MedIQ

A napokban a Synetiq csapatánál jártam, akikkel egy éve is találkoztam. Immáron BBC szintű cégekkel dolgoznak együtt. EEG és más mérésekkel azt igyekeznek kideríteni, hogyan reagálnak az emberek reklámokra, videókra vagy akár filmekre. Mely részek váltják ki a legjobb hatást vagy éppen semmilyet. Mitől lesz egy reklám jó vagy unalmas. Megmutatták a rendszerüket és elképesztően részletes képet tudnak adni az eredményekről.

synetiq_image_03.jpg

Tudnak nem, életkor, érdekődés, vagy akár márkapreferencia szerint is szűrni az eredményekre. 

Mint mozirajongó, szinte félelmetes az a jövőkép, hogy a filmeket ezek szerint készítik el, de az biztos, hogy rengeteget fog tanítani nekünk a neuromarketing a saját gondolkodásunkról és hátha legalább személyre szabott reklámokat fogunk a jövőben kapni, hamár nem lehet minden eszközre a kiterjesztett valóság szemüvegtől a kivetítőkig ad blockert telepíteni.

Itt lehet jelentkezni a vizsgálatokra.

20150709_105805.jpg

Nem vagyok a transzhumanizmus híve, habár nehezen tudok vitatkozni a céljaival, miszerint a technológia, tudomány és egészségügy fejlesztése elsődleges fontosságú a társadalomban. Zoltan Istvant régóta ismerem, a készülő könyvem egyik előszavát is ő írja, ráadásul örülök annak, hogy személyében olyan elnökjelöltje van az USA-nak, akinek tényleg a tudomány fejlesztése az első.

Kampányában fontos szerepet játszik egy koporsó alakú busz, amivel bejár majd számos államot, hogy hirdesse a transzhumanizmust. Ennek közösségi finanszírozós kampánya most zajlik, még hozz lehet járulni.

Azért támogatom, mert bízom abban, hogy az általa elkezdett párbeszéd segíti majd a tudomány/technológia/orvoslás hármasát sokkal nagyobb hangsúlyhoz és pénzhez juttatni, mint eddig.

Az anatómia egy nehéz tantárgy, mivel az emberi test egy elég bonyolult szerkezet. Ugyanazt megtanulni egy apróbetűs könyvből vagy élőben óriási különbség. Mi lenne, ha a medikus mondhatná meg, mikor és min szeretne gyakorolni a formalin szaga nélkül és bármilyen más korlát nélkül? 

A Microsoft Hololens szemüvege, amely elhozza végre a kiterjesztett valóságot a mindennapokra, nagy segítség lehet ebben. Már bemutatták, hogyan segítheti majd a jövő medikusait abban, hogy magukénak érezzék az anatómia teljes tárházát. Bárhol bármikor. 

Bárcsak most lennék medikus.

microsoft-hololens-medical-studies.jpg

A Theranos körül egy évtizede nagy a hírverés. Elizabeth Holmes otthagyta a Stanford orvosi egyetemét és céget alapított egy olyan találmányra alapozva, mellyel gyorsan, olcsón lehet nagyon kevés vérből szinte bármilyen ismert markert meghatározni. Több milliárd dollárra rúg a cég értéke. 1-2 éve már az amerikai Walgreens üzleteiben is elérhető a szolgáltatás. Alig pár csepp vér kell hozzá és természetesen az eredmény kiadásáig mindig digitális eszközökön zajlik.

A szakma kritikája mindig is az volt, hogy a technológiájuk annyira védve van, hogy egyszerűen nem árulják el senkinek. Arra sem voltak hajlandóak, hogy összehasonlítsák független szervezetek az ő eredményeiket más laborok eredményeivel és módszereivel. Habár örülnék, ha jól működne a találmányuk, de nem lehet ajánlani senkinek, míg nem láttuk részleteiben.

Erre most az FDA elfogadta a Herpes vírus vizsgálatában alkalmazott tesztjüket, ami óriási előrelépés. Legalább már azt lehet mondani, hogy az FDA látott szeleteket a tortából. 

Az, hogy az életjelek és egészségügyi paraméterek otthoni mérése mellett akár egy vérkép is elérhető legyen mindenkinek, ebben a harcban a Theranos elől halad csak nem látjuk a fegyverzetét. Így meg nehéz bizalommal követni.

Évek óta járom a világot előadásokat tartva az orvoslás jövőjéről és ahányszor csak itthon adok elő, mindig jön a kérdés: mikor lesz ez a technológiai cunami nálunk is érezhető. Erre mindig azt mondtam, hogy amint akarjuk. A technológia robbanás számos hatása ettől függetlenül is jönni fog, de ha felkészülten állunk hozzá, pozitívabb lesz, mint gondolnánk. 

Erre teljesen véletlenül találok rá a Lábatlan blogra, amiben Réku mesél arról, milyen művégtaggal élni. 2014-ben veszítette el az egyik lábát comb alatt egy baleset során és megunta, hogy hosszú nadrágban kell nyáron is rejtegetnie magát. Nem akart többé félni a megkülönböztetéstől. Büszkén akarta vállalni a művégtagját, hogy ő is olyan, mint mások, csak van (egy egyébként gyönyörű) prosztetikuma.

Az orvoslás technológiai újításai azoknak minden etikai aggályával és előnyével akkor érnek el hozzánk, ha készülünk rájuk és foglalkozunk velük. Réku ennek a harcnak állt az élére itthon és nem lehet elégszer mondani, mennyire fontos támogatni.

Kérlek osszátok meg a blogját, kövessétek, beszéljetek róla másokkal. Szálljon a szó, hogy robotlábbal élni nem hátrány. Hogy kihasználjuk-e az élet lehetőségeit csak rajtunk múlik. Hajrá, Réku!

Videómban (angol nyelvű angol felirattal) bemutatom a Puzzlebox Orbit nevű drone-t. Tartozik hozzá egy NeuroSky EEG-mérő fejpánt, ami a fül és a homlok érintésével mér agyi elektromos aktivitást. Ezt a Puzzlebox alkalmazása fordítja le koncentrációs szintekké, amit a telefonomon látok élőben. 

Meg tudom mondani, milyen koncentrálási szinttől induljon be a drone, amit azután a telefon mozgatásával tudok irányítani. Arra tanít az eszköz, hogy akarattal érjem el a kívánt fókuszt, ami nem is olyan egyszerű. Nekem az a módszer kezd bejönni, hogy 1000-től számolok vissza például 17-esével amilyen gyorsan csak tudok.

Tervezzük kipróbálni leendő sebészek képzésében, mivel náluk jobban senkinek sem kell hosszútávon tudni koncentrálni és erre most senki sem tanítja őket.

Duda Ernő tartott szuper előadást a TEDxDanubia-n nemrég. Részlet:

"Míg autóink tele vannak szenzorokkal, az üzemanyagszinttől az olajnyomáson át a kiégett izzókig addig a szervezetünkben zajló folyamatokról csak akkor szerzünk tudomást, ha a szervezetünk jelez. Tünetekkel. Duda Ernő szerint az egészségügynek változnia kell: egy reaktív, a betegségeket a tünetek jelentkezésekor hatalmas költségekkel és heroikus küzdelemmel kezelni tudó betegségiparból (amely finanszírozásának 97%-át a gyógyításra, és mindössze 3%-át költi megelőzésre) egy a megelőzést, az egészséges élettartam meghosszabbítását előtérbe helyező és adott esetben a privát szektorral szorosan együttműködő szolgáltatássá kell válnia."

A viselhető eszközök forradalmat hoztak az otthoni egészségmonitorozásba. Nekem néhány eszköz megreformálta az alvásomat, a napi aktivitáomat és a koncentrációmat is. De sokszor futok bele abba a kérdésbe, hogy mit kezdjen az ember a mért adatokkal.

A viselhető forradalom következő hulláma olyan alkalmazásokat és szolgáltatásokat szül, amik ebben segítenek. Az Exist.io például azt próbálja meghatározni, mikor tudunk a leghatékonyabban e-mailezni, dolgozni, illetve mik váltanak ki egészséges életérzést. 

Például jobban dolgozom, ha jól aludtam és akkor alszom jól, ha előző nap kimentem futni. Az eszközök adatainak összekapcsolásával olyan tanácsokat kaphatnánk, mintha egy személyi edző hadsereg dolgozna nekünk.

Itt lehet kipróbálni. Androidon és iOS-en is működik, az első 14 nap ingyenes, utána 6 dollár (kb. 1600 Ft) havonta.