MedIQ

A sci-fi hídként köti össze napjaink technológiáját mindazzal, amit megálmodunk a jövőre nézve. Ezek a műalkotások álomvilágok és földi poklok lefestésével mutatják be a legfontosabb politikai, morális, etikai vagy társadalmi problémákat, amelyek a technológia fejlődésével járhatnak.

Az emberiség legnagyobb kérdései az elmúlt évezredekben így szóltak: Vajon mit hoz a jövő? Hogy nézne ki a gyakorlatban? Hogyan készülhetünk fel rá? Az ipari forradalom és a felvilágosodás kora előtt az isteneket és istennőket szolgáló orákulumok és próféták adták meg a választ az összes ilyen kérdésre. A technológiai fejlődés utóbbi évszázadaiban azonban istenek helyett magát a technológiát vallatjuk a jövőnkről – például sci-fi formájában.

1_16.jpg

A sci-fi gyakorlatilag a technológia és a társadalom kommunikációja a jövőről

A kettő között rendkívül élénk, elgondolkodtató, vitára és tájékozódásra ösztönző diskurzus folyik. Nem egyirányú kommunikációról van szó, inkább erőteljes eszmecseréről – míg a sci-fi a technológia alapjaira épül, egyúttal elgondolkodtat azon, hogyan is építhetünk jobb világot utódainknak. A tudomány és a sci-fi kéz a kézben járnak.

Megépítettük volna H. G. Wells 1895-ös, Az időgép című időutazós történetének masináját? Nos, ettől olyannyira messze vagyunk még, mint a legközelebbi életteli galaxistól, az ötlet azonban még jól jöhet a következő generációknak. Létezik már az ikonikus, 1980-as években bemutatott Vissza a Jövőbe trilógiában látott légdeszka? Nos, nem egészen, de dolgozunk rajta. Mi a helyzet a Star Trek sci-fi sorozatból ismerős kifinomult űrhajókkal? Ugyan nem tartunk még ott, azonban tudósok a világ miden tájáról komolyan dolgoznak az egyik hajó, a napvitorlás kortárs változatán.

2_9.jpg

Újabban a sci-fi és a technológia is egyre inkább összefonódik. Talán semmi sem mutatja be jobban a szimbiózist, mint az úgynevezett tervezői fikció (design fiction), amely a techcégek megbízásából végzett kreatív koncepciómodellezést jelenti. Néhány vállalat pedig írókat alkalmaz, hogy eshetőségeket feltáró történeteket írjanak piaci potenciállal rendelkező termékekhez.

Általánosan elismert igazságként kellene elfogadni, hogy a sci-fi intellektuális módon összeköti a vágyakat a valósággal – itt van példának, ahogy én látom az egészségügy jövőjét. Segítségünkre lehet egy jobb jövő megtervezésében azzal, hogy bemutatja a sötét oldalt, az útvesztőket és a kiskapukat egy olyan rendszerben, amelyet rosszindulatú, vagy kizárólag személyes érdekek által vezérelt emberek biztosan ki akarnak majd aknázni. Minél több sci-fit olvasunk és nézünk, annál hamarabb tudunk párbeszédet kezdeményezni a technológiai és kulturális forradalom hatásairól, amelyek minden bizonnyal érinteni fognak mindannyiunkat.

Jóslatok helyett beszélgessünk!

Amikor a jövőről van szó, nagyon trendi dolog jóslatokba bocsátkozni. Léteznek olyan jövőkutatók, akik naplózzák a beteljesült előrejelzéseiket, és néhány híres szerzőre is azért emlékszünk, mert „eltalálták a dolgokat”. Jules Verne kitűnő példa erre – ő többek között a 2889-es világ mindennapjairól elmélkedett.

Az 1955. június 9-én megjelent Charleston Gazette-ben egy bizonyos Dr. Lowry H. McDaniel tekint optimistán előre az 1999-es évre. Előrejelzései között szerepelt a 150 éves élettartam, a rák elleni oltóanyag és a fertőző betegségek teljes eltűnése is. Azonban úgy gondolom, hogy társadalmunknak a jóslás helyett inkább az érdemleges párbeszédre kellene fektetnie a hangsúlyt: amikor tehát a Nagy Változás valóban megérkezik, tisztában kell lennünk a buktatókkal és a veszélyekkel. Tudnunk kell, mit tegyünk, és mit kerüljünk el mindenáron.

3_10.jpg

Az 1950-es évek óta sok víz lefolyt már a Dunán, de még mindig nem repkedünk csészealjakban.

Kölyökkorom óta nézek és olvasok sci-fit. Egyfajta üzemanyag az agyamnak, és mindennap fel kell tankolnom belőle. Orvosi jövőkutatóként minden jövőképem és figyelmeztetésem a mindennapok egészségügyébe hozott valódi változás iránti vágy mellett a sci-fire is visszavezethető.

A legtöbbet ezekből a könyvekből és filmekből tanultam – remélem, te is bemutatod a kedvenceidet.

1) A genomika sötét oldala

A molekuláris biológia és a genetika gyakran áll az élet származásával és kialakulásával, illetve a halállal kapcsolatos nagy kérdések kereszttüzében. Mindez komoly bioetikai kérdéseket vet fel. Sokan félnek attól, hogy az egészségüggyel foglalkozó tudósok, esetleg maga az egészségügyi ágazat megpróbálhat „Istent” vagy „Alkotót” játszani a genomszekvenálás vagy a génmódosítás segítségével. Ezért olyan népszerű ez a téma az írók és egyéb művészek körében.

Ezek a félelmek megjelennek Aldous Huxley Szép új világ című világhírű, disztópikus művében, amelyben az emberek békésen, egészségesen és mellesleg drogfüggőként élik életüket. Ebbe a társadalomba csak a hibás génállományú egyének nem tudnak beilleszkedni. Egyedül ők kételkednek a rendszerben, amely gyakorlatilag elérte, hogy meddő, közömbös, tökéletesen dehumanizált robotok játszanak emberesdit és szimulálják a társadalmat. A génmódosítás a díjnyertes, 1969-es Ursula K. le Guin regényben, a Sötétség balkezében is szerepet kap – ebben a műben egy távoli világ genetikailag módosított hermafroditáiról esik szó. A könyv gondolatkísérlet arról, hogy vajon miben lenne más a társadalom nemek nélkül. A Gattaca című film Ethan Hawke főszereplésével szintén komor képet fest a genomika lehetséges hatásairól. A filmbeli világ emberei különböző kategóriákba tartoznak genetikai hátterük alapján, és ezek a kategóriák szabják meg az egyes emberek lehetőségeit az életben.

4_8.jpg

Tanulság: Az emberiség nem hozhat létre egy olyan társadalmat, ahol a genetika meghatározza a társadalmi helyzetet. A DNS csupán egyfajta tervrajz, és senkit nem érhet hátrány miatta, hiszen sokkal többek vagyunk a génjeinkbe kódolt információknál.

2) A mindenható mesterséges intelligencia

Hiszem, hogy a mesterséges intelligenciában elképzelhetetlenül sok lehetőség rejlik. Az elkövetkezendő néhány évben teljesen felforgatja majd életünk minden részét, a gyógyítást is beleértve. Az emberiség egyik legnagyobb félelme, hogy az MI még az emberi agynál is szofisztikáltabb működésre is képes lehet majd. Ennek következményeként megpróbálja majd átvenni a hatalmat felettünk. Még Stephen Hawking is azt mondta, hogy egy teljesen mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végzetét jelentheti.

Stanley Kubrick ikonikus sci-fi műalkotása, a 2001: Űrodüsszeia (amely Arthur C. Clarke könyvén alapul) komolyan foglalkozik ezekkel a félelmekkel. A film az emberiség teljes történetét feldolgozza az őskori, civilizálatlan időktől az ember és gépezet közti végső harcig. A történet szerint a távoli múltban valaki vagy valami megpiszkálta az evolúciót azzal, hogy egy monolitot helyezett a Földre (és feltehetően az univerzum más részeibe is). Az evolúció képessé tette az embert arra, hogy elérje a Holdat, ahol szintén talált egy monolitot, amely jelentette elhelyezőinek a faj aktuális evolúciós szintjét. Így hát verseny kezdődik a számítógépek és emberek között, hogy elérjék a monolitok elhelyezéséért felelős titokzatos valamit vagy valakit. Kubrick filmje történetvezetési és filmtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő, sőt, még az egészségügynek is van mit tanulnia belőle.

A 2015-ös Ex Machina ugyanezt a történetet meséli el, csak kisebb nagyságrendben. Míg a 2001: Űrodüsszeia az emberiség egész történelmét magába foglalja, az Ex Machina mindössze egy hetet ölel fel, és két ember, illetve egy MI részvételével játszódik. A történet szerint egy fiatal programozó lehetőséget kap arra, hogy egy hetet töltsön a vezérigazgató birtokán, aki felsőbbrendű mesterséges intelligenciával ellátott androidokon kísérletezik. A fiatalembernek fel kell mérnie, hogy az androidok mennyire emberiek valójában, és mindez manipulatív játszmához vezet az MI és a programozó között.

5_8.jpg

Tanulság: Az MI utat tör magának. Felforgatja az életünket, de nekünk kell megszabni a feltételeket. Törekednünk kell arra, hogy mi irányítsuk a folyamatot, amíg csak lehetséges.

3) Szerelem és technológia

Van esély szerelemre és intimitásra a technoszexualitás, az életnagyságú babákkal élő emberek, a távolsági öleléseket lehetővé tévő ölelő pólók és a virtuális valóság technológiáját használó pornó korában? A 2013-as A Nő című filmben Joaquin Phoenix beleszeret egy MI operációs rendszerbe. A mű a kapcsolatukról szól, és bemutatja a hasonlóságokat és nehézségeket egy robot-ember pár kapcsolatában az ember-ember kapcsolathoz képest.

7_5.jpg

Tanulság: Tanítsuk meg gyermekeinket a szeretetre, az empátiára és arra, hogyan lehet hosszan tartó érzelmi köteléket kialakítani. Emellett célszerű lenne korlátot szabni a technológia nemi és mindennapi életünkre gyakorolt hatásának is. A technológiai változás azonban gyorsan zajlik, tehát mindezt hamarosan meg kell valósítanunk, ha meg akarjuk őrizni mindazt, ami emberré tesz minket. Máskülönben olyan jövő elé nézünk, amely nélkülözi a legfontosabb emberi interakciókat, mint az intimitást vagy törődést éreztető érintéseket, és ezek helyébe egy rideg virtuális valóság léphet.

4) A Nagy Testvér mindent lát

Mióta Edward Snowden kiszivárogtatta az NSA metaadat-gyűjtési szokásait, joggal aggódhatunk a magánélet sérthetetlenségén. Ez nemcsak a telefonhívásokról és számítógép-használatról szól, hanem arról is, hogy egyre több adatot tárolunk mindenféle eszközön. Sőt, mivel az egészségügy mérő és érzékelő berendezései is egyre hordozhatóbbak és okosabbak, nem lesz ez másképp a jövőben sem.

Az adatgyűjtéssel kapcsolatos félelmek középpontjában a hatalom fogalma áll. A Nagy Testvér mindenható pillantása megfigyel, irányít és könyörtelenül lesújt azokra, akik nem úgy viselkednek, ahogy azt elvárják tőlük. George Orwell méltán híres disztópikus regénye, az 1984 az egyik legzseniálisabb könyv e témában – és egyébként általánosságban véve is. Bemutatja, hogy a hatalom (elsősorban politikai értelemben véve) hogyan jelenik meg a mindennapokban, illetve leírja, hogy mennyire nincs értelme a lázadásnak, mert az eredmény csakis totális vereség lehet. Dave Eggers A kör című regénye ezzel szemben a média és az internet egyénre gyakorolt hatalmát mutatja be – azét az egyénét, aki önként és dalolva áldozza fel magánszféráját bizonyos szolgáltatásokért és ingyenes termékekért cserébe.

8_3.jpg

Tanulság: Korlátoznunk kell a kormányok és technológiai óriáscégek rendelkezésére bocsátott adatmennyiséget, hogy a magánéletünk ne váljon a rendszer áldozatává. Törekednünk kell a privát szféránk nagyobb mértékű védelmére.

5) Valaki más képzeletének szüleményei vagyunk?

Elon Musk, a Tesla legendás vezérigazgatója szerint egy a milliárdhoz annak az esélye, hogy a mi valóságunk valódi és egyedülálló. A technológiai ágazat egyik legbefolyásosabb alakja tehát úgy gondolja, nagyon valószínű, hogy csak egy szimuláció szereplői vagyunk. Hátborzongató.

A gondolat még rémisztőbb, ha a több, mint tíz éve készített Mátrix filmekre gondolunk. Ezek szintén disztópikus jövőt festenek le: egy olyan világot, amelyet az MI és a gépek uralnak, a lombikokban termesztett emberek pedig egész életüket egy virtuális valóságban élik le. A 2002-es Tom Cruise film, a Különvélemény pedig még ennél is tovább megy. A történet szerint egy különleges rendőrosztag még a bűneset megtörténte előtt letartóztatja a gyilkosokat. De mi történik, amikor az egyik tiszt válik egy jövőbeli gyilkosság gyanúsítottjává? Megvan vajon a szabad akarata, hogy megváltoztassa az eseményeket és a saját sorsát? Képes arra, hogy saját döntéseket hozzon, vagy igazából mind be vagyunk programozva arra, hogy bizonyos módokon viselkedjünk?

9_3.jpg

Tanulság: A technológiai fejlődés megkérdőjelezi az emberi lét lényegét: a tudatos döntéshozást. Bár mindent meg kell tennünk, hogy megtartsuk ezt a képességünket, el kell ismernünk, hogy az életnek tulajdonított jelentés és az ahhoz való hozzáállásunk komoly változás előtt áll – erről pedig mihamarabb el kell kezdeni a párbeszédet.

6) Törődünk mi egyáltalán a 99%-kal?

Tavaly, az évente megrendezett Világgazdasági Fórum davosi ülése előtt az Oxfam arra figyelmeztetett, hogy a világ leggazdagabb 1%-ának nagyobb vagyona lesz 2016-ra, mint a maradék 99%-nak összesen, ha nem történik változás a gazdasági trendekben.

A 2013-as Elysium – Zárt világ napjaink növekvő gazdasági egyenlőtlenségeire reflektál. Története szerint 2154-ben két társadalmi osztály létezik: az elképesztően vagyonosok, akik tündöklő környezetben élnek az Elysium nevű űrállomáson, és a maradék, akik a Föld túlnépesedett, kiszipolyozott felszínén tengődnek. A mesterséges paradicsomban még egy olyan szerkezet is van, amely azonnal meggyógyítja a rákot. Mindeközben a Földön az egészségügyi ellátás lassú és csapnivaló minőségű.

10_1.jpg

Tanulság: A technológia fejlődése nem oszthatja meg a társadalmat. Az egészségügyben például az egetrengető új metódusoknak megfizethetőnek és széles körben elérhetőnek kell lenniük, hogy a különbségek csökkenjenek, vagy legalább ne mélyüljenek tovább a most meglévő pénzügyi szakadék mentén. Ha a technológia nem megfizethető, akkor nem elég diszruptív.

7) Társaink, a robotok

R2-D2-tól kezdve Robotzsaruig rengeteg híres robot fordult meg a filmvásznon. Ez remekül rávilágít arra, hogy mekkora az érdeklődés a robot-ember kapcsolat iránt (legalábbis a filmekben), immár évtizedek óta. Az utóbbi időben nemcsak mellékszerepekben tűnnek fel, hanem egyre fontosabbakban is – ez egyfajta reakció arra, ami a való életben is történik.

Már léteznek valódi robotok, amelyek társasági partnerként funkcionálnak, és kitűnően alkalmasak a mentális betegségek vagy a magány orvoslására. Jibo, Pepper, Paro és Buddy mind létező példák. Néhánynak érintésérzékelője, kamerája és mikrofonja is van, így tulajdonosaik beszélgethetnek velük, megkérhetik őket arra, hogy találjanak aznap estére egy jó koncertet, vagy emlékeztetőt kérhetnek, ha ideje bevenni a gyógyszert.

Az ilyen társrobotok megoldást jelenthetnek az elöregedő társadalmaknak, hiszen ezekben egyre komolyabb probléma az idősek ellátása. A robot és Frank (2012) kiváló érzékenységgel kezeli ezt a témát. A történet középpontjában egy MI-alapú robot áll, amely szinte emberként képes végezni feladatait. A 2015-ben indult Humans című sorozat egy, a nem túl távoli jövőben élő családra fókuszál, akik beszereznek egy felettébb „emberszabású”, fejlett robotszolgálót, aki jelentősen átalakítja az életüket.

11.jpg

Tanulság: Valódi énünket az mutatja meg igazán, ahogyan az állatainkkal bánunk, és ahogyan majd a robotjainkat kezeljük. Ezt észben tartva kell majd velük együtt élnünk.

Miért fontos a sci-fi?

A sci-fi lényege az úgynevezett „kognitív elidegenítés” (cognitive estrangement). A kognitív rész itt arra vonatkozik, amit a tudomány mai állása szerint képesek vagyunk megtenni. Az elidegenítés pedig az a rész, amelyben az alkotó megpróbál következtetni és előre gondolkodni oly módon, hogy az valamelyest eltávolítja az olvasót a jelen korlátjaitól. Ez csodálatos módja a jövőről való gondolkodásnak úgy, hogy közben észben tartjuk a jelenlegi lehetőségeket.

A sci-fi lenyűgöző műfaj, és nemcsak azokon a műveken érdemes elmélkednünk, amelyek paradicsomokat és utópiákat vizionálnak, hanem azokon is, amelyek disztópikus világokat írnak le. A sci-fi nemcsak kockáknak való, hanem olyan emberekhez is közel állhat, akik időről időre gondolnak az emberiség jövőjére. Meggyőződésem, hogy ha rendszeresen belevetjük magunkat a műfajba, egy sokkal humánusabb egészségügyet teremthetünk meg.

Előadásaim és online tevékenységeim során rengeteg kérdést kapok arról, hogy mire számíthatunk majd a beláthatatlan jövőben. Mindenki tudni akarja, hogy milyen lesz az egészségügy a következő évtizedekben, de a hasraütés-szerű találgatás nem segít a jobb rendszer megtervezésében. Egy utópisztikus jövőkép viszont inspiráló lehet.

Egy hűvös októberi délután, 2050-ben...

...gyönyörű és rendkívül kíváncsi unokám, Nina, megunva a kertünkbe hulló falevelek látványát, hozzám fordult, és faggatni kezdett.

1_15.jpg

Rámutatott az egyik Cube Sensorra a nappaliban – ezek pici, felettébb letisztult formatervezésű kockák, amelyek a levegő minőségét, hőmérsékletét és páratartalmát, illetve a fényerőt, a zajszintet és a légnyomást mérik, és szükség szerint az otthon tartózkodók személyes adatai alapján megfelelő szintre állítják mindet. Nina megkérdezte, éltem-e valaha olyan házban, ahol nem voltak ilyen kockák. Amikor igent mondtam, hatalmas, csodálkozó szemekkel kérte, hogy meséljek arról, milyen volt az élet fiatalkoromban. Szereti, ha a múltról mesélek. Elmondtam neki, milyen pokoli hőség volt a harmadik emeleti lakásunkban a nyári éjszakákon, amikor még nem volt rendesen működő légkondicionálásunk. Arról is meséltem, hogy mennyi nehézséget okozott, amikor nem lehetett a tökéletes fényviszonyokat beállítani az adott feladat elvégzéséhez.

Bár Nina elégedett volt a válaszaimmal, látszott rajta, hogy valami még fúrja az oldalát. Megkérdeztem, mi jár a fejében. Mint kiderült, hallott egy számára ismeretlen szót az egyik osztálytársától, és a barátnője, Lyanna azt mondta neki, hogy ez abból az időből származik, amikor az emberek még nem használtak otthonaikban SmartCube technológiát. Meg akarta tőlem kérdezni, mit jelent a szó. Amikor pedig a titokzatos szó után érdeklődtem, azt felelte: kórház.

Hangosan felnevettem. Kórház. Van egy unokám, aki nem tudja, mi az a kórház. Hát nem ő az univerzum legédesebb (és legszerencsésebb) kislánya?

Nem csodálatos, hogy nem tudja, mi az a kórház?

Megkértem a tüneményes kishölgyet, hogy jöjjön közelebb a ráncos arcú, öreg nagyapjához, és hallgassa meg a történetét a kórházakról, az orvosokról, a nővérekről és a pirulákról. Arról, hogy az egészségügy milyen volt a 2010-es években, az orvoslás barbár, kifinomult technológia előtti korában.

Több, mint negyven évvel ezelőtt a betegeknek hatalmas és rideg épületekbe kellett bevonulniuk, amelyeket kórházaknak neveztünk. Itt kaphattak ellátást, itt végeztek méréseket, itt rögzítették egészségügyi adataikat. Itt nézték meg például, hogyan működik a szívük és az agyuk. Tehát amikor az emberek megbetegedtek, el kellett menniük ezekbe a kimondottan erre való épületekbe – nem lehetett őket otthon vagy máshol meggyógyítani. Amikor pedig az orvosnál voltak, nem mehettek csak úgy be a rendelőbe, hogy megvizsgálják őket. Néha órákon át várniuk kellett a sorukra, amíg az előttük lévőket kezelték.

2_8.jpg

Nina, emlékszel, hogy amikor fájt a füled, anyukád felhívta a doktor nénit, aki megjelent a képernyőn? Anyukád elmondta neki, hogy volt-e lázad, és azt is, hogy mit mutatott a szerkezet, amelyet a füledbe tett. Mindez a szobádban történt, és még Gregor barátocskád, a kis szalamandra is ott lehetett veled. Bár így lett volna, amikor én voltam fiatal.

Anyukád elmondta, hogy amikor egy képernyő segítségével beszélsz az orvossal, azt telemedicinának hívják, igaz? Régen ez csak a sok újdonság egyike volt, és nem nagyon hittek benne az emberek. A betegeknek messzire kellett menniük otthonról, csak hogy ellátást kapjanak. És mivel nem lehetett annyi orvost elérni, mint most, az is előfordult, hogy nagyon sokat kellett utazni, hogy meg tudjanak vizsgálni. Néha mentőautót kellett hívni, amelyet hús-vér emberek vezettek – nem voltak még önvezető autók és drónok, amelyek kiszállították volna a szükséges eszközöket.

Tudod Nina, manapság a számítógépek egy szempillantás alatt megosztják egymással az egészségügyi adataidat. A 2010-es években azonban bizonyos eszközök nem tudtak kommunikálni a többivel, és előfordult, hogy a kezelőorvos semmit nem tudott a betegről. Újra fel kellett vennie az összes adatot, amelyet más orvosok és nővérek már szintén elkértek. Ez újra és újra és újra előfordult.

Le is kellett írniuk az összes információt, és mivel billentyűzetet használtak a rögzítéshez, nem is tudtak közben a páciensre nézni, illetve hozzá szólni. Sőt – ezt lehet, hogy nem is fogod elhinni nekem –, sok adat csak papíron volt meg! Bizony, kézzel írtak papírra, mint ahogy te a lila ceruzáddal rajzoltad azt a pillangót, és ezeket a papírokat el sem tették, hogy elemezzék azt, ami rajtuk volt.

Nézd csak meg nagyapád digitális kartetoválását.

3_9.jpg

El tudod képzelni, hogy ehelyett a pici, csillogó fém lapocska helyett az orvosok roppant drága, gigantikus műszereket használtak? Némelyik akkora volt, mint ez a nappali! A szíved elektromos jelenségeit (EKG-val) vagy a vérnyomásodat csak fáradságos munkával tudták megmérni – még az orvosok is. Az orvosi eszközök hatalmasak és félelmetesek voltak, akárcsak a száz évvel ezelőtti számítógépek. A betegeknek a gépekhez kellett utazniuk, hogy a bonyolult vizsgálatokat el lehessen végezni. Ilyen volt például a CT-vizsgálat, amely abból állt, hogy a test más módszerrel nem látható részeiről sok-sok fényképet készítettek, vagy az MRI, amely mágneses tér segítségével vizsgálta a testet. A sugárzás is nagy gondot jelentett – a baj az volt, hogy a vizsgálat alatt láthatatlan, de káros energiahullámok érték a beteg testét.

Tudod Nina, van a kis táblagéped, és ha kérdezel tőle valamit, akkor előbb-utóbb megmondja a választ. Meséltem már neked a mesterséges intelligenciáról, amellyel az eszközök nagyon sokat tanulnak rólad – nagyjából úgy, ahogy te az iskola első osztályában megismered a betűket. Az MI segítségével minden kérdésedre választ kapsz. Mindez csak pár másodpercbe telik, igaz? Képzeld csak el, hogy régen az orvosoknak hatalmas adatbázisokban (például a Pubmed elektronikus könyvtárban) kellett keresgélniük a tanulmányokban megbúvó információkért. Saját maguknak kellett átnézniük mindent, nem volt mesterséges intelligencia, amely segíteni tudott volna nekik. Napok, hetek teltek el lényegtelen információk átfésülésével, mire végre megtalálták a választ a kérdésükre.

És arra emlékszel, amikor anyukád és én elmentünk veled a gyógyszertárba, és megnéztük, ahogy a 3D-nyomtató kinyomtatta a gyógyszert, amelyet felírt neked a doktor néni? Most figyelj. A 2010-es években a gyógyszert gyógyszergyárak gyártották, akik ugyanazokat a szereket készítették évtizedeken át, és ugyanazokat az adagolásokat biztosították milliónyi embernek. Mindenki ugyanazokat a gyógyszereket szedte – nem volt személyre szabott gyógyászat. Ez azt jelentette, hogy abban az időben Gregor és te ugyanazt kaptátok volna, még akkor is, ha te allergiás lettél volna valamire, Gregor pedig nem. Csak egyetlen példa volt arra, hogy jóváhagytak egy 3D-nyomtatással készült gyógyszert.

Talán már meséltem neked a testünk legapróbb alkotóeleméről, a DNS-ről. Azt is mondtam, hogy az úgynevezett genomszekvenálással mennyi mindent meg lehet tudni a szervezeted rejtett gyengeségeiről, és aztán ezt a „titkos információt” kihasználva meg lehet téged gyógyítani, ugye, Nina? A 2010-es években viszont esélyünk sem volt ennyi mindent megtudni az emberekről. Ezért nagyapád kaphatott volna olyan gyógyszeradagot, amely komoly mellékhatásokkal járt volna, ha érzékeny lett volna az adott kezelésre.

Nina? Figyelsz még? Vajon miért alszik el mindig, amikor a múltról mesélek? Szerintem sokkal hasznosabbak ezek a történetek, mint a tündérmesék.

Talán a végén még orvos lesz belőle?

Alvó arcán elmélázva figyeltem, ahogy egyenletesen lélegzik, és arra jutottam, hogy talán jobb is így. Vannak dolgok a 2010-es évekkel kapcsolatban, amelyeket inkább nem osztanék meg ezzel az édes gyermekkel.

De ahogy ezen tűnődtem, emlékek tömkelege rohamozta meg az elmém. Emlékszem arra, hogy az egészségügyi újítások és az újfajta kezelések elismertetése és jóváhagyatása annyira időigényes volt, hogy emberek szó szerint belehaltak a várakozásba. Akkoriban a klinikai vizsgálatok idegtépően sokáig tartottak és elképesztően sokba kerültek. A gyógyszereket ráadásul betegeken tesztelték – nem algoritmusokon és élettani modelleken, hanem igazi, hús-vér embereken.

Sőt, amellett, hogy a betegeknek kórtermekben kellett feküdniük, még a kórházi fertőzések is rettentően gyakoriak voltak. És mivel semmiféle algoritmus nem követte a kezelést, rendszeresen előfordultak emberi mulasztások. A 2010-es években az orvosi műhiba volt a harmadik leggyakoribb halálozási ok.

A kórházakat nem szuperszámítógépek, hanem igazgatók irányították. Minden döntés szubjektív volt, nem pedig hatalmas adatmennyiségre épülő konklúzió. Az orvosok pedig elszámolhatatlan minőségben dolgoztak – igazán senki sem tudta, hogy sikerrel jártak-e, vagy sem.

Emlékszem, hogy a járványtani kutatások elképesztően lassúak voltak, és nagyon sokáig tartott, mire egy új fertőzéssel fel lehetett venni a harcot, vagy járványok esetén vakcina került kifejlesztésre. A rák traumatikus, életeket félbetörő tragédia volt, és nem egy krónikus betegség, mint napjainkban. Sokáig sem kezelés, sem gyógyír nem volt rá.

A betegbiztosítók gyakorlatilag számszerűsített adatok nélkül működtek. Csak az ügyfél korát és nemét tudták, ezek alapján kellett üzleti döntéseket hozniuk. És ami talán a legfontosabb: a betegek nem voltak egyenjogú partnerek a saját gyógyulásukban. Orvosaik a megkérdezésük és beleszólásuk nélkül írtak fel nekik gyógyszert.

Így képzelem azt...

...ahogyan a jövőbeli énem az unokámmal beszélget a 2010-es évek „barbár” egészségügyéről. Oké, néha inkább ahelyett, hogy elaludna, inkább fagyizunk egy jót.

A lényeg, hogy optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy mit mesélek majd a gyerekeimnek és unokáimnak a korai XXI. századi orvoslásról, és azt hiszem, jól szórakoznak majd, mert annyira elképzelhetetlen lesz számukra a mai valóság. Napjainkban a betegek még mindig nem egyenrangú partnereik orvosaiknak, az újító kezelések elérhetetlenül drágák a világ nagy részén, a megelőzés pedig a három legfontosabb szempont között sincs a gyógyításban. Az átlagember nem használ olcsó, elérhető mérőeszközöket saját egészségének felméréséhez. Az orvosok még mindig kénytelenek tucatnyi publikációt végigolvasni, hogy naprakészek maradjanak – pedig milliónyi áll rendelkezésükre.

Orvosi jövőkutatóként úgy látom, hogy még mindig az egészségügy barbár korszakát éljük, és rengeteg dolgunk van hátra. Ideje megismernünk az egetrengető új technológiákat, tudatosságra kell nevelnünk a betegeket, digitalizálni kell az egészségügyet vagy végre a megelőzésre kell koncentrálnunk a kezelés helyett azért, hogy a fent leírtak legalább egy része valósággá válhasson, és tényleg így beszélgethessek az unokámmal évtizedek múlva.

Egyre több olyan sci-fibe illő technológiával találkozhatunk, melyek alapján joggal hisszük, hogy az orvoslás fényes jövő előtt áll. Minden nap olyan hírekre ébredek, amelyektől úgy érzem magam, mintha egy tudományos-fantasztikus filmben élnék. Természetesen objektivitásra törekszem, amikor megosztom az elemzésem eredményeit, mivel az a munkám, hogy minden egészségügyben érdekelt szereplőt a pácienstől az orvosig felkészítsek a technológia miatt bekövetkező változásokra. Sci-fi rajongóként azonban ezek a bejelentések rendkívül bizakodóvá tesznek. Készítettem egy listát a legizgalmasabb technológiai előrelépésekről.

Szervnövesztés a laborban

Már léteznek új technológiák, amelyek visszaállíthatják bizonyos emberi szervek funkcióit; vagy akár teljesen át is vehetik azok szerepét. Erre jó példa a mesterséges veseként működő nanoszűrő, amely nemsokára lecserélheti a dialízis-kezeléseket. Meggyőződésem, hogy hosszú távon a betegek őssejtjeiből növesztett szervek nyújtanak majd megoldást a transzplantációs várólisták problémájára. Kutatók nemrég bemutatták, hogy lehetséges lüktető emberi szívizomszövetet növeszteni őssejtekből. Ennek ellenére még mindig szürreálisnak hat lombikban szerveket növeszteni.

 1_13.jpg

Pótfülek, -orrok, és egyéb testrészek „váza” a Wake Forest Egyetem laborjának egyik munkaasztalán (AP Photo/Allen Breed) 

Otthoni diagnosztikus műszerek arzenálja

Több száz éven át bizonyos technológiák kizárólag az orvosi rendelőben voltak elérhetők. Amikor majd a hagyományos technológiák, mint az EKG és a hordozható ultrahang elérhetőek lesznek a nagyközönség számára, az egészségügy testközelbe fog kerülni. A medikus koromban végzett EKG-vizsgálatok és a mostani otthoni felvételkészítés két teljesen különböző élmény, és mindkettőnek megvannak a maga előnyei. Az otthonom kényelmében elemezni a szívem élettanát okos algoritmusok segítségével, vagy szívinfarktus jeleit keresni egy repülő fedélzetén készült gyors EKG-val csak az első lépést jelenti a jövő felé, de már most jelentős segítséget nyújt az egészségügyi gondok megelőzése terén.

2_7.jpg

Az otthoni EKG-vizsgálatra is alkalmas Viatom Checkme 

A betegségben szenvedő emberek is élhetnek teljes életet

Amikor megláttam, hogy egy bénult beteg feláll a kerekesszékéből egy külső váz (exoskeleton) segítségével, egyszerre érzékenyültem el, és lettem izgatott. Ez bizonyíték volt arra, hogy az orvosi technológiák a szó szoros értelmében életeket változtatnak meg. Az elérhető árú külső vázak lehetővé teszik majd, hogy a végtag nélkül született emberek, vagy azok, akik balesetben vesztettek el egyet, végre teljes életet éljenek. A cukorbetegek is számíthatnak mesterséges hasnyálmirigyekre, amelyek észrevétlenül szabályozzák majd a vércukorszintjüket.

 3_8.jpg

Bénult férfi exoskeleton segítségével jár Hollandiában.

A saját testünkről és egészségünkről tájékoztató érzékelők

Egész életem során karbantartottam a szervezetem, de egészen mostanáig csak szórványosan könyvelhettem el sikereket azonnali visszajelzés és adatok nélkül. Ma már különböző szenzorokkal mérni tudom az egészségügyi paramétereimet, amelyek betekintést nyújtanak a testedzési szokásaimba, az alvásminőségembe vagy a meditáció közbeni agytevékenységembe. Sosem tapasztalt módon tudok következtetéseket levonni. Ahogy az egészségügyi szenzorok mérete tovább csökken, a digitális tetoválásokhoz, valamint a véráramunkba juttatott nanorobotokhoz hasonló áttörések segítségével olyan finom felbontásban szemlélhetjük a testünket, mint még soha.

4_7.jpgAz MC10 átalakítja a kutatást a BioStamp Research Connect™ rendszerének bemutatásával

Velünk beszélgető robotok

Közel mesterséges intelligenciát alkalmazó chatrobotok már segíthetnek a bevásárlásban, vagy a mindennapi feladatok intézésében. Még izgalmasabb azonban egy otthoni, testtel rendelkező robot gondolata, amely segíthet a fizikai teendőkben. A Boston Dynamics Petman-je nagyon hasonlít ehhez az ötlethez, és meg is lepődtem, hogy a Google el akarja adni a céget. Láttam már konferencián egy egész közönséget táncolni csak azért, mert egy aranyos robot rávette őket. Idősotthonokban tárt karokkal fogadják őket már ma is.

5_7.jpgA Boston Dynamics által fejlesztett Petman humanoid robot

A kockázatos beavatkozások leegyszerűsítése

Amikor medikusként az oktatóm először kért meg, hogy vegyek vért egy betegtől, igencsak meg voltam rémülve – a beteg úgyszintén, mivel feltehetően észlelte az arcomra kiülő félelmet. A vérvétel végül jól sikerült, de egyszerűbb lett volna, ha látom a beteg vénáit a bőrén keresztül. Ezt ma már a VeinViewer lehetővé teszi. Sőt, ezt a beavatkozást már az  robotok is hibátlanul elvégezték, ráadásul sosem fáradtak vagy figyelmetlenek. A daVinci sebészrobotok lehetővé teszik a jóval kockázatosabb beavatkozások elvégzését is, nagyobb precizitást biztosítva az operáló sebészeknek, mintegy kiterjesztve a sebész készségeit.

6_5.jpgA VeinViewer Vision2 hordozható érgyógyászati képalkotó szerkezet segíti a nővéreket a beavatkozás előtt, alatt és után (PRNewsFoto/Christie Medical Holdings, Inc.)

Az öregedés krónikus állapottá változtatása

Aubrey de Grey, a Human Longevity Inc. és a Google Calico mind közös cél felé halad: hogy az öregedést egy kezelhető krónikus folyamattá változtassuk. Képzeljük el, hogy személyre szabott gyógyszereket szedünk, amelyek száz éves korunkon túl is jó fizikai állapotban tartanak minket. Képzeljük el, hogy mennyivel többet tapasztalhatnánk és érhetnénk el, ha az életünk és a karrierünk nem csak pár, hanem pár tucat évtizedből állna.

7_4.jpgDr. Peter H. Diamandis, dr. J. Craig Venter, és dr. Robert Hariri, a Human Longevity Inc. alapítói

”Földhöz ragadt” űrhajósok – felfedezés a virtuális valóság révén

Mindig is arról álmodoztam, hogy űrhajós leszek, és meggyőződésem, hogy az emberiség jövője a csillagok között rejlik. Az emberi egészség törékenységéből kifolyólag, illetve saját élettanunk határai miatt nem valószínű, hogy rövid időn belül hosszú űrutazásokon vehetünk részt. Viszont a virtuális valóság elemeivel felszerelt robotok hosszabb űrutazásokra vállalkozhatnának, így a Földön maradt űrhajósok irányításával új helyeket fedezhetnének fel.

8_2.jpgDOUG, a NASA virtuálisvalóság-technológiája jövőbeli űrhajósokat készít fel űrsétákra

Genommodifikáció

Átéltem a genomika aranykorát a Humán- és a Személyes Genom Projektekkel. Ma a precíziós medicina modellje ezeket az erőfeszítéseket a megfelelő irányba mozdíthatja. Az új CRISPR genommodifikációs technológia újraértelmezni látszik az összes eddigi elképzelést a genomikában. A fenti módszerrel ki lehet vágni nem kívánt elemeket a DNS-ünkből; új funkciókat tehetnénk hozzá az állatok, növények, sőt, emberek DNS-éhez, valamint meg lehetne gyógyítani korábban gyógyíthatatlan betegségeket, például a Huntington-kórt.

9_2.jpgGenommodifikáció a CRISPR-Cas9 segítségével

Az univerzális fordító

Douglas Adams írt a Bábel-halról a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében. A főszereplő, Arthur Dent egy halat tesz a fülébe, hogy megértsen minden nyelvet a galaxisban. A Skype már dolgozik egy hasonló fordítón, amely valós időben fordít például arabról angolra. A nyelv gyakran komoly akadály az egészségügyben, és ezt kénytelenek leszünk áthidalni, ha a globális telemedicina jegyében a Földön bárhol tartózkodó szakértő segítségét szeretnénk kérni. Egy univerzális fordító hosszú távon egy határok nélküli egészségügyi ellátórendszer kialakulását tenné lehetővé.

Ezek közül a technológiák közül sok felforgathatja majd a jelenlegi társadalmat, és adaptálásukkor a hatóságok, döntéshozók, illetve az orvosok és a páciensek gondos odafigyelését igénylik majd. De ha időben kezdünk el ezekre készülni, a technológia nem kicseréli, átalakítja, hanem segíti, kiegészíti és megsokszorozza azt, amire képesek vagyunk. Páciensként az egészségünk vagy betegségünk szakértői lehetünk, orvosként pedig végre azzal tölthetjük az időnket, amiért orvosok lettünk adminisztráció és figyelemmegosztás helyett.

Az érdeklődő több ezer szenzor közül válogathat a viselhető egészségügyi eszközök piacáról egy egészségesebb és jobb élet reményében. A választás azonban nem könnyű. Hadd mutassam be a személyes kedvenceimet a különböző szenzorok és mérőeszközök terén.

1997-ben kezdtem el naplózni az életem különböző részleteit, és ezt máig folytatom anélkül, hogy kihagytam volna akár egy napot is az elmúlt hétezerből. Rögzítem az alvási szokásaimat, a különböző projektekre fordított munkám, valamint a mentális, fizikai és érzelmi állapotomat is értékelem egy 1-től 10-ig terjedő skálán. Mára már több, mint 40 egészségügyi paramétereket vagy életjeleket mérő eszközt teszteltem és használtam.

Tudom, mekkora kihívás megtalálni a megfelelő egészségügyi eszközt. Néha még a technológia sem segít – például az Amazon viselhető eszközök piacán olyan sok eszköz van fent, hogy még nehezebb a választás. Ezenkívül rengeteg technikai gond merülhet fel – a készülék folyamatos felügyeletet és/vagy gyakori töltést igényel, a Bluetooth kapcsolat esetenként magától megszakad, és a szinkronizálás is egy valóságos rémálom lehet. És miután „megtanulod” kezelni a technológiát, egy IT-guru és egy gyakorlott orvos ötvözetére van szükség, hogy értelmezd a méréseket. Egyes gyártók ezen a piacon is jobbak, mint mások abban a tekintetben, hogy nem csak egy értelmezhetetlen adathalmazt pottyantanak a felhasználó ölébe.

Kezdésként hadd segítsek kiválasztani a legjobb egészségügyi appokat és viselhető eszközöket. Orvosi jövőkutatóként objektív vagyok, de mint gyakorlott önmonitorozó (Quantified Selfer), megvannak a saját preferált módszereim, amelyek neked is segíthetnek egészségesebben élni.

1) A legjobb alvás érdekében

Csipkerózsika történetéből ismerős lehet, hogy néha birodalmak sorsa múlik egy kiadós alváson. A kutatások szerint az alvás nagyon fontos a koncentrálóképesség, egészség, szépség és megfelelő közérzet szempontjából. Az alváskövetők mérik, hogy mikor alszol el, mikor kelsz fel, és mennyi időt töltesz mély alvással. Számomra a legutolsó a legfontosabb. Vannak emberek, akik akkor érzik magukat kipihentnek, ha eleget aludtak. Másoknak viszont csak a mély alvásban töltött idő számít. Mivel nagy az egyéni variancia, mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mi a számára megfelelő. Innen letöltheted a jobb alváshoz írt kisokosomat.

A kedvenceim:

  • Pebble Time: Az alvásmonitorozás csak az egyik a Pebble Time okosóracsalád nyújtotta funkciók közül. A Pebble és a Stanford Egyetem kutatói által közösen kifejlesztett Pebble Health automatikusan követi, mikor mész aludni, kijelzi az alvással és mély alvással töltött időt, valamint az elalvás és ébredések időpontját.
  • Android Sleep App: Ez a hasznos alkalmazás felismeri az alvásfigyelő eszközödet, és a lehető legalkalmasabb pillanatban kelt fel, hogy ne érezd magad álmosnak utána. A program természetben előforduló hangokkal, zenével, CAPTCHA-val vagy fejtörőkkel ébreszthet. Segít továbbá követni az alvási szokásaid, a mély alvással eltöltött időt, és figyelmeztet, ha alváshiányt halmoztál fel. Ezenfelül még a hangokat is figyeli alvás közben – a horkolást és az alvás alatti beszédet –, illetve segít az alvászavarok diagnosztizálásában.

1_1.png

2) Hogy fitt és energikus maradj

A legnépszerűbb és legismertebb hordható egészségügyi szerkezetek a fitnesz- és egyéb sportmonitorok, illetve aktivitásmérők. A legtöbb okostelefonnak már van beépített alkalmazása, amely a megtett lépéseidet számolja – még akkor is, ha mindezt futással (akár csak a buszig) vagy biciklizéssel teszed. Az aktivitásmérők mérhetik továbbá a szívfrekvenciádat, valamint színes grafikonokat és táblázatokat készíthetnek, hogy megtalálhasd a leghatékonyabb utat a fittséghez és az egészséghez.

A kedvencem:

  • Fitbit Surge: A fitneszmérők piacán szereplő márkák közül a Fitbit jó okkal a legismertebb. Ez az érintőképernyős karóra nemcsak a lépéseidet és az alvásodat követi nyomon, hanem a bejövő hívásaidra és SMS-eidre is odafigyel, követi a pulzusfrekvenciádat egy beépített optikai monitor segítségével, és GPS-szel követi a mozgásod. A GPS különösen hasznos, mivel így nem kell feltétlenül magaddal hurcold a telefonod futáshoz vagy biciklizéshez. A szerkezet megbízható, felhasználóbarát, és egy nagyszerű közösséghez csatlakozhatsz a segítségével, amelynek tagjaival megoszthatod az edzéseidet, vagy akár versenyezhetsz is velük a legfittebbnek járó első helyért.

2_6.jpg

3) Hogy legyőzd a stresszt

A stressz az egyik legnagyobb egészségügyi rizikó a 21. század forgatagában, amely telítve van zavaró tényezőkkel. Mint az közismert, a stressz szívbetegséget, elhízást, gyomor-bélrendszeri problémákat, fejfájást, szorongást és akár asztmát is okozhat. Csökkenti a koncentrálóképességet, továbbá rossz minőségű alváshoz és a lelki egyensúly felbomlásához vezethet. Mindenkit érint – én sem vagyok kivétel. Szerencsére a technológia segítségével a stressz is legyőzhető.

A kedvencem:

  • PIP: Egy kis szerkezet, amely azonnali visszajelzést ad a stressz-szintedről. A szerkezethez rendelt alkalmazás segít csökkenteni a stresszt: a felhasználónak egy nyomasztó képet kell szebbé varázsolnia aktív relaxáció segítségével. A feladatot tanácsokkal és tippekkel könnyíti. Csak pár percre, a hüvelyk- és mutatóujjakkal össze kell csípni a szerkezetet, hogy az mérhesse a bőrimpedanciát. Minél tovább tartod alacsony szinten a stresszt, annál gyorsabban változik a kép.

3_7.jpg

4) Hogy optimális legyen a vérnyomásod

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb krónikus betegség a világon. Az Amerikai Egyesült Államokban közel 80 millióan szenvednek a kórtól. Sok klinikus és beteg használ automata vérnyomásmérőt a kórállapot monitorozására, segítve ezzel a gyógyszeradagok beállítását és az életmód-változtatás bevezetését.

A kedvencem:

  • Withings Blood Pressure: Az elsők között elérhető mobiltartozék a piacon. A rendszer egy alkalmazásból és vérnyomásmérőből áll, amelyek Bluetooth-on keresztül kommunikálnak egymással. Az alkalmazás segítségével nyomon követhető a pulzusfrekvencia, a vérnyomás és a heti megtett lépések száma. A Withings számos előnyös tulajdonsága közül az egyik a háromszori mérés lehetősége. A mérések átlagát közli a program, és ez a módszer jól tükrözi az érvényben lévő szakmai ajánlásokat is. Az alkalmazással emellett több emlékeztetőt is beállíthatsz a vérnyomásméréstől kezdve a gyógyszerbevételig.

4_6.jpg

5) Hogy nyomon követhesd a testtömeged       

Sok embernek kellemetlen napi feladat lehet a testtömegmérés, mivel sokaknak a legnagyobb kihívások közé tartozik elérni és megtartani az ideális testsúlyt egy olyan korban, amikor a „tökéletes test” sokaknak a sikert és az egészséget szimbolizálja. Ez persze nem így van, de a testtömeg ettől függetlenül fontos az egészségünk szempontjából. Mint az közismert, az elhízás szívbetegséghez, cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és akár sztrókhoz vagy rákhoz is vezethet. Az alultápláltság is magában rejt különböző veszélyeket, például vérszegénységet, immunproblémákat vagy termékenységi zavarokat idézhet elő. Éppen ezért nagyon fontos az optimális testtömeg és testtömegindex (BMI) megtalálása és rendszeres ellenőrzése.

A kedvencem:

  • Fitbit Aria: A legújabb eszköz a Fitbit családból. Az okosmérleg naplózza a tömeget és a testzsírszázalékot – lehetőleg naponta –, a méréseket pedig egy felhőalapú rendszeren fenntartott felhasználói fiókra tölti fel az illető otthoni Wi-Fi hálózatán keresztül. A Fitbit Aria akár nyolc különböző embert is nyomon tud követni, és az aktuális felhasználót a már meglévő mérések alapján azonosítja be. Számomra a legjobb az egészben, hogy a mérések integrálódnak a Fitbit fiókomba, és így nyomon követhetem a testtömegem alakulását a fizikai aktivitásom tükrében.

5_6.jpg

6) Hogy egészséges maradjon a szíved

A szíved körülbelül 100 000-et ver naponta. Ha az okosszerkezeteknek betekintést engedsz a szíved rejtelmeibe – vagyis engedélyezed, hogy naplózzák és analizálják a szívfrekvenciád, előre tudnál jelezni és akár meg is tudnál akadályozni egy csomó problémát, köztük súlyosakat is, mint például a szívinfarktust.

A kedvencem:

  • AliveCor Heart Monitor: Mobiltelefon-alapú EKG-készülék. A kis méretű, kecses és egyszerű szerkezetet a mobiltokra kell rögzíteni. A hozzá járó alkalmazás három részre tagolódik: EKG felvétel, korábbi mérések és egy kitűnő oktató rész. A készülék jól jöhet például, ha a kezelőorvosoddal már megbeszélt tüneteket tapasztalsz magadon. Az adott epizód alatt nyert mérések hasznosak lehetnek az orvosoknak.

6_4.jpg

7) Hogy hatékonyan mérhessük a testhőmérsékletet

Az optimális testhőmérséklet nagyon fontos. Mindenki élénken emlékszik még a gyermekkorából, hogy az első dolog, amelyet egy anya tesz a beteg gyermekével az, hogy megméri a lázát – ez több perc nyugalmat igényel a lurkó részéről egy lázmérővel a nyelve alatt vagy a hónaljában. Szerencsére, a közelmúltban végbement fejlesztéseknek köszönhetően a testhőmérséklet már gyorsan és frusztrációmentesen mérhető.

A kedvencem:

7_3.jpg

8) Hogy hatékonyan meditálj

Ahogyan azt már említettem, a stresszkezelés rendkívül fontos az egészséged szempontjából. A stressz sokféleképp csökkenthető hatékonyan, és feltétlenül célszerű időt szakítani rá, hogy megtaláld a neked legmegfelelőbbet. A meditálás egy népszerű módszer, amely tudományosan igazoltan csökkenti a stresszhez, depresszióhoz és szorongáshoz köthető tüneteket. Jóllehet talán nem szeretnéd, hogy egy technológia belepiszkáljon az agyadba, de ez esetleg segíthet könnyebben elérni egy nyugodt és kiegyensúlyozott állapotot.

A kedvencem:

  • Muse fejpánt: Az agytevékenységet mérő fejpánt segít a maximumot kihozni a meditációidból valós idejű biofeedback segítségével. Segít megmutatni, mi is van a fejedben. A Muse nem egy disztópikus fejpánt, amely meg akarja változtatni az agyadat – fejlesztői az InteraXonnál meg akarnak tanítani arra, hogy te magad befolyásold azt. A folyamat egyszerű: felteszed a Muse fejpántot, és a koncentrációs szintedet, illetve a hangulatodat tükröző hangokkal párhuzamosan elvégzed a légzési gyakorlatokat. Semleges állapotban hullámok hallhatsz, ha jól megy a gyakorlat, akkor az eszköz madárcsiripeléssel jutalmaz meg, ha pedig elkalandozol, viharos hangokkal jelez. Ha túl sokat gondolkodsz, a Muse jelez, hogy segítsen letisztítani a gondolataidat.

8_1.jpg

9) A leghatékonyabb edzés érdekében

Ha a minden létező médiumon és a magazinokban feléd áradó információk tömkelege, valamint a józan ész nem tud meggyőzni arról, hogy testmozgást végezni egészséges, akkor nekem sem fog sikerülni. Bár jó, ha tudod, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete (US National Cancer Institute) szerint a szabadidős fizikai aktivitás hosszabb várható élettartammal korrelál. És nem számít, hogy a futószalagot preferálod, crossfitezel vagy aerobikozol, a viselhető eszközök segíthetnek a legtöbbet kihozni a testmozgásból.

A kedvencem:

  • Gymwatch Fitness Tracker: A GymWatch egy olyan fitneszeszköz, amely nem a lépéseket számolja. Ehelyett a személyi edződ vagy a sportfiziológusod szeretne lenni. Ezt az eszközt konditeremi használatra tervezték, főleg azoknak, akik a súlyemelést részesítik előnyben. A karon vagy lábon hordva segít hatékonyan építeni az izmokat, és gondoskodik arról, hogy rendesen csináld a gyakorlataidat. Az eszköz kép- és hangalapú azonnali visszajelzést ad, és segítségével hozzád hasonló fitneszrajongókkal is kapcsolatot alakíthatsz ki.

9.png

10) Hogy jobb legyen a közérzeted

Sok, technológiát alkalmazni kívánó ember követi el azt a hibát, hogy azonnal vesz egy eszközt a jobb élet reményében. Rajtad áll, hogyan szeretnél kiegyensúlyozott életet élni. Egy viselhető eszköz csak adatokat mutathat, mely nem értékelhető, ha nem tudod, hogy min lenne célszerű változtatni. Tanácsként hadd ajánljam a figyelmedbe a saját mentális, fizikai és érzelmi életed naplózását egy Excel vagy Google táblázatban. A miriádnyi eszköz dacára én még ma is ezt teszem. Nekem ez segített részben megérteni a testem működését, a probléma felismerése pedig az első lépés a megoldás felé.

A jobb, egészségesebb élet az egészségünkre való odafigyeléssel kezdődik, nem pedig a technológia használatával.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

A gyógyszercégek gyakran ismételgetik, hogy „nem szeretnének lekésni a digitális egészségügy nevű vonatról”. A vonat azonban elment. Az állóvizet felkavaró egészségügyi trendek inkább futurisztikus űrhajókként képzelhetők el, amelyek röptét ezek a cégek észre sem veszik. Ha a gyógyszeripar nem készül fel a várható változás hullámaira, létjogosultságát veszti iparágként.

Ez talán erős kijelentésnek hathat, de a trendek olyan jövőt festenek le, amelyben a fejlesztések garázsokban vagy kis startup cégek laborjaiban születnek meg. Noha az elmúlt száz évben az orvosi fejlesztésekre elsősorban gyógyszercégek kutatás-fejlesztési részlegeiben került sor, a technológia fejlődése ezt örökre megváltoztathatja.

Mi lenne, ha egy startup cég in silico lenne képes klinikai vizsgálatokat lebonyolítani? A több milliárd dolláros költségek és az évekig tartó várakozás helyett néhány másodperc alatt le lehetne tesztelni target molekulák ezreit betegmodellek milliárdjain; szükségtelenné téve ezzel az élő embereken folytatott kísérleteket. Mi lenne, ha digitális módszerek segítségével könnyebben és olcsóbban találhatnánk meg az ideális betegeket ezekhez a kísérletekhez?

Íme a hat trend, amely meghatározza a gyógyszeripar jövőjét: 

Tudatos betegek

A tudatos betegek saját biotechnológiai cégeket indíthatnak, hogy új gyógyszereket fejleszthessenek ki, vagy felvásároljanak olyan cégeket, amelyeknek ez nem sikerült. Ők ugyanis tisztában vannak vele, hogy min dolgoznak a gyógyszer- vagy egyéb egészségügyi cégek, illetve hogyan kommunikálnak azok a betegtársaikkal és az ellátóikkal, mivel figyelemmel kísérik ezeket a cégeket a közösségi médián keresztül. A tudatos betegek magas elvárásokkal rendelkeznek, és ha ezek nincsenek kielégítve, akkor ők maguk keresnek megoldást.

1_12.jpg 

Kiterjesztett és virtuális valóság

A kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló eszközök – mint például a Google digitális kontaktlencséje a Microsoft Hololens nevű technológiája vagy az Oculus Rift – új látásmódot nyújtanak digitális információk segítségével. A betegek 3D-ben láthatnák a szemük előtt a gyógyszer hatását, ahelyett, hogy a hosszú betegtájékoztatókat olvasnák. A laboránsok emellett kiterjesztett valóságon alapuló eszközökkel felügyelhetnék a kísérleteiket, a gyári munkások pedig betanítás nélkül állhatnának munkába, mivel a szerkezet megmutatná, hogy mit és hogyan kell csinálniuk.

 

Teljes mértékben személyre szabott orvoslás

A genomika és az személyre szabott orvoslás lehetővé teszi, hogy a saját molekuláris hátterünkhöz igazított ellátásban részesüljünk. Ezt az összetett feladatot a jelen egészségügye nem képes kezelni. Eddig csak néhány példát tudunk felhozni a genomikai információk alapján hozott terápiás döntésekre. Nekem például van egy hatalmas, rám vonatkozó genetikai adatokat tartalmazó szövegfájlom, amelyet be tudok mutatni a kezelőorvosomnak. Megvan rá a remény, hogy személyre szabott gyógyszereket kapok a „sláger” termékek helyett, amelyeket a több százmillió, genetika és anyagcsere szempontjából különböző ember „átlagának” fejlesztettek ki. Mi lenne, ha egy digitális egészségügyi cég gyorsan össze tudná kötni a pontokat a genomikai háttér, illetve a különböző gyógyszerek és gyógyszerdózisok iránti fogékonyság között? Ha a gyógyszeripar nem nyújt az elvárásoknak megfelelően személyre szabott gyógyszereket, a betegek másfelé fogják azt keresni, vagy kifejlesztik a sajátjukat.

2_3.png 

3D-nyomtatott gyógyszerek

Az első 3D-s nyomtatással készült gyógyszer, a Spritam egy szájban oldódó tabletta, amelyet az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) 2015-ben engedélyezett. Mi lenne, ha kis cégek más, hasonló megoldásokat találnának ezt a gyártási eljárást alkalmazván, amellyel gyorsabban felszívódó és hamarabb piacra dobható gyógyszereket lehetne gyártani? A gyógyszeriparban az elkövetkező évek, sőt, talán hónapok során teljes gyártási sorokat kellene újratervezni.

 

Testszenzorok

Már léteznek különböző érzékelők, amelyek testre vagy testbe helyezve olcsón és kényelmesen mérnek különböző vitális funkciókat. A klinikai kutatások sikere nagyban függ attól, hogy a szakemberek hogyan gyűjtenek adatokat a betegekről. Ez a folyamat automatizálható lehetne a még fejlesztés alatt álló egészségügyi szenzorok új generációinak segítségével.

3_1.png 

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia segítségével hozott terápiás döntések – melyek kihasználják a szuperszámítógépek nyújtotta lehetőségeket – meg fogják változtatni a mindennapi orvoslást. A kognitív számítógépek – mint például az IBM Watson – már sokféleképpen analizáltak nagy adattömböket nemcsak a genomikai kutatások terén, hanem a biotechnológiában is. Ez az új gyógyszerek fejlesztésére is kihatással lesz. Az emberi élettan aprólékos modellezésének alkalmazásával mindez akár az emberkísérletek végét is jelentheti. A korszak, amelyben mi is élünk – igazi, hús-vér embereken tesztelt gyógyszerekkel – durvának és primitívnek tűnhet majd a jövő embere számára. Mi lenne, ha szuperszámítógépek segítségével target molekulák ezreit tesztelhetnénk emberi élettani modellek milliárdjain csupán néhány másodperc leforgása alatt? A gyógyszeriparnak a saját érdekében támogatnia kellene az erre irányuló kutatásokat.

 

Elég gyorsan és hatékonyan fog reagálni a gyógyszeripar ezekre a változásokra? Remélem, mivel senki sem szeretné, hogy a következő sikeres hatóanyagok garázslaborokból bukkanjanak fel átlátható és határozott szabályozás nélkül. Nekünk – betegeknek és ellátóknak – szükségünk van arra, hogy a gyógyszercégek megkettőzzék az erőfeszítéseiket, hogy egy emberibb és modernebb jövő felé haladhassunk az egészségügyben.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

Az orvosi robotok nemcsak sci-fikben szerepelnek, hanem hamarosan az egészségügy szerves részét képezhetik. Amennyiben az egészségügy szakemberei sikerrel akarják ezeket alkalmazni anélkül, hogy közben munkájuk elvesztésén aggódjanak, ideje többet megtudni róluk. Az alábbiakban olvasható tehát a kilenc legizgalmasabb tény az orvosi robotokról.

Emlékszel, amikor Anakin Skywalker súlyosan megégett és elvesztette a lábait a Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszújában? És arra, ahogy a robotsebészek minden tudásukat latba vetve próbálták megmenteni? A közeli jövőben hasonlóan lenyűgöző robotok jelenhetnek meg az egészségügyben, és talán egy nap majd a mi életünket is ők menthetik meg.

Az orvosi robotok nemcsak a távoli jövő és a sci-fik lakói, hanem hamarosan már az egészségügy részét képezhetik. Éppen mindenkinek fel kellene készülnie arra, amikor ez bekövetkezik. A robotok támogathatják és kiegészíthetik az egészségügyi szakdolgozók által nyújtott szolgáltatásokat. A repetitív és monoton jellegű munkák terén egyszer képesek lehetnek akár teljesen leváltani az embereket.

Éppen ezért lenne tanácsos az egészségügyi dolgozóknak többet tudniuk az orvosi robotokról – mire képesek, hogyan lehet velük dolgozni és hogyan illeszthetők bele a mindennapi munkájukba. Ellenkező esetben a hús-vér egészségügyi alkalmazottakat esetleg lecserélhetik, vagy komoly frusztrációt jelenthet számukra, hogy robotok is képesek elvégezni a teendőiket, és már nem végeznek pótolhatatlan munkát.

1_11.jpg

A kilenc legizgalmasabb tény az orvosi robotokról:

1) 70%-os csökkenés a nozokomiális (egészségügyi ellátás következtében fellépő) fertőzések terén a Xenex segítségével

Az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ statisztikái szerint az Egyesült Államokban minden 25. beteg élete során nozokomiális fertőzés (például methicillin-rezisztens Staphilococcus aureus, azaz MRSA vagy Clostridium difficile) áldozata lesz. Ezekből a fertőzésekből minden kilencedik halálos kimenetelű.

A kórházi higiénia területén a Xenex robot lehet a következő előrelépés. A rendszer az egészségügyi intézmények bármely felületének gyors és szisztematikus fertőtlenítését teszi lehetővé. Ez a segítőkész automata eszköz speciális UV fertőtlenítő eljárással pusztítja el a nozokomiális fertőzéseket okozó halálos mikroorganizmusokat. A Xenex robot minden más hasonló fertőtlenítő szerkezetnél több sejtkárosodást okoz a mikroorganizmusokban, és hatékonyan vethető be a nozokomiális fertőzések elleni harcban. A Westchesteri Egészségügyi Központ a Xenex robotok bevezetése után 70%-os visszaesést jelentett az intenzív osztályon jelentkező Clostridium difficile fertőzések terén.

2) Két belga kórház Pepper robotokat „alkalmaz” recepciósként

Pepper, a 120 centiméteres humanoid „szociális robot” recepciósként fog „dolgozni” két belga kórházban. Lenyűgöző ötlet, hiszen legyünk őszinték: mindenkivel előfordult már, hogy goromba recepciós fogadta kórházi látogatás során, vagy sokan tévedtünk már el kórházban a kedves, de a műszakjuk végén már fáradt nővérektől sebtében kapott útbaigazítások alapján.

Pepper 20 nyelvet is felismer, és el tudja dönteni, hogy nővel, férfival vagy gyerekkel beszél. A képességei lehetővé teszik Pepper számára, hogy hatalmas kórházakban működjön recepciósként, az eltévedéseket pedig kiküszöböli azzal, hogy a látogatókat igény szerint a megfelelő osztályra kíséri. A „szociális robotok”, mint a Pepper és a kisebb Nao a gyógytornát is támogathatják, valamint gyerekeknek is segíthetnek a műtétekkel kapcsolatos szorongásaik leküzdésében.

Így a recepciósok monoton és unalmas munkája kiváltható lenne a Pepperrel, a rendszer minden látogatót ugyanolyan előre lekódolt mosollyal fogadna, míg a recepcióst kreatívabb feladatkörbe lehetne beosztani.

3) 2020-ra a sebészeti robotok piaca várhatóan közel megduplázódik (6,4 milliárd dollárra)

Mit kívánnál egy jótündértől a műtéted előtt? Valószínűleg egy sikeres műtétet és a lehető legkipihentebb orvost, nem igaz? A da Vinci sebészeti rendszer pontosan ebben segít: használatával a sebész feljavított látással, precízióval és kontrollal operálhat, mindezzel hozzájárulva a sikeres kimenetelhez.

A rendszer nagyításra képes, 3D-s, nagy felbontású kamerarendszert és kis, munkacsatornákon bevezetett eszközöket alkalmaz, amelyek az emberi kéznél sokkal nagyobb mértékben képesek hajlani és forogni. A da Vinci sebészeti rendszerrel a sebészeknek csak pár kis metszésre van szükségük, hogy elérjék a kérdéses képleteket. A sebész végig 100%-ban felügyeli a rendszert, és mindeközben precízebben dolgozhat, mint azt eddig lehetségesnek gondoltuk. Egy nemrég közzétett jelentés alapján pedig az ágazat fellendülése várható.

4) 750 000 távoli orvos-beteg érintkezés az Intouch Health segítségével

Képzeld el, hogy otthon vagy az apukáddal, aki hirtelen erős fejfájásra és szédülésre panaszkodik eddig nem tapasztalt beszédzavarral kísérve. Természetesen azonnal hívnád a mentőket. De mi történik akkor, ha egy elszigetelt helyen vagy távoli településen laktok, ahová csak nagyon sok idő alatt ér ki a mentő?

Az Intouch Health és annak távegészségügyi hálózata segíthet az ilyen helyzetekben. A WASTE hálózat segítségével a nehezen megközelíthető helyeken élő betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófák és égési sérülések jelentkezése esetén pontosan akkor, amikor arra szükségük van. Továbbá a távegészségügyi szolgáltatásokkal az elhagyatott területeken praktizáló egészségügyi dolgozóknak is hozzáférésük van a szakellátásokhoz, és így a betegeket a saját közösségükben láthatják el.

Ezzel a hálózattal egy „távegészségügyi robot” már több mint 750 000 orvos-beteg érintkezést tett lehetővé olyan területeken, ahol ez eddig elképzelhetetlen volt.

5) A TUG robot több mint 400 kilogramm gyógyszert képes mozgatni

A TUG robot a Pepper izmos és masszív bátyja, és különböző tálcákat, kosarakat és kocsikat képes szállítani 453 kilogramm össztömegig: legyen az gyógyszer, kísérleti minta vagy érzékeny anyag. A TUG egy érintőképernyős interfészen keresztül küldhető vagy kérhető fel a feladatok elvégzésére, amelyek után a szerkezet a „küldetése” teljesítését követően visszatér a töltőállomásra egy korty energiáért, miközben rápakolják a következő rakományt.

És a rendszer előnyei? Ezek a robotok éjjel-nappal dolgoznak, tehát kevesebb munkaerő szükséges a fárasztó éjszakai műszakokhoz. A személyzet pedig több időt tud a betegeknek vagy a nővéreknek szentelni a különböző dolgok hurcolása helyett. Sőt, a nővéreknek nem kellene többé nehéz dolgokat mozgatniuk, így kiesne az ezzel járó potenciális sérülések lehetősége is.

6) Egy medvealakú robot akár napi 40-szer képes betegeket kiemelni az ágyból

Riba, vagyis az interaktív testsegítő robot (Robot for Interactive Body Assistance) nagy vonalakban hasonlít a TUG robothoz, de azzal ellentétben inkább otthoni ápolásra szoruló betegeknél alkalmazzák. A japán verzió, Robear egy óriási, rajzfilmfigura-szerű fejjel ellátott medvére hasonlít. Mindkét verzió képes betegeket ágyból kivenni és visszafektetni, segít nekik állva maradni, és igény szerint forgatni őket a felfekvések elkerülése végett.

Ezek a robotok nemcsak a megfelelő számú segítő hiányát enyhíthetik, hanem az emberi gondozókat is megkímélik a betegek fáradtságos mozgatásától, például a gondozottak ágyból kivételével – akár naponta negyvenszer.

7) Egy milliméternél is kisebb mikrorobot, amely a véráramon keresztül képes gyógyszert adagolni

Emlékszel a klasszikus hatvanas évekbeli sci-fire, a Fantasztikus Utazásra, ahol egy tengeralattjárót a legénységével együtt mikroszkopikus méretűre zsugorítanak, és egy ember véráramába injekcióznak? Egy lépéssel közelebb kerültünk az ötlet megvalósításához.

A Max Planck Intézet kutatói mikrométeres (tehát egy milliméternél kisebb) robotokkal végeztek kísérleteket, amelyek a szó szoros értelmében a testfolyadékokban úsznak. Ezzel a technológiával rendkívül célzottan lehetne gyógyszereket vagy más gyógyászati eszközöket célba juttatni. Ezeket a kagylószerű mikrorobotokat a nemnewtoni folyadékokban (például a véráramban, a nyirokrendszerben vagy akár a szemgolyót takaró könnyrétegen) történő mozgásra tervezték.

8) A Veebot kevesebb mint egy perc alatt képes vért venni

Szinte nincs is olyan felnőtt a fejlett országokban, akitől ne vettek volna már vért élete során. Sokan rettegnek a beavatkozástól – nem nehéz ezt átérezni, ha belegondolunk abba, hogy tűt használnak hozzá. Előfordul, hogy sok idő, és több próbálkozás szükséges a nővér részéről, mire a megfelelő véna kiválasztásra kerül, és sikerül a vérvétel. A Veebot vérvételi robot az utóbbiban tud segíteni, felgyorsítva ezzel ezt a kellemetlen beavatkozást.

A Veebottal az egész procedúra nagyjából egy percig tart, és a vizsgálatok alapján 83%-os pontossággal választja ki a beavatkozáshoz a legjobb vénát, amely hasonló a nővérek teljesítményéhez.

9) Az ölelnivaló PARO robot csökkenti a betegek által elszenvedett stresszt

A házi- és egyéb aranyos állatok közismerten segíthetnek a stressz leküzdésében, valamint elterelhetik a betegek figyelmét a fájdalomról és a magányról. Sajnos nem minden kórház és ápolóintézet engedélyezi az élő állatok benntartózkodását. Az AIST, egy vezető japán ipari automatizálást végző cég megoldást nyújthat erre a problémára.

A PARO egy fejlett interaktív robot, melyet az AIST hozott létre. Segítségével a betegek állatok részvétele nélkül is élvezhetik az állatterápia dokumentáltan jótékony hatásait egészségügyi környezetben. A műszőrrel borított, bébifóka alakú robot érintése olyan, mintha egy valódi állatot simogatna az ember. Ez a terápiás robot a vizsgálatok alapján csökkenti mind a betegek, mind a gondozóik által megélt stresszt.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

Nagyon izgat az orvoslás jövője; sőt, néha úgy érzem, mintha mind egy sci-fi regény szereplői lennénk. Azonban a személyes szféra beszűkülése és a genetikai diszkrimináció csak két probléma azon sok közül, amelyek felüthetik a fejüket, ha hagyjuk, hogy fejvesztve haladjanak tovább az egészségügyi fejlesztések.

Orvosi jövőkutatóként állandóan az új technológiák által felvetett etikai problémákon töröm a fejem. Született optimista vagyok. Több embernek van hozzáférése jobb ellátáshoz, mint eddig bármikor. Megfékeztünk egyes halálos betegségeket, és másokat kezelhetővé tettünk. Ennek ellenére vészjósló trendek tűntek fel a láthatáron, és a veszélyt kevesen veszik komolyan. Például általános orvoshiány van, és az ellátási költségek rendkívüli mértékben emelkednek a fejlett országokban.

Minden orvosnak, betegnek, döntéshozónak és egyéb érintettnek komoly változásokra kell felkészülnie. Hogy ezt elkezdhessük, nyíltan kell beszélnünk a minket érintő fenyegetésekről. A témáról folyó párbeszéd elindítása érdekében írtam egy listát a tíz legfontosabb etikai kérdésről, amelyekkel foglalkoznunk kell majd. A cél nem a rémisztgetés, hanem a mihamarabbi párbeszéd.

1) Orvosi eszközök feltörése

Korábban már demonstrálták, hogy a pacemakerek és az inzulinpumpák feltörhetőek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a biztonsági rések révén betegek egész csoportjai válhatnak gyilkosság áldozatává – nem is olyan sokára. A kérdés az, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy megvédjük a viselhető, testfolyamatainkra is kiható szerkezeteket a külső irányítástól? Az ilyen és hasonló technológiákat fejlesztő cégeknek biztosítaniuk kellene, hogy a termékeik biztonságosak legyenek e tekintetben – és a felhasználóknak is hasonlóan résen kell lenniük használat közben.

2) A személyes szféra beszűkülése

Jóval több információt osztunk meg magunkról, mint gondolnánk. Nézd meg a mypermissions.org-on, hogy milyen alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak adtál már engedélyt, hogy hozzáférjenek némely személyes adatodhoz. Mi lenne, ha – a kiterjesztett valóság elterjedésének hatására – mindez az információ azonnal az új ismerőseid rendelkezésére állna? A ma született gyerekek az első olyan generáció tagjai, akiknek az élete meglepő alapossággal és folyamatossággal naplózott – vagy saját maguk, vagy egy jó szándékú, de ebbe bele nem gondoló rokon révén. Bár az így keletkező hatalmas adatmennyiség nagymértékben előrelendítené az egészségügyet, hogyan állíthatnánk meg ezek – kormányok vagy cégek általi – kéretlen használatát? Mi lenne, ha vörös hús evése után az egészségbiztosítód automatikusan megemelné a biztosítási díjad, mert nem eszel elég egészségesen?

3) Önmagukat diagnosztizáló betegek

Az orvosok amiatt aggódnak, hogy a tüneteikre rákereső betegek a kapott, esetleg téves információkat komolyabban veszik, mint a kezelőorvosuk tanácsát. A betegek hamarosan már képalkotó- és vérvizsgálatokat, sőt, genetikai teszteket végezhetnek magukon, illetve rendelhetnek ilyen vizsgálatokat különböző, nem szabályozott cégek segítségével, és azután nyilvános algoritmusok segítségével kielemezhetik azokat. Ez további, súlyosabb tévedésekhez, öngyógyítási kísérletekhez vagy öngyógyszerezéshez vezethet. Meg tudjuk-e győzni a betegeket, hogy forduljanak orvoshoz ezekkel az adatokkal és a problémáikkal, és ne csak az algoritmusoknak szavazzanak bizalmat? Ha szerinted ez csak fantazmagória, nézd meg a Nokia Sensing Xchallenge döntőseit, akik pont ilyen képalkotó eljárásokon dolgoznak. 

4) Az egészséges emberek technologizálása

Egy új technológia beláthatatlan előnyöket biztosíthat egyeseknek, vagy bizonyos képességeket eddig elképzelhetetlen mértékben megnövelhet. Ennek tükrében mi lenne, ha egyesek például le szeretnék cserélni az egyébként egészséges végtagjaikat mesterségesekre, hogy gyorsabban futhassanak? Mi lenne, ha agyba ültethető kiegészítőket kérnének, hogy okosabbak legyenek? Ha ma már le tudod cserélni az orrod, vagy megnövelheted a melleid, miért ne kérnél új izmokat, vagy agyi implantátumokat?

5) Vagyonalapú biológiai különbségek

Ma a társadalmak többsége a nemi és vagyoni különbségek problematikájával igyekszik megküzdeni. Ha egyszer azonban a technológia segítségével tényleg ki tudjuk terjeszteni az emberi teljesítőképesség határait, az emberek csak akkor lehetnek okosabbak, egészségesebbek és gyorsabbak, ha megengedhetik maguknak ezeket a kiegészítéseket. Mi lenne, ha én vehetnék magamnak egy exoskeletont vagy egy gyógyszert, hogy tovább éljek, és te nem? Hogyan készülhetünk fel egy olyan társadalomra, ahol a vagyoni különbségek biológiaiakhoz vezethetnek?

6) Drasztikusan kitolt várható élettartam

Az élettartam tanulmányozása már évtizedek óta zajlik. Már tudunk is egyet s mást a hosszú élet titkáról. Előbb vagy utóbb lényegesen meg tudjuk majd hosszabbítani a várható élettartamot. A fejlett országokban az elöregedő populáció miatt már napjainkban problémát okoz a lakosság egészségének megőrzése. Hogyan fog – akár az alapjaiban – megváltozni a társadalom, ha az emberek többsége több, mint száz évig fog élni? Vajon fenn tudunk-e tartani egy ilyen társadalmat pénzügyileg és orvosilag? Biztosítani tudjuk-e majd, hogy az ennyire meghosszabbodott élettartam ne menjen az egészségünk rovására?

7) Bioterrorizmus

A legvadabb elképzelések szerint a jövőben majd a véráramunkba juttatott parányi nanorobotok kutatják fel a különböző kórállapotokat. Ezek az apró robotok figyelmeztethetnék a gazdáikat okostelefonon vagy digitális kontaktlencsén keresztül – még a betegség kialakulása előtt. Amikor a legtöbb emberben robotok hada tevékenykedik, hogyan tudjuk majd megakadályozni, hogy terroristák feltörhessék ezeket a rendszereket, ezzel hozzáférve az egészségünkhöz?

8) Technológiai fejlődés vs. bizonyítékon alapuló orvoslás

A mai egészségügy a bizonyítékon alapuló orvoslás módszerére támaszkodva ad javaslatokat az egészségesebb lét érdekében. Ez a módszer jellegéből adódóan hosszú folyamat. Bár néhány megoldás – mint például a hosszú és drága klinikai kutatások intelligens rendszereken futtatott szimulációkra cserélése – meggyorsíthatja a folyamatot, még így sem leszünk képesek lépést tartani a technológiai előrelépésekkel. Az utóbbi pár évben a technológiai fejlődés üteme annyira felgyorsult, hogy már követni is nehéz. Hogyan tudnak majd az orvosok naprakészek maradni? Vajon a betegek az egészségügyi rendszeren kívüli megoldásokhoz folyamodnak, ha látnak valami magával ragadó újítást, amely nem elérhető a tradicionális egészségügy keretein belül?

9) Transzhumanizmus & szingularitáselmélet

Léteznek olyan mozgalmak és meglátások, amelyek egy specifikus megközelítést emelnek ki a jövővel kapcsolatban, még ha valószínűtlen is, hogy csak egy bizonyos megoldás fog elvezetni egy fényes és gazdag jövő felé. A transzhumanizmus inkább a tudomány, az orvoslás és a technológia jövőjére fókuszál az egyénével szemben. A szingularitáselmélet egy technológiai szingularitás eljövetelét jósolja, de nem ad tanácsokat az azt követő időszakra. Csakis egymással kapcsolatban lévő emberekkel, eszközökkel és ötletek hálózatával oldhatjuk meg a globális problémákat. Tanácsos nem csak egyetlen mozgalomra vagy eszmerendszerre, mint például a transzhumanizmusra vagy a szingularitáselméletre támaszkodni a jövőnket illetően. A legvalószínűbb megoldást az elkövetkező időszakot leíró eszmék és ötletek egyvelege adhatja. Kritikusnak és lényeglátónak kell lennünk, mielőtt letesszük a voksunkat egy bizonyos jövőt bemutató irányvonal mellett. A jövő egy bonyolult hálózat képét vetíti elénk, nem pedig egy egyirányú utazásét.  

10) Technologizált szexualitás

Egy Davecat nevű ember a feleségével és a szeretőjével él, akik mindketten szintetikusak – nagy műgonddal kialakított, életnagyságú babák. Ennek megfelelően, Davecat technoszexuálisnak vallja magát. Bár sokan nem fogják megérteni, ahogyan Davecat viszonyul a partnereihez, a története rávilágít a szexualitást körülvevő, a következő néhány évben születendő gondolatok sokszínűségére. Hogyan készülhetünk fel ezekre, ha a jelenlegi kérdéseket sem tudjuk megoldani a szexualitás terén? A mai elképzeléseink a szexualitásról főképp a biológiában gyökereznek. Azonban a technológia begyűrűzése a magánéletünkbe még akár az LMBT-forradalomnál is nagyobb kihívással szembesíthet minket.

Kezdjünk el beszélni ezekről a jelenségekről otthon, a munkahelyen és nyilvános fórumokon. Így felkészülhetünk a technológia nyújtotta előnyök kiaknázására, míg ezzel párhuzamosan kordában tarthatjuk a lehetséges veszélyeket.

Olvass tovább a jövő egészségügyi technológiáiról, és fedezd fel, hogyan láthatsz neki a saját egészséged fejlesztésének Az orvoslás jövője című új könyvemben.

Számtalan szívmelengető történet született arról, ahogy a digitális egészségügy technológiái életeket mentettek, vagy életeket könnyítettek meg.

A digitális egészségügy elképesztő ütemű fejlődése számos lenyűgöző eszköz és készülék gyártását tette lehetővé. Hogy fel tudjuk fogni, mennyire átformálják a mindennapjainkat, be kell lesnünk a szilíciumszagú chipek és kódsorok mögé. Itt az idő, hogy reménnyel töltsük meg a szívünk az orvoslás jövőjével kapcsolatban. Következzen tehát az öt leginspirálóbb történet a digitális egészségügy vívmányairól.

1) 3D-nyomtatott szív mentette meg egy kilenc hónapos csecsemő életét

A kilenc hónapos kínai baba végzetes szívfejlődési rendellenességgel született. Egy ritka és rendkívül nehezen kezelhető kórkép állt fenn nála.

„A kisfiút szívelégtelenséggel és tüdőgyulladással hozták be, válságos állapotban” – emlékezett vissza dr. Hszüecsin Csank, a gyermek kezelőorvosa és a Jilini Népkórház gyermek-szívsebészeti részlegének az igazgatója. „Nagyon kicsi és fiatal volt, és azonnali kezelésre volt szüksége. Ha késlekedtünk volna a kezeléssel, akár 80% esélye is lett volna annak, hogy nem éri meg az első születésnapját.”

1_10.jpg

A veterán orvosokból álló sebészgárda a gyermek szívének méretarányos modellén tervezte meg a bonyolult műtétet. A modellt egy 3D-nyomtató segítségével hozták létre. Ez volt az első eset, hogy Kínában ilyen technikát használtak a tervezéshez.

„A modell segítségével tudtuk, hogy pontosan hol és hogyan vágjunk, és hogy mekkora bemetszésre lesz szükség. Egy ilyen alapos tervvel az előzőleg becsült idő fele alatt be tudtuk fejezni a műtétet” – mondta dr. Hszüecsin Csank.

2_5.jpg

Erre a rendkívül veszélyes és komplikált beavatkozásra 2016 márciusában került sor. A műtét sikerült, és a kisfiú várhatóan maradandó egészségkárosodás nélkül fog felnőni.

2) Mesterséges hasnyálmirigy mentett meg egy cukorbeteg nőt, és lehetővé tette az álomesküvőt

A cukorbetegség egy életre szóló, gyógyíthatatlan betegég, amely folyamatos figyelmet követel mind a beteg, mind a környezete részéről. A vércukorszint (a vérplazmában mért glükózkoncentráció) kordában tartása végett egyes cukorbetegek inzulinpumpát használnak, amely figyelmezteti őket, amikor a vércukorszintjük túl magas vagy túl alacsony. Sajnos azonban ezek a figyelmeztetések meglepően gyakran hatástalannak bizonyulnak. Sokszor például nem képesek felébreszteni a betegeket éjszakánként, hogy korrigálják a vércukrukat, aminek akár halálos következményei is lehetnek.

3_6.jpg

Dana Lewisnál 14 évesen diagnosztizálták a diabéteszt, és már többször is szembesült ezzel az ijesztő szituációval. Megpróbálta hangosabbra állítani a folyamatos vércukormérő készülékét (Continuous Glucose Monitor – CGM), de ez meglepően nehéznek bizonyult. Dana barátja, Scott Leibrand korábban szoftvermérnök volt a Twitternél, és a számítógépes hálózatok szakértője. Együtt elhatározták, hogy fittyet hányva a sorsnak és a ma létező technológiának, összeeszkábálnak egy házi mesterséges hasnyálmirigyet Danának.

4_5.jpg

Ahelyett, hogy a test belsejében játszottak volna a szervekkel, Dana testére aggattak egy sor elektronikát, így pótolván a hasnyálmirigye elveszett funkcióját. Egy Raspberry Pi miniszámítógép egy pendrive és a vércukormérő adatait felhasználva küld utasításokat az inzulinpumpának. A rendszer az interneten keresztül is elérhető, így Dana és Scott az okostelefonjukon keresztül is tudják követni Dana vércukorszintjét és a beadott inzulin mennyiségét.

Ez az úttörő fejlesztésük számos cukorbetegnek nyújthat segítséget. A pár már el is kezdte terjeszteni a tapasztalataikat, valamint a csináld magad hasnyálmirigy összeszerelésének módját.

Sőt, a mesterséges hasnyálmirigy nemcsak Dana életvitelét teszi egyszerűbbé, hanem az esküvőjükön is jól jött. Más cukorbetegekkel ellentétben Danának nem kellett egy külön zsebet csináltatnia az esküvői ruháján a mérőeszköznek. Ehelyett David viselte a szerkezetet az inge alatt.

„Semmi figyelmeztetés, semmi probléma” – mondta az újdonsült férj. „Az esküvő nem a cukorbetegségről szólt, mint ahogyan nem is lenne szabad, hogy erről szóljon.”

5_5.jpg

3) Robotizált exoskeleton (külső váz) segített a vőlegénynek az oltár elé állni

Matt Ficarra 2011-ben hajóbalesetben eltörte a gerincét, és mellkastól lefelé lebénult. Ez a baleset örökre megváltoztatta az életét. Az őt operáló orvos azt mondta, hogy véglegesen lebénult a mellbimbói vonala alatt. Ennek ellenére a rehabilitációja során biztató jelek mutatkoztak. A karjait még tudta mozgatni, a bal kezét teljesen ökölbe tudta szorítani, a jobb kezét pedig majdnem. A lábaiban is megmaradt valamennyi érzés.

Elszántsággal és fáradtságos munkával megtanult segítség nélkül öltözködni és enni. Amikor Matt és a barátnője eljegyezték egymást 2013-ban, megesküdött rá, hogy nem lesz kerekesszék az esküvőjükön.

Az álma egy, az Ekso Bionics által gyártott szerkezet segítségével vált valóra, amely egy mozgássegítő exoskeleton. Ez a robotizált rendszer állni és járni segíti a legalább minimális alkarerőn kívül lebénult embereket. A rendszer funkcionális rehabilitációt tesz lehetővé járássegítéssel és terhelhetőségi edzésekkel, gyógytornász felügyelete mellett.

6_3.jpg

Mivel a szerkezetet csak kórházon belüli használatra tervezték, Mattnek alkalmanként hét órát kellett vezetnie a Rehabilitációs Hálózathoz, hogy hetente gyakorolhasson több hónapon keresztül az Ekso-val az esküvőjére. Időközben megdöntötte az egy órán belül megtett legtöbb lépés kórházon belüli rekordját.

Az érzés, hogy a szerelmével együtt állt az oltár elé, bőven kárpótolta a fáradalmaiért. „Fantasztikus érzés házasnak lenni” – mondta Matt a nagy napon. „És nagyon örülök, hogy teljesítettem, amit akartam, és járni tudtam a menyegzőmön.”

4) Egy apa felmondott, hogy kutatócéget alapítson a fia ritka betegsége miatt

Ilan Ganot bankár volt a londoni J.P. Morgannél, amikor a két és fél éves fiát, Eytanit diagnosztizálták Duchenne-féle izomdisztrófiával (DMD-vel). Erre a borzasztó kórra jelenleg nincs gyógymód vagy hatékony kezelési módszer. A DMD-ben szenvedők tinédzserkorukban jellemzően már nem tudnak járni, és általában fiatalon belehalnak a komplikációkba (például légzési vagy szívelégtelenség miatt).

7_2.jpg

Lesújtva a hírektől, Ilan nem akarta feladni a fia életét. Dacolva a sorssal, felmondott az állásából, és megalapította a Solid BioSciences nevű céget, hogy így harcoljon a kórral. Jóllehet otthagyta a J.P. Morgant, a volt munkaadó vállalata 17 millió dollárt gyűjtött a startup számára.

A cégnek három leányvállalata van – a Solid GT, a Solid One és a Solid Suit. Mindegyik vállalat egy másik irányvonalat választva próbálja segíteni a Duchenne-ben szenvedők életét. A Solid GT egy génterápiás kezelést fejleszt, amelyet 2017-ben terveznek a klinikai kutatási fázisba juttatni. Génterápiával (amely vírusvektorokat használ a genetikai információk célsejtekbe juttatásához) már próbálkoztak sikertelenül a DMD terén. Ilan meg van róla győződve, hogy az időközben létrejött áttöréseknek köszönhetően próbálkozásaikat most siker fogja koronázni.

Eközben a Solid One már létező gyógyszerek felhasználhatóságát kutatja a DMD bizonyos tünetei terén. Ezzel a megközelítéssel talán gyorsabban találhatnak hatékony kezelési módokat, mintha egy új gyógymódot fejlesztenének ki a kórral szemben.

Végezetül, a Solid Suittal Ilan egy „puha páncélt” szeretne kifejleszteni, amellyel az izomdisztrófiások ellensúlyozhatnák a gyengült izomműködésüket. „Ahogy a Duchenne-ben szenvedők használják az izmaikat, azok lassan de biztosan leépülnek” – jegyezte meg az apa. „Az alapkoncepció az, hogy mondjuk ezer lépést tegyünk lehetővé hatszáz lépésnyi izommunka árán. Talán így elraktározhatjuk a maradék négyszáz lépést másnapra. Végül is, ez egy küzdelem az idő ellen.”

8.jpg

5) A gyors szekvenálás mentett meg egy újszülöttet

Senki sem tudta, mi a baja annak a csecsemőnek, aki az addigi rövid életét az újszülöttek intenzív osztályán élte Kansas Cityben. Amikor 2013 áprilisában májelégtelen lett, a kórház dolgozói tájékoztatták a szüleit, hogy kevés a remény a felépülésre.

9_1.jpg

Ezután vette a kezébe Stephen Kingsmore genetikus a titokzatos esetet. Lefuttattak egy úgynevezett gyors szekvenálási eljárást. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során a gyűjtött genetikai mintákból egy négy-öt fős szakértői csoport vizsgálja át a genomot egy rendkívül gyors szekvenálási eljárás után speciális szoftverek segítségével, és így tudnak a tünetekre is támaszkodva egy genetikai alapú diagnózist felállítani.

Hogy segítsenek a babának, három napon belül leszekvenálták a gyermek és a szülei genomját. A csapat végül kimutatott egy ritka mutációt a gyermek és a szülei genomjában.

10.jpg

A mutáció egy ritka autoimmun betegséggel hozható összefüggésbe, amely a máj és a lép károsodását eredményezi. A diagnózis után a gyermek kezelőorvosai immunszupresszív kezelést indítottak nála.

A fiú ma már egészséges, és otthon van. Ha az orvosok nem szekvenálták volna le a genomját időben, vagy csak a szokásos genetikai vizsgálatokat hajtották volna végre, a diagnózis talán soha nem született volna meg, vagy csak több mint egy hónap múlva állt volna rendelkezésre – amikorra a gyermek már biztosan meghalt volna.

A digitális egészségügy alapjaiban változtatja meg az orvoslást, és ehhez mind a páciens, orvos és a döntéshozók affinitása is szükséges.