A lábaiban is megmaradt valamennyi érzés.

Elszántsággal és fáradtságos munkával megtanult segítség nélkül öltözködni és enni. Amikor Matt és a barátnője eljegyezték egymást 2013-ban, megesküdött rá, hogy nem lesz kerekesszék az esküvőjükön.

Az álma egy, az Ekso Bionics által gyártott szerkezet segítségével vált valóra, amely egy mozgássegítő exoskeleton. Ez a robotizált rendszer állni és járni segíti a legalább minimális alkarerőn kívül lebénult embereket. A rendszer funkcionális rehabilitációt tesz lehetővé járássegítéssel és terhelhetőségi edzésekkel, gyógytornász felügyelete mellett.

6_3.jpg

Mivel a szerkezetet csak kórházon belüli használatra tervezték, Mattnek alkalmanként hét órát kellett vezetnie a Rehabilitációs Hálózathoz, hogy hetente gyakorolhasson több hónapon keresztül az Ekso-val az esküvőjére. Időközben megdöntötte az egy órán belül megtett legtöbb lépés kórházon belüli rekordját.

Az érzés, hogy a szerelmével együtt állt az oltár elé, bőven kárpótolta a fáradalmaiért. „Fantasztikus érzés házasnak lenni” – mondta Matt a nagy napon. „És nagyon örülök, hogy teljesítettem, amit akartam, és járni tudtam a menyegzőmön.”

4) Egy apa felmondott, hogy kutatócéget alapítson a fia ritka betegsége miatt

Ilan Ganot bankár volt a londoni J.P. Morgannél, amikor a két és fél éves fiát, Eytanit diagnosztizálták Duchenne-féle izomdisztrófiával (DMD-vel). Erre a borzasztó kórra jelenleg nincs gyógymód vagy hatékony kezelési módszer. A DMD-ben szenvedők tinédzserkorukban jellemzően már nem tudnak járni, és általában fiatalon belehalnak a komplikációkba (például légzési vagy szívelégtelenség miatt).

7_2.jpg

Lesújtva a hírektől, Ilan nem akarta feladni a fia életét. Dacolva a sorssal, felmondott az állásából, és megalapította a Solid BioSciences nevű céget, hogy így harcoljon a kórral. Jóllehet otthagyta a J.P. Morgant, a volt munkaadó vállalata 17 millió dollárt gyűjtött a startup számára.

A cégnek három leányvállalata van – a Solid GT, a Solid One és a Solid Suit. Mindegyik vállalat egy másik irányvonalat választva próbálja segíteni a Duchenne-ben szenvedők életét. A Solid GT egy génterápiás kezelést fejleszt, amelyet 2017-ben terveznek a klinikai kutatási fázisba juttatni. Génterápiával (amely vírusvektorokat használ a genetikai információk célsejtekbe juttatásához) már próbálkoztak sikertelenül a DMD terén. Ilan meg van róla győződve, hogy az időközben létrejött áttöréseknek köszönhetően próbálkozásaikat most siker fogja koronázni.

Eközben a Solid One már létező gyógyszerek felhasználhatóságát kutatja a DMD bizonyos tünetei terén. Ezzel a megközelítéssel talán gyorsabban találhatnak hatékony kezelési módokat, mintha egy új gyógymódot fejlesztenének ki a kórral szemben.

Végezetül, a Solid Suittal Ilan egy „puha páncélt” szeretne kifejleszteni, amellyel az izomdisztrófiások ellensúlyozhatnák a gyengült izomműködésüket. „Ahogy a Duchenne-ben szenvedők használják az izmaikat, azok lassan de biztosan leépülnek” – jegyezte meg az apa. „Az alapkoncepció az, hogy mondjuk ezer lépést tegyünk lehetővé hatszáz lépésnyi izommunka árán. Talán így elraktározhatjuk a maradék négyszáz lépést másnapra. Végül is, ez egy küzdelem az idő ellen.”

8.jpg

5) A gyors szekvenálás mentett meg egy újszülöttet

Senki sem tudta, mi a baja annak a csecsemőnek, aki az addigi rövid életét az újszülöttek intenzív osztályán élte Kansas Cityben. Amikor 2013 áprilisában májelégtelen lett, a kórház dolgozói tájékoztatták a szüleit, hogy kevés a remény a felépülésre.

9_1.jpg

Ezután vette a kezébe Stephen Kingsmore genetikus a titokzatos esetet. Lefuttattak egy úgynevezett gyors szekvenálási eljárást. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során a gyűjtött genetikai mintákból egy négy-öt fős szakértői csoport vizsgálja át a genomot egy rendkívül gyors szekvenálási eljárás után speciális szoftverek segítségével, és így tudnak a tünetekre is támaszkodva egy genetikai alapú diagnózist felállítani.

Hogy segítsenek a babának, három napon belül leszekvenálták a gyermek és a szülei genomját. A csapat végül kimutatott egy ritka mutációt a gyermek és a szülei genomjában.

10.jpg

A mutáció egy ritka autoimmun betegséggel hozható összefüggésbe, amely a máj és a lép károsodását eredményezi. A diagnózis után a gyermek kezelőorvosai immunszupresszív kezelést indítottak nála.

A fiú ma már egészséges, és otthon van. Ha az orvosok nem szekvenálták volna le a genomját időben, vagy csak a szokásos genetikai vizsgálatokat hajtották volna végre, a diagnózis talán soha nem született volna meg, vagy csak több mint egy hónap múlva állt volna rendelkezésre – amikorra a gyermek már biztosan meghalt volna.

A digitális egészségügy alapjaiban változtatja meg az orvoslást, és ehhez mind a páciens, orvos és a döntéshozók affinitása is szükséges. 

Mesterséges intelligencia, viselhető szenzorok, virtuális valóság, orvosi robotok – ezek az egetrengető technológiák teljesen megváltoztatják a betegek és az orvosok hozzáállását az egészségügyhöz. Úgyszintén elkerülhetetlennek látszik, hogy az orvosi robotok, az automatizálás és a mesterséges intelligencia sok állást feleslegessé tesz majd az egészségügyben. Azonban ahogy más területeken is, az innováció itt is fellendülést hozhat új technológiák segítségével.

Csak semmi monoton macera – a jövő orvosai kezelnek és újítanak

A sebészeti robotok napról napra pontosabbak lesznek, ember nagyságú gépek betegeket szállítanak a kórházon belül, és a Xenex robotnak csak tíz perc kell egy kórterem UV-fénnyel történő fertőtlenítéséhez.

Vinod Khosla szilícium-völgyi befektető azt nyilatkozta, hogy szerinte az orvosok 80%-át le fogja cserélni a technológia, mivel a gépek pontosabbak, objektívebbek és olcsóbbak lesznek majd, mint az átlagos orvos. Azt is hozzátette, hogy egy idő után talán egyáltalán nem is lesz szükségünk orvosokra.

Én nem így gondolom. Ehelyett a technológia végre lehetővé teheti az orvosoknak, hogy a munkájukra koncentráljanak – a betegeiket kezeljék, informálódjanak és kutassanak, miközben a monoton munkafolyamatokat automatizálnánk. Vessünk egy pillantást arra a hat orvosi területre, amelynek a legtöbb haszna lesz ebből. 

1) Családorvostan

Sok orvos manapság azért választja ezt a szakterületet, mert így hosszú távon nyújthatnak segítséget másoknak. Emellett az is igaz, hogy a háziorvosokhoz rendkívüli bizalommal fordulnak a betegeik. De a pácienst csak betegen látva kevés lehetőség nyílik a megelőzésre és az általános jóllét elérésére. Még nehezebb mindez, ha a váróterem túlzsúfolt, és alig pár perc jut egy beteg diagnosztizálására, a kezelési terv összeállítására és javaslatok adására.

A viselhető szenzorok segítségével a kezelőorvos minden szükséges adatot elérhet azonnal, és valós időben értesülhet arról, ha a betegek értékei kórossá válnának.

Ezek lehetővé tennék, hogy az orvos csak a szakfelügyeletet igénylő betegekkel törődjön – egyszerűbb kezelési sémákat, illetve tanácsokat távolról is nyújthatna. Ezért cserébe a háziorvosok több időt kapnának a betegek kezelésére, a tanácsadásra, a bizalom kiépítésére és a terápia lekövetésére. Emellett különböző algoritmusok segítségével könnyen hozzáférhetnek majd a szakértői tudáshoz ritka kórképek esetén, és szűrőfunkciót is elláthatnak a szakellátások számára.

2) Szülészet és nőgyógyászat

A nőgyógyászoknak manapság rendkívül kevés idő alatt kell felmérniük a magzat vagy a várandós nő állapotát. A viselhető, magzatot és kismamát egyszerre monitorozó eszközök segítségével biztosíthatjuk, hogy vészhelyzet esetén a megfelelő ellátás ne az anya szerencséjén múljon.

Jóllehet etikai értelemben hevesen vitatott terület, de az anya véréből történő genomszekvenálással, valamint a CRISPR és hasonló génsebészeti módszerekkel a szakemberek méhen belül korrigálhatják majd a genetikai betegségeket.

3) Radiológia

Az IBM Orvosi Szita (Medical Sieve) projektje demonstrálta, hogy egy mesterséges intelligencia alapú rendszer képes másodpercek alatt átnézni több száz radiológiai leletet, automatizálva egy monoton folyamatot, amely a radiológusok napi feladatai közé tartozik.

Ez azonban nem jelenti a szakterület halálát – ehelyett a radiológusok idejüket a nehéz esetek elemzésére, az algoritmusok ellenőrzésére, valamint kutatásra és újításra fordíthatják, hogy a szerkezethez rendelt technológia még jobb legyen. A jövőjük sokkal izgalmasabb lesz napi száz és száz röntgenkép kiértékelésénél.

4) Szemészet

Ez a szakterület már a közeli jövőben sci-fikbe illő technológiákat állíthat a betegek szolgálatába. A retinális implantátumok helyreállíthatják a vakok látását, vagy szuperlátást kölcsönözhetnek a felhasználónak, kitolva az emberi teljesítőképesség határait.  A digitális kontaktlencsék átalakíthatnák azt, ahogy a világra tekintünk, illetve forradalmasíthatnák a cukorbetegség kezelését. A Google például egy digitális, több szenzorral felszerelt és vércukorszintmérésre is képes kontaktlencsét szeretne kifejleszteni.

A tervek szerint a kontaktlencse egy hajszálnál is vékonyabb antenna segítségével tartaná a kapcsolatot a párosított mobil eszközzel, így küldve adatot a felhasználó számára.

5) Sportorvostan és rehabilitáció

Az aktivitásmérők első hulláma a rendszeresen sportolók számára szerzett kellemes perceket, de csak alapvető információkat szolgáltattak teljesítményükről. Ma a készülékek új generációja készül betörni a piacra, mint a GymWatch vagy a Wahoo, amelyeket hivatásos sportolók igényeihez igazítottak.

A részletes, mozgásmintázatokról és erőkifejtésről szóló értékek a sportorvosok számára pontos adatokat szolgáltatnak az atléták fejlődésével kapcsolatban. Mire ezek a készülékek elérik az átlagfelhasználókat, már kiforrott algoritmusok állnak majd rendelkezésre, hogy kielemezzék az adatokat, és személyre szabott ajánlásokat tegyenek a teljesítménynövelés és gyorsabb regeneráció érdekében. A videókonzol-technológiák, mint a Microsoft Kinect érzékelővel ellátott Xboxok már lehetővé teszik a betegek távoli monitorozását, miközben azok a fejlődést konkrétan a képernyőn követhetik.

6) Onkológia

Ez a szakterület a személyre szabott medicina számára fog ajtót nyitni. Az onkológusok jelenleg is a beteg genetikai háttere és a tumor molekuláris jellemzői alapján alakítják a terápiát. A genetikai tesztek és a laboratóriumi vizsgálatok árainak csökkenése egyre gyorsítja a folyamatot. A Grail és hasonló cégek olyan folyadékbiopsziás eljárásokon dolgoznak, amelyek a levett vérben lévő tumoros sejteket mutatják ki. Ezzel lehetővé teszik a diagnózis korábbi felállítását, ráadásul drága sebészeti mintavétel nélkül.

A mesterséges intelligencia pedig hamarosan lehetővé teheti, hogy az onkológusok jobban megértsék és kezeljék a rákos betegségeket, krónikus kórképet faragva belőlük. Erre kitűnő példa az IBM Watson – a gondolkodó számítógép összegyűjt minden releváns információt tanulmányok millióiból, és ez alapján javasol hatékony kezeléseket a beteg számára.

Addig is, a SmartPatients és az ehhez hasonló csoportok segítségével a betegek már jobban informáltak a betegségeikkel kapcsolatban a közösségi médiának és a betegtársaiknak köszönhetően. Ezek a tényezők mind az onkológia fényes jövőjét vetítik előre.

Több idő a betegre és jobb betekintés a kórképekbe

Mindent egybevetve sok állás szűnhet meg az elkövetkező években a robotok és az automatizálás miatt. Ugyanakkor kitűnő lehetőségek is felütik majd a fejüket, de csakis akkor, ha az orvosok bővítik az ismereteiket, és nem esnek ki a gyakorlatból. Megismerkednek a technológiai fejlődés lehetőségeivel és korlátaival, és feléjük emelkednek.

Sok szakterületen több idő jut majd a betegekre, és a szakemberek jobb betekintést kapnak a kórképekbe. Ezeket figyelembe véve rajtunk múlik, hogy naprakészen tartsuk a tudásunkat és pótolhatatlanná tegyük magunkat ebben a furcsa és gyorsan változó egészségügyi környezetben.

A virtuális valóság (VR) már most lenyűgöző hatással van az egészségügyre – a páciensek és orvosok legnagyobb örömére. Íme öt remek példa arra, hogyan változtatja meg a betegellátást és az orvosok munkáját.

Tudtad, hogy a kórházi ágyadon fekve akár bálnákkal is úszkálhatsz az óceánban? El tudod képzelni, hogy huszonévesen átéled a hetvennegyedik születésnapodat? Esetleg végignéznél egy kockázatos műtétet a kanapéd kényelméből?

Az orvosi virtuális valóság lenyűgöző lehetőségeket rejt. Nemcsak a sci-fi rajongók képzeletét mozgatja meg, hanem klinikai kutatókat és valódi, praktizáló orvosokat is megihletett. Bár a terület maga új, már napjainkban is találunk remek példákat arra, ahogy a virtuális valóság jobbá teszi a betegek életét és megkönnyíti az orvosok munkáját.

1) Kövesd a műtéteket úgy, mintha a te kezedben lenne a szike

Elgondolkodtál már azon, hogy mi zajlik egy műtőben, és mégis mit csinálnak azok a kékbe vagy zöldbe öltözött, maszkos nővérek és orvosok?

2016. április 14-én – az orvoslás történetében először – Shafi Ahmed sebész-onkológus operáció közben VR-kamerát viselt a fején, és úgy távolított el egy tumort a Royal London kórházban. A Medical Realities weboldal és a VR in OR alkalmazás segítségével bárki valós időben részt vehetett a műtéten. Legyen szó fokvárosi tehetséges orvostanhallgatóról, érdeklődő seattle-i újságíróról vagy akár aggódó rokonról, a két 360°-os kamera segítségével bárki figyelemmel kísérhette, ahogy a sebész eltávolította a rákos szöveteket a páciens beléből.

vr_one.png

A virtuális valóság teljesen új szintre emelhetné a tanítási és tanulási folyamatokat az egészségügyben. Napjainkban csak néhány hallgatónak adatik meg a lehetőség arra, hogy a sebész válla fölött betekintsen egy valódi operációba – így hatalmas kihívás elsajátítani a szakmát. A VR-kamerák segítségével a sebészek a világ minden tájára sugározhatják a műtéteket, ezzel lehetővé téve a VR-szemüveget viselő tanulóknak, hogy megfigyeljék a beavatkozásokat.

2) Orvosi VR a krónikus betegek szolgálatában

Feküdtél már kórházi ágyban, csak számolva a napokat, amíg végre hazamehetsz? Érezted már azt betegként, mintha az idő megállna a kórházakban? Nincs semmi, amit csinálhatnál, hiányzik a családod és a barátaid, és csak aggódni tudsz az állapotod miatt?

Brennan Spiegel és csapata a Los Angeles-i Cedars-Sinai kórházban virtuális valóság alkalmazásával segítettek betegeiknek a stressz kezelésében és fájdalom csillapításában. Különleges szemüvegek használatával a páciensek kitörhettek a négy fal közül, meglátogathatták Izland lenyűgöző tájait, megtapasztalhatták egy műterem működését, sőt, akár bálnákkal is úszkálhattak a mélységes, kék óceánban.

Spiegel szerint nemcsak a kórházi tartózkodás minősége javítható az orvosi VR segítségével, hanem az ellátás költségei is csökkenthetők. A stressz és fájdalom csökkentésével ugyanis a bennfekvési idő lerövidíthető, és kevesebb erőforrást kell a betegre fordítani.

Néhány lelkes egyetemista is kifejlesztett egy hasonló alkalmazást Farmoo néven. Henry Lo, a projekt gazdája így írta le a Farmoo-t: „Rákos kamaszok számára készült; segít elvonni a figyelmüket kemoterápiás kezelések alatt, így inkább a játékon belüli feladatokra koncentrálnak, mintsem a kezelésre.”

3) Segíti a gyermekeket abban, hogy otthon érezzék magukat

A gyerekeknek hiányoznak a szüleik, a kedvenc takarójuk, a kis barátaik, és úgy általában a biztonságos otthoni környezet. Számukra a kórházi tartózkodás még inkább stresszes és mentálisan megterhelő.

Egy holland cég azonban most megoldást nyújt erre a problémára. A VisitU okostelefon és VR-szemüveg segítségével lehetővé teszi a valós időben történő érintkezést egy 360°-ban elforgatható kamerával, amely otthon, az iskolában, egy focimeccsen vagy akár egy születésnapi zsúron is helyet kaphat. Így, bár a gyermek kórházban van, nyugodtan élheti mindennapjait.

cig_aylw0aas3co.jpg

Az orvosi VR segítségével a rokonok és a barátok könnyebben tarthatják a kapcsolatot a kórházban ápolt szeretteikkel, hiszen így az utazással töltött idő valódi, minőségi együttlétre váltható.

4) Orvosok idős betegek bőrében

Gondolkodtál már azon, hogy vajon milyen lehet megöregedni? Milyen érzés lehet, hogy nem tudod a fejed fölé emelni a kezed? Milyen érzés, ha elvesztetted az egyik ujjad? És szívroham után lábadozni?

Az Embodied Labs nevű cég We Are Alfred programja VR-alapú technológia segítségével mutatja meg orvostanhallgatóknak, hogy az öregedés mit is jelent valójában. Hét percre bárki a képzeletbeli Alfred bőrébe bújhat, és megtapasztalhatja, milyen érzés 74 éves, látás- és hallászavarokkal küzdő emberként élni.

A fejlesztők célja, hogy feloldják a hatalmas korkülönbség okozta disszonanciát beteg és orvos között. A betegek iránti empátia sokkal könnyebben elérhetővé válik, ha az egészségügyi szakemberek képesek a páciensek szemszögéből is látni az eseményeket.

5) Gyorsabb rehabilitáció agyvérzést követően

Az agyvérzést vagy traumás agysérülést túlélő betegeknek minden perc számít. Minél hamarabb elkezdik a rehabilitációs programot, annál nagyobb eséllyel nyerhetik vissza az elvesztett képességeket.

A svájci MindMaze gyártásában készült MindMotionPro lehetővé teszi a „gyakorlást” a betegek számára, azaz virtuális valóság segítségével emelhetik a karjukat vagy mozgathatják az ujjukat. Az alkalmazás felerősíti a figyelmet, a motivációt és az elkötelezettséget vizuális és hangalapú visszajelzések segítségével. Az alkalmazás kvázi szórakoztatóvá teszi a repetitív mozgások gyakorlását. Az így kifejtett mentális erőfeszítés sokkal többet segít, és jobban felgyorsítja a károsodott idegrendszer felépülését, mint a tétlen ágyban fekvés.

Sok más hasonló technológiai újdonság és innováció került bele Az orvoslás jövője című könyvembe. 

Egy ételallergiában szenvedő gyermek édesanyja tette fel nekem a megindító kérdést, amely elvezetett az ételszkennerek varázslatos világához. Tudni fogjuk valaha is, hogy mi van a tányérunkon? És ha megtudhatjuk, mihez kezdhetünk a válasszal?

Gyakran írok olyan ígéretes trendekről, amelyek várhatóan nagy hatást fognak gyakorolni az egészségügyre. Ezek a bejegyzések rengeteg reakciót váltanak ki a világ minden részéről. Miután megjelent egy cikkem a 2015-ben várható változásokról az orvostudományban, egy anya egy megható kommentet írt a 8 éves lányáról, aki a legtöbb élelmiszerre allergiás.

Leírta, mennyire nehéz a lánya számára megfelelő ennivalót találnia. Minden címkét tüzetesen meg kell vizsgálnia az allergének miatt, és főzés közben is nagyon oda kell figyelnie. Terhes volt, amikor a kommentet írta, és nagyon aggódott. Vajon létezik-e olyan élelmiszercímkézési fejlesztés vagy technológiai eszköz, amely egyszerűbbé tehetné az életét? Lehetséges például szkennelni az ételeket?

abr_15-512x384.png 

Az élelmiszereket érintő problémák

Az európai statisztikákat alapul véve a világon körülbelül 220-250 millió ember szenvedhet ételallergiában. Az Egyesült Államokban minden harmadik ember küzd élelmiszerallergiával, illetve követ módosított étrendet egy családtag allergiája miatt. Körülbelül a gyermekek 5%-ának van klinikailag igazolt ételallergiája. A tinédzsereknél és a felnőtteknél ez az arány 4%.

Világszerte körülbelül a felnőttek 35%-a túlsúlyos, és félmilliárd közülük elhízott (azaz testtömegindexe legalább 30). A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) szerint 2035-re félmilliárd ember szenvedhet cukorbetegségben, és mindössze a betegek fele rendelkezik majd diagnózissal. Az ételallergiák, az elhízás és a cukorbetegség csak a legkirívóbb példák; a kalóriabevitel és az összetevők ismerete pedig rendkívül fontos lenne ezen állapotok mindennapi kézben tartásához.

A statisztikák fényében az Európai Bizottság egymillió eurós díjat ajánlott fel egy megfizethető, hordozható, noninvazív készülék kifejlesztésére, amely segíthet a felhasználóknak az élelmiszer-bevitelük figyelemmel kísérésében. A verseny 2016 végén zárul le. Hasonló kiírások százaira van szükség, hogy az emberek megfelelően kezelhessék cukorbetegségüket vagy elhízásukat.

Jelenleg fogalmunk sincs, hogy mit eszünk

Csak találgathatunk. A hozzávalókat már a legtöbb terméken felsorolják, de minden fogás és minden adag különböző. Az egyik megoldás a fogások összetevőinek összeírása, valamint a potenciális allergénjeinek és toxinjainak a naplózása lehet. Nemcsak az étek fajtája, hanem a tányérunkon lévő étel és annak pontos mennyisége is számít. Ezt a módszert számos cég próbálja leegyszerűsíteni.

A kanadai TellSpec 2013-ban sikeres közösségi finanszírozási kampányt folytatott, amely lezárta után több, mint 380 000 dollár tőkére tettek szert. Jelenleg egy kézi szkenner kifejlesztésén dolgoznak, amely tájékoztatja a felhasználót a vizsgált étel hozzávalóiról és tápanyagtartalmáról. Ezt spektroszkópia (színképelemzés) segítségével teszi, amely a vizsgált anyag és a fény különböző hullámhosszainak kölcsönhatása alapján gyorsan beazonosítja az ételben található összetevőket. Isabel Hoffmann, a cég alapítója a kommentelő anyáéhoz hasonló történetet élt át. Hoffmann új lakásba költözött a családjával Torontóban. Röviddel ezután a lánya beteg lett. Pár hónappal később többszörös ételallergiával diagnosztizálták.

Hoffmann ennek hatására megbízott egy fejlesztőkből álló csoportot egy olyan készülék megtervezésével, amely megmutatja, hogy mi van egy bizonyos ételben. Így a lánya és a hozzá hasonlók megtudhatják, hogy mit kerüljenek. Az első szerkezeteket 2015 közepén küldték ki a bétatesztelőknek. Noha sokan megkérdőjelezték a szerkezet hatékonyságát, valamint azt, hogy a cég be tudja-e tartani az ígéreteit, a közösségi finanszírozási kampány résztvevői egyelőre türelmesek. Az első kereskedelmi forgalomba kerülő modellek 2016 második felétől lesznek elérhetőek.

Az ételszkennerekben rejlő lehetőségek és problémák

Az izraeli SCiO-t optikai mérnökök tervezték. 2014-ben a Kickstarteren több, mint 2,7 millió dollárt gyűjtöttek össze. A TellSpec technológiájához hasonlóan működik, de az élelmiszerek mellett gyógyszerek és növények molekuláris összetevőit is képes vizsgálni. Az eszköz megvilágít egy tárgyat, az optikai szenzorai érzékelik a visszavert fényt, a készülék pedig mindezt kielemzi egy algoritmussal, majd összeveti egy felhőalapú adatbázissal, amely folyamatosan frissül. A cég ígérete szerint a vizsgált élelmiszer molekuláris összetevői ezredmásodpercek alatt megjelennek a felhasználó okostelefonján. Az eszközt 2015 elején szállították volna, azonban ez még nem történt meg – a támogatók nagy bánatára. A késedelmek mellett több, alkalmazott tudományi területen dolgozó szakértő is bírálta a SCiO-t és a TellSpec-et, mondván, hogy a cégek erősen túloznak készülékeik képességeit illetően.

scio-molecular-sensor-that-fits-in-the-palm-of-your-hand-03-512x394.jpg 

Két komoly probléma merül fel. Az első a méret – egy olyan eszköz, amely nem fér el a kezünkben, nehezen terjed el. Ezt a jelenlegi technológiával csak úgy érhetjük el, ha a tervezőmérnökök komoly áldozatokat hoznak az érzékenység és a pontosság terén, hogy egy kezelhető méretet érjenek el. A másik probléma az algoritmus. A SCiO adatokat küld a felhőbe, amely további számításokat küld vissza a szerkezetnek. Az algoritmus egyszerűsítése miatt azonban a felhasználóknak meg kell adniuk, hogy mit szkennelnek – például szilárd élelmiszert, folyadékot vagy zöldséget. A kisebb méret ezeket a kellemetlenségeket hordozza magával.

Ezeken kívül nincsenek más kézi ételszkennerek kilátásban, de nincs okunk kételkedni abban, hogy egy új megoldás megjelenhet a következő néhány évben. Nem az a kérdés, hogy mikor kerül piacra egy megbízható készülék, hanem az, hogy mihez fogunk kezdeni azzal az adatmennyiséggel, amelyet generálni fognak. 

A nagy adat és a dolgok internete az egészséges étkezés szolgálatában

Tegyük fel, hogy egy szkenner tájékoztat arról, hogy hány gramm cukor van a gyümölcsömben vagy hány százalék alkoholt tartalmaz az italom. És azután? Nem fogok változtatni a viselkedésemen és az étkezési szokásaimon, mivel nem vagyok dietetikus, és nem értem, hogy mit jelentenek az adatok, illetve azt sem tudom, mit lenne ajánlatos tenni ezek ismeretében. Az ételszkennereknek a viselhető aktivitásmérőkhöz hasonló fejlődésen lenne célszerű keresztülmenniük – nyers adatok helyett az automatikus elemzést kell előnyben részesíteniük, és hasznos javaslatokat kell tenniük a felhasználó számára.

Egy jó ételszkennernek megbízhatóan kell megállapítania az összetevőket, és a kinyert adatokat az életstílushoz, a táplálkozási szokásokhoz és a genetikai háttérhez kell igazítania. Mivel ember és ember között jókora genetikai különbségek vannak, elképzelhető, hogy ugyanazt az ételt két ember eltérő idő alatt emészti meg. Valaki akár allergiás is lehet egy olyan összetevőre, amelyikre a másik nem. Eddig a vakszerencse és a tapasztalat hívta fel a figyelmünket ezekre a különbségekre. De ennek nem így kellene működnie. Az étkezésnek egy tudatos folyamattá kellene válnia; olyannak, amellyel tudjuk, hogy mit eszünk vagy mit kellene ennünk az optimális egészség elérése érdekében. Egy megfelelő alkalmazással ellátott ételszkenner betölthetné ezt a szerepet.

Mindezek mellett a genetikai információkat is érdekes lenne beépíteni ezekbe a szkennerekbe. A teljes genomszekvenciám már rendelkezésemre áll egy otthon tárolt fájlban. Szó szerint tanulmányok ezrei szólnak az étkezések genetikai aspektusairól – a tudományágat nutrigenomikának hívják. Lehetőségem kellene legyen arra, hogy megtudjam, milyen ételek és összetevők ártalmasak számomra. A genetikai tesztek eredményei alapján érzékeny vagyok a koffeinre és gyorsabban bontom le az alkoholt, mint a legtöbb ember (ez nem csoda, elvégre magyar vagyok).

A nutrigenomika azt vizsgálja, hogy az étkezés hogyan befolyásolja a metabolizmusunkat, és hogy mit tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki a táplálkozásból – egyénre szabottan. Ha lehetőségem lesz kihasználni, hogy az okostelefonom a DNS-emhez igazítottan javasol nekem egy bizonyos fajta húst vagy sajtot, jobban fogom élvezni a fogást, és hosszú távon jobban gondját viselem majd a testemnek. Ilyen adatok alapján a szkenner vagy az alkalmazás megmondhatja, mit ne vegyünk a boltban, illetve azt, hogy milyen ételek tehetnek minket produktívabbá, mitől alhatunk jobban, esetleg egyszerűen csak mitől érezhetjük magunkat egészségesebbnek. Jelenleg csak a vakszerencsében bízhatunk.

Néhány ember aggódik, hogy mindez egy túltechnologizált világ felé vezet, ahol különböző szerkezetek, appok és szkennerek mondják meg, hogy miket tegyünk és együnk. Én más szemszögből látom a dolgokat – jó lenne, ha tudnánk, hogy pontosan mit eszünk, és mely összetevők fogyasztása milyen következményekkel jár. A saját genetikai hátteremhez igazított (l)ehetőségeket hozzáadott értékként kezelném.

A cukorbetegek tudnák, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz az étrendjük. De a tudás önmagában nem változtatja meg a viselkedést: ha így lenne, senki sem dohányozna már. A tudás, megerősítve a játékosítással és a hozzánk közel állók bevonásával talán megtehetné ezt. A ritka genetikai metabolikus kórképekben, például a fenilketonúriában szenvedő betegek végre megtudhatnák, milyen ételeket kerüljenek el minden áron. Az ételallergiában szenvedők felismerhetnék és elkerülhetnék a számukra veszélyes ételeket. Egy jó étrend már nem a gyermekkorból hozott tapasztalatainkra és az azóta szerzett tudásunkra épülne, hanem jól átgondolt döntésekre. Ha ehhez be kellene szereznem egy ételszkennert, ám legyen.

Ez a kérdés a 40 legizgalmasabb, legmeglepőbb és legszívmelengetőbb kérdések között van, amelyet az évek során feltettek nekem. Mindet megválaszoltam a My Health: Upgraded című könyvemben. Keresd az Amazonon, Az orvoslás jövője című könyvemet pedig magyarul a HVG-nél.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu