MedIQ

A kiterjesztett valóság a legígéretesebb digitális technológiák egyike (emlékezzünk csak vissza a Pokémon Go sikerére), amely gyökeresen átalakíthatja az egészségügyet mind az orvosok, mind a betegek számára.

A Pokémon Go már hivatalosan is meghódította a világot: a TechCrunch beszámolója szerint az iOS-rendszerű okostelefonok felhasználói már a megjelenése napján több időt töltöttek vele, mint a Facebookkal, a SnapChattel vagy a Twitterrel. Az új-zélandi Tom Curry elköszönt a munkahelyétől, hogy „főállású” Pokémon-mesterré válhasson, a Central Parkban pedig a játékosok hada egymást taposta egy ritka, képzeletbeli állat hajkurászása közben.

1_20.jpg

Rafael Grossmann – az első sebész, aki Google Glass segítségével operált – azt mondta nekem, hogy a Pokémon Go remekül tükrözi a „feladatorientált” appok játékosító jellegét, és nem gondolja, hogy a megalkotói (sem a Nintendo) számítottak volna a játékosok reakciójára.

Miért ilyen népszerű ez a játék, és mi köze van az orvoslás jövőjéhez?

A válasz a kiterjesztett valóságban (angolul: Augmented Reality – AR), és a növekvő érdeklődést kiváltó felhasználási lehetőségeiben rejlik. A Pokémon Go erre a technológiára alapul: eszközünk (ebben az esetben a telefonunk) élő vagy indirekt képet közvetít a fizikai értelemben vett való világról, és számítógép által generált hanggal, videóval és grafikai elemekkel vagy GPS-adatokkal egészít ki azt. A jövőben a kiterjesztett valóság fejhallgatók, digitális kontaktlencsék vagy szemüvegek szerves részét képezheti.

A kiterjesztett valóság abban különbözik legközelebbi „rokonától”, a virtuális valóságtól, hogy az utóbbi egy teljes, 3D-s környezetet közvetít, elválasztva a felhasználót az igazi világtól. Az AR két dologban egyedülálló: a felhasználó nem veszíti el a kapcsolatot a külvilággal, az információk pedig a lehető leggyorsabban a látószögébe kerülnek. Ezek a jellemzők teszik lehetővé a kiterjesztett valóság számára, hogy komoly hatással legyen az orvoslás jövőjére.

Ugyan fennállnak még leküzdendő akadályok, de Grossmann szerint mind a virtuális, mind pedig a kiterjesztett valóság 3–5 éven belül elterjedt lesz az egészségügyben. A legjelentősebb kihívás az oktatással, a kulturális változásokkal és a technológia elfogadásával kapcsolatban merülhet fel – technikai gondok csak ideiglenes jelleggel fordulhatnak elő, és egyáltalán nem okoznak majd problémát, a költségekkel kapcsolatos aggodalmak pedig szintén el fognak oszlani.

Íme a legjobb példák az egészségügyi kiterjesztett valóságra:

1) Életmentő AR – könnyen megtalálható defibrillátorok

2_6.png

Mit tennél, ha hirtelen összeesne valaki melletted? Ezerféle gondolat cikázna át a fejeden, és attól függetlenül, hogy mentőt, orvost, vagy anyukádat hívnád segítségül, biztosan a telefonod után nyúlnál.

Ezért azt javaslom, töltsd le a Layar Reality Browsert és azAED4EU-t a telefonodra, és tartsd őket észben a vészhelyzet esetén hívandó számokkal együtt. Így ha ilyen helyzetbe kerülsz, jobban tudsz majd segíteni.

Az AED4EU-t Lucien Engelen (Radboud Egyetem, Nijmegen Orvosi Központ, Hollandia) készítette, a felhasználói pedig rögzíthetik vele az automata külső defibrillátorok (angol rövidítéssel AED-k) lelőhelyeit, és ehhez az adatbázishoz bárki hozzáférhet az új alkalmazáson keresztül. A Layar segítségével ezenfelül meg is jelenítheted a legközelebbi AED pontos helyét a telefonod képernyőjén, így pillanatok alatt megtalálhatod, és segíthetsz. A kiterjesztett valóság tehát kritikus fontosságú információkkal szolgál vészhelyzetben.

2) A Google Glass a szoptató anyák szolgálatában

Tény, hogy a Google Glass új korszakot nyithat az egészségügyben, de őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy akár a szoptatással küzdő nőknek is segítségére lehet.

A Small World nevű melbourne-i innovációs cég vizsgálatot folytatott az Ausztrál Szoptatatássegítő Egyesülettel (Australian Breastfeeding Associaton), amely arra épült, hogy a szoptatási távtanácsadók a Google Glass segítségével az anya szemszögéből figyelhették, ahogy otthonukban szoptatnak. A problémákkal küszködő nők így a nap bármely szakában szakértői segítséget kaphatnak – még a gyereket sem kell letenniük. Azzal, hogy a szülő szó szerinti nézőpontjából figyelik az eseményeket, a szakértők új szintet értek el a tanácsadásban.

3_2.png

3) Érthetőbb tünetleírások az AR segítségével

A páciensek gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor meg kell osztaniuk tüneteiket egy orvossal. Az is előfordul, hogy az emberek túlreagálják, vagy éppen nem veszik elég komolyan a problémát. A szemészet terén ezt a problémát a kiterjesztett valósággal lehetne orvosolni.

Az EyeDecide egy egyedülálló orvosi alkalmazás, amely a kamerával szimulálja a konkrét betegségek látásra gyakorolt hatását. Az orvosok így demonstrálhatják, hogyan lát egy adott betegségben szenvedő páciens – bemutathatják például a szürkehályog vagy a makuladegeneráció hatásait, ezzel segítve a beteget állapotának megértésében. Ha a páciens megtapasztalhatja életvitelének egészségére gyakorolt következményeit, talán nagyobb motivációval fog hozzáállni a pozitív változtatások véghezviteléhez.

4_12.jpg

4) Könnyebben megtalálható vénák

Az AccuVein nevű startup AR-alapú technológia segítségével igyekszik könnyíteni a nővérek és betegek életén. A cég marketinges szakembere, Vinny Luciano azt nyilatkozta, hogy az intravénás injekciók 40%-a nem ér vénát az első próbálkozásnál. Ez az arány még rosszabb idősek és gyermekek esetében. Az AccuVein kiterjesztett valóságot használ egy kézi szkenner segítségével, amely kivetíti a vénákat a bőr felületére, azaz megmutatja őket az orvosoknak és nővéreknek. Luciano becslése szerint már több, mint 10 millió betegen használták, és 3,5-ször gyakrabban sikerült vele elsőre célba találni. Az effajta technológiák segíthetik az egészségügyi szakemberek munkáját, és még a készségeiket is fejleszthetik.

5) Fuss az életedért!

Képzeld el, hogy egy sötét és elhagyatott sikátoron vágsz át, amikor hirtelen hangokat hallasz. Egy lassan mozgó, furcsa lény nyöszörgő hangját. Azt hiszem még a világ leglustább embere is rákapcsolna, ha egy „igazi zombi” venné üldözőbe. Ez a koncepció szolgál a Zombies, Run! alkalmazás alapjául.

A játék arra épít, hogy a félelem remekül motiválja az embereket, és minden szórakoztatóbbá válik, ha játékosan állunk hozzá. Az alkalmazás tökéletes azoknak, akik a futást unalmasnak tartják. Ha nemcsak hallod, hanem látod is a zombikat a telefonod vagy más eszközöd képernyőjén, akkor gyorsabb futással jobban növelheted az állóképességedet, és még az idő is csak úgy repül.

6) Innovatív tájékoztatás a gyógyszerekről

Kíváncsi vagy arra, hogy vajon hogyan működnek a gyógyszerek a testedben? Még ha fel is keltette az érdeklődésed a pirulák és gyógykezelések világa, lefogadom, hogy minden lelkesedésed elveszítetted, amikor beleolvastál a végtelenül unalmas és megfejthetetlen gyógyszerleírásokat. A kiterjesztett valóság azonban ezt is megváltoztathatja.

Az AR segítségével a betegek 3D-ben láthatják a gyógyszerek hatásmechanizmusát a hosszú betegtájékoztatók bogarászása helyett. A laboratóriumi szakemberek emellett szintén kiterjesztett valóság segítségével követhetnék nyomon a vizsgálatokat, a gyárakban pedig hosszas kiképzések helyett a dolgozók azonnal munkába állhatnának, mivel egy eszköz megmutatná nekik, hogy mit és hogyan csináljanak.

7) Kiterjesztett valóság a műtőben

Orvosok és betegek egyaránt jól tudják, hogy a műtétek során kulcsfontosságú szerepet játszik a precizitás. A kiterjesztett valóság ugyanakkor ezen a téren is jól jöhet, mivel növelheti a sebészek hatékonyságát. Legyen szó akár kisebb beavatkozásokról, akár egy májdaganat megtalálásáról, a kiterjesztett valóságot használó alkalmazások életeket menthetnek és elősegíthetik a betegek zökkenőmentes kezelését.

A Medsights Tech szoftvere azt teszteli, hogy a kiterjesztett valóság segítségével képesek lennénk-e pontos, 3D-s tumormodelleket készíteni. Ez az összetett rekonstruáló technológia gyakorlatilag röntgenlátással ruházná fel az orvosokat – valós időben, sugárzás nélkül.

A korábban már idézett Grossmann tagja volt annak a csapatnak, amely elsőként végzett műtétet orvosi kiterjesztett valóság alkalmazásával. Ő mesélt nekem a HoloAnatomy alkalmazásról, amely azonfelül, hogy valódi adatokon alapuló anatómiai modelleket jelenít meg a HoloLens segítségével, egy csodálatos és rendkívül intuitív módja a kiterjesztett valóság használatának, és nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik a megszokott módszerekkel szemben.

8) „Világnézet”-formáló digitális kontaktlencsék

Már nem kell sokat várnunk a digitális kontaktlencsékre és retinaimplantátumokra, amelyek nagy hatással lehetnek az egészségügyre. A retinális implantátumok helyreállíthatják a vakok látását, vagy szuperlátást kölcsönözhetnek a felhasználónak, kitolva az emberi teljesítőképesség határait. A digitális kontaktlencsék átalakíthatnák azt, ahogy a világra tekintünk, illetve forradalmasíthatnák a cukorbetegség kezelését. A Google például egy digitális, több szenzorral felszerelt és vércukorszintmérésre is képes kontaktlencsét szeretne kifejleszteni. A cukorbetegség kezelése azonban inkább egy mellékes alkalmazási terület, mivel a digitális kontaktlencsék képesek lesznek a mindennapokban tapasztalt valóság kiterjesztésére – például egy e-book olvasása közben pislogással lapozhatunk majd.

5_11.jpg

Bár jelenlegi eszközök, mint a Microsoft Hololens még közel sem tökéletesek, nincs okunk kételkedni abban, hogy hamarosan azok lehetnek. A leghatékonyabban úgy készülhetünk fel rájuk, ha már most elkezdjük képezni magunkat – és gyerekeinket – a témában.

Emlékszel még a kedvenc gyermekkori játékodra? Nekem például a Lego volt a nagy szerelmem. Kis darabokból valami újat építeni – várakat, autókat, városokat – szerintem az egyik legjobb elfoglaltság a világon. Stimulálja a fantáziádat, a kreativitásodat, valamint hozzájárul a rendszerszemlélet és az alaposság kialakulásához. Az utóbbi időben több olyan videojáték is megjelent a piacon, amely a Lego-élményt virtuális térbe próbálja helyezni – ilyen például a Minecraft is.

A szülők gyakran panaszkodnak arról, hogy a gyerekeik csak a képernyőt bámulják, és így nem ismerik meg eléggé környezetüket és önmagukat. Én ezzel nem értek egyet. A Minecraft szintén fejleszti a kreativitást, valamint azt is, ahogyan a gyerekek az őket körülvevő világot látják – csak kicsit másképpen, mint a Lego. Innen már csak egy lépésre vagyunk az kiterjesztett valósággal ötvözött Lego-élménytől. Az AR segítségével kéz a kézben járhatna a való világban tapasztalt építés élménye a virtuális képzelőerővel. Így a gyerekeink megismerkedhetnek az igazi valósággal, ugyanakkor készen állnának a kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségek kiaknázására is.

A futurisztikus kórházak és hatalmas szerkezetek helyett kis méretű, majdhogynem láthatatlan tárgyakba oltott diszruptív technológiák diktálják majd a trendeket a jövőben. Ezek alkotják majd az okosháztartás építőelemeit, és ezek teszik lehetővé, hogy az egészségügy házhoz jöjjön.

Anna nem tudta megfejteni, hogy mi a baja. Bár általában jó egészségnek örvend, napok óta izzadt alvás közben. Ugyan már egy ideje nem diétázott, továbbra is fogyott, és borzasztóan fáradt is volt. A tünetek nemcsak neki tűntek fel, hanem az okosotthonának is: matracába ültetett alvásmérő zavarokat észlelt, a WC-ben lévő mikrochip emelkedett értékeket mutatott a vizeletében, az okosmérleg érzékelte a fogyását, a digitális tükör pedig felfigyelt a szeme alatti karikákra. Aztán egyszer csak kapott egy időpont-egyeztető e-mailt az orvosától, aki az okosház adatai alapján behívta a rendelőbe. Bár Anna úgy gondolta, hogy a munkahelyi stressz állhat a háttérben, az érzékelők által összegyűjtött adatok rákra is utalhattak, amelyet így orvosával közösen még korai stádiumban kezelhetnek.

1_19.jpg

Ez nem egy sci-fi film jelenete, hanem egy kép a jövő egészségügyéről. A közhiedelemmel ellentétben ez a jövő nem csillogó, posztmodern kórházi épületekben rejlik hatalmas, félelmetes és mindentudó eszközökkel ötvözve, hanem pici, diszruptív technológiákkal felszerelt készülékekben, amelyek házhoz hozhatják az egészségügyet.

Vannak jelek, amelyek már most ebbe az irányba mutatnak: Az IBM Watsonja hatalmas, rendezetlen adatmennyiséget elemez, különböző érzékelők okostelefonunkra továbbítják az egészségügyi értékeinket, digitális sztetoszkópokkal és videókonzultációval távolról is segíthetünk a betegeken, valamint drónok visznek orvosi eszközöket nehezen elérhető területekre.

Azonban a krónikus betegek, akik időnként meglátogatják orvosukat, de nagyrészt felügyelet nélkül élik az életüket, még nem találkozhattak ilyen jellegű egészségügyi fejlődéssel. Ugyanez igaz azokra, akik egészségesek, és évente csak egyszer mennek el háziorvoshoz, vagy csak szakorvosokhoz járnak, amikor konkrét, felismert betegségük van.

A jövőben mindez teljesen átalakul az egyre nagyobb teljesítményű és egyre olcsóbb készülékeknek köszönhetően. Ezek a technológiák kiiktatják a háziorvos vagy klinikus közvetítő szerepét a gyógyulási folyamatból. A 23andme és a Heal kiváló példa az efféle technológiákra.

Miért jöjjön házhoz az egészségügy, és hogyan történik majd mindez?

A viselhető egészségügyi eszközök forradalmát éljük, sikeres hasznosításuk azonban műszaki ismereteket is igényel. A felhasználók számára nehézséget okoz a Bluetooth-kapcsolat és az appok megfelelő használata, sőt, néha az adatokat is nehéz értelmezni orvosi háttér nélkül. Ebből kiindulva teljesen logikus lenne automatizált (folyamatos felügyeletet nem igénylő) szerkezeteket használni.

2_5.png

Mivel minden elképzelhető eszköz egyre okosabb, a házban szétszórt kütyük helyett a személyes tárgyak – mint a tévé, az okostelefon, a tablet, a zuhanyzó, a mosdókagyló, a WC és a hűtőszekrény – lesznek gyárilag érzékelőkkel ellátva. Ezek képesek lesznek kommunikálni egymással, valamint össze tudják majd hasonlítani az aktuális méréseket a felhőben tárolt adatokkal. Olyan funkcióval is el lesznek látva, hogy értesítsék a felhasználót akkor, amikor a mérések nem stimmelnek. Ezenfelül tanáccsal is szolgálnak majd az életmódváltáshoz, vészhelyzet esetén pedig segítséget hívnak, és tájékoztatják a kezelőorvost, ha a beteg állapota annak ellenére nem javul, hogy betartja a felírt kezeléseket.

A SPEHERE (Sensor Platform for Healthcare in a Residential Environment – otthoni környezetben alkalmazott érzékelőplatform) egy interdiszciplináris kutatói együttműködés, amely célja a nem-egészségügyi/környezeti szenzorok közös platformjának kialakítása. Tagjai úgy gondolják, hogy az érzékelőket három fajtára lehet osztani, és ezekből kettő az otthoni szenzorok archetípusa: léteznek közvetett érzékelők, amelyek az otthoni energiafelhasználás alapján képesek felismerni az emberi viselkedést; távoli érzékelők, amelyek kifejezetten emberi viselkedést figyelnek meg videófelvételen keresztül; valamint testszenzorok, amelyek megfigyelésre, energiahasznosításra és -gazdálkodásra szolgálnak.

Az „egészségügyi dolgok internetének” egyes elemei már napjainkban is léteznek. Egy ultramodern lakás minden szobáját könnyűszerrel telepakolhatjuk érzékelőkkel. A CubeSensorokat (kicsi, letisztult formatervezésű kockákat) bárhol elhelyezhetünk a lakásban, hogy a belső tér minden fontos részletét elemezzék. Az okoskocka méri a levegő minőségét, a páratartalmat, a zajszintet, a fényviszonyokat, a légnyomást, és a személyes adataink alapján beállítja a megfelelő környezetet az otthoni jóllét érdekében. Gondolj rá úgy, mint egy saját tündér keresztanyára (azzal a különbséggel, hogy nem tűnnek el a dolgok éjfél után).

3_13.jpg

Az okosszenzorok segítenek majd a mindennapokban

Ébredés után okos alvásmérőd megmutatná, hogy aludtál éjszaka (sőt, az optimális időben keltene fel, hogy energiával telten kezdhesd a napot). Átsétálsz a konyhába a kávé és reggeli elfogyasztásához. Lehetnek ott okosvillák és -kanalak, amelyek vagy megtanítanak lassan enni, vagy akár lehetővé teszik a Parkinson-kórban szenvedőknek, hogy újra rendesen tudjanak étkezni. A jövőben szkennerek vizsgálnák az összetevőket, allergéneket és toxinokat az ételedben, étrendedet pedig az okostelefonod szabná meg. 3D-s ételnyomtató szolgáltatná a friss hozzávalókat – csinálhatna neked pizzát, süteményeket, vagy szinte bármilyen készterméket pont úgy, ahogyan a Foodini teszi ezt napjainkban.

Reggeli után a fürdőszobában Kolibree okosfogkefét használnál, amely elemezné, hogy elég folyadékot ittál-e, és megjutalmazna, ha elég ideig mostad a fogad. Zuhany közben az okosotthonod beállíthatná a víz hőmérsékletét egy Google Nesthez hasonló eszköz segítségével. És mindez még csak a kezdet.

Képzelj el olyan WC-ket, amelyek az MC10 biomatricához hasonló mikrocsipekkel rögzítik a mozgási szokásaidat; olyan fürdőszobai érzékelőket, amelyek a vízfogyasztásodat figyelik; vagy olyan tükröket, amelyek alapvető egészségügyi értékeket tartanak számon – ezzel már meg is érkeztünk Anna történetéhez.

A személyre szabott megelőzés persze több száz további módon kivitelezhető a hosszabb és egészségesebb élet érdekében.

Okosotthonok az idősek és egyedül élők szolgálatában

4_10.jpg

Japánban a becslések szerint 2015-ben 6,24 millió ember élt egyedül a 65 év felettiek korosztályában. A jóléti minisztérium 2016 júliusában kiadott felmérése szerint ez a létszám ekkor haladta meg először a hatmilliós határt. A szigetországban már most léteznek takarító cégek, amelyek magányos emberek halála után üresen maradt lakások kitakarítására specializálódnak. Egyes szakértők szerint már 40 000 ilyen eset fordult elő, és tíz éven belül ez a szám valószínűleg 100 000 feletti lesz. Néha hetek telnek el, mire valakinek feltűnik ez a fajta „magányos elhalálozás”.

Az okosotthonok megoldást nyújthatnak azoknak az időseknek, akiket valamilyen okból magukra hagytak barátaik és gyermekeik. Visszakaphatják függetlenségüket, és a szívszorítóan fájdalmas, észrevétlen elhalálozás is elkerülhetővé válna. Az Amerikai Egyesült Államokban élő Violetta Roberts például egy érzékelőkkel és mérőkkel felszerelt házban él, amely képes figyelemmel kísérni a szokatlanságokat, és e-mailben tartja naprakészen az érte felelő nővért. Roberts azt nyilatkozta, hogy azért döntött az okosház-projekt mellett, mert nem szeretett volna napokra kómába esni úgy, hogy senkinek sem tűnik fel.

Violetta otthonát a Healthsense nevű vállalat szerelte fel érzékelőkkel a demóprojekt alatt. A Healthsense húszezer életnél is többet tart szemmel idősotthonok közreműködésével, és tavaly a programot magántulajdonú otthonokra is kiterjesztették. Bár téves riasztások ugyan előfordulnak, az összesített eredmények biztatóak. A Healthsense megfigyelő rendszer által monitorozott, 34 idősebb felnőttből álló csoport tagjai feleannyiszor szorultak kórházi kezelésre és sürgősségi ellátásra, mint a hasonló egészségügyi állapotú, ám szenzorok nélkül élő társaik.

Mindez nem csak az adatgyűjtésnek köszönhető. Ha jó pajtásod, „Dr. Nagy Testvér” vigyáz rád, nagyobb biztonságban érzed magad, és ennek kedvező pszichológiai hatásai vannak.

5_10.jpg

Az olaszországi Bolzano város hasonló programmal rendelkezik: a Secure Living biztonságos és méltóságteljes otthoni életet biztosít az időseknek. A projektet az IBM Human Centric Solution Centers Europe, az IBM Human Ability and Accessibility Center, az IBM Hursley Emerging Technologies Lab, a TIS Innovation Park, a Bolzano technológiai park és a Dr. Hein GmbH teszi lehetővé. A program az idősek biztonságára és egészségügyi problémáira fókuszál, és az otthonaikban felszerelt érzékelőkkel igyekszik segíteni. Ezek valós időben követik az eseményeket, valamint mérik a hőmérsékletben beállt változásokat, és szemmel tartják a lehetséges veszélyforrásokat, mint például a magas szén-monoxid-szintet és a csőtöréseket. Az adatok egy távoli irányítóközpont kijelzőin és a kijelölt kezelő Androidos mobil eszközén is megjelennek (e-mailben, SMS-ben vagy Twitteren). Probléma esetén, ha azonnali reakcióra van szükség, igény szerint a családtagok és az önkéntes „angyalok” (Bolzano szociális munkásai vagy a helyi készenléti személyzet) is értesítést kapnak.

Az ilyen jellegű mérőeszközök nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az idősek nagyobb biztonságban érezzék magukat otthon, hanem azt is, hogy a saját, számukra ismerős környezetben maradhassanak. Így nem kényszerülnek arra, hogy idősek otthonába vonulva egész életüket hátrahagyják.

Mik a mindentudó otthon kihívásai?

Az egészségügy gyors ütemű technológiai fejlődését elnézve nem meglepő, hogy az okosotthonokat és a szenzoralapú ellátást elsősorban nem technológiai, hanem etikai és pszichológiai problémák akadályozzák.

A gondolat, hogy „Dr. Nagy Testvér” mindent lát, és életünk minden részletét felügyeli, elképesztően félelmetes és idegesítő lehet. A Healthsense demóprogramjában például néhány idős ember nem kívánt tovább részt venni, miután az érzékelők figyelmeztető jelzései nagyon rájuk ijesztettek.

6.png

Ezenfelül akadtak olyanok is, akik nem akarták, hogy szenzorok és adathalmazok diktálják mindennapjaikat – még akkor sem, ha akár az életüket is megmenthetnék.

Más nézőpont szerint a rövid és hosszú távú megfigyelés, illetve tanácsadás hatásmechanizmusai eltérőek lehetnek. Néhányan a szenzoroknak köszönhetően egy ideig élvezhetik az egészséges életet, de hosszú távon nem lennének hajlandóak megváltoztatni szokásaikat. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek nehezen kötelezik el magukat tartós hatású, ámde életüket gyökerestül felforgató változások mellett (erre remek példa a dohányzásról való leszokás vagy a fogyás). Így tehát új, játékos módszerek szükségesek az aktív egészségmegőrzés érdekében, és ki kell használnunk a szenzorokban és okos algoritmusokban rejlő lehetőségeket.

Bár a váltás nem lesz fájdalommentes, csak úgy, mint a legtöbb dolog az életben, ez is számos előnyt és hátrányt tartogat. Azt hiszem, ideje mindenkinek elfogadnia a tényt: az egészségügy házhoz jön, és érzékelőről érzékelőre férkőzik be otthonunkba.

A mesterséges intelligenciában elképzelhetetlenül sok lehetőség rejlik. Az elkövetkezendő néhány évben gyökerestül felforgatja majd életünk minden részét, a gyógyítást is beleértve. Meggyőződésem, hogy teljesen átalakítja majd az egészségügyet – mégpedig jobb irányba. Vessünk néhány pillantást azokra az ígéretes megoldásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál.

A világ legnagyobb koponyái közül sokan gondolják úgy, hogy napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom. Ezt a forradalmat az olyan új technológiák kialakítása jellemzi, amelyek a fizikai, digitális és biológiai értelemben vett világokat olvasztják össze. Minden tudományos, gazdasági és ipari területre hatással van – még az emberi lét alapvető kérdéseivel is foglalkozik.

Biztos vagyok benne, hogy az egészségügy az átalakulás élén jár majd, a változást pedig egyebek mellett a mesterséges intelligencia fogja kiváltani.

1_18.jpg

A nagy adat és a mesterséges intelligencia forradalma

A digitális tárolási technológiák fejlődésének köszönhetően egyre több adat jön létre és kerül rögzítésre a digitális térben. A digitális adatok rendelkezésre álló mennyisége észbontó sebességgel növekedik: kétévente gyakorlatilag megduplázódik. 2013-ban 4,4 zettabyte-ot tett ki, 2020-ra azonban a digitális univerzum (az évente előállított és lemásolt adatmennyiség) eléri majd a 44 zettabyte-ot, azaz a 44 billió gigabyte-ot. 

A minket körülvevő világ értelmezése érdekében általában rendszereket alkotunk szabályok és folyamatok segítségével. A nagy adat világa olyan hatalmas, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségére lesz szükségünk ahhoz, hogy kiigazodjunk rajta.

Egyelőre még nem sikerült „valódi” MI-t kifejlesztenünk, de ma már bejelentés és csinnadratta nélkül is beférkőzhetne az életünkbe. A szűkebb fókuszú mesterséges intelligencia ugyanis már most megtalálható az autóinkban, a Google-keresésekben, az Amazon-ajánlatokban és rengeteg készülékben is. Az Apple Sirije, a Microsoft Cortanája és az Amazon Echója mind olyan szolgáltatások, amelyek mindennapi beszédből képesek kikövetkeztetni kérdéseket, és ezt követően hasznos műveleteket tudnak végrehajtani bizonyos korlátokon belül. Például képesek éttermet keresni, navigációs adatokkal szolgálni, meetinget szervezni vagy egy egyszerű webes keresést végrehajtani.

A technológia azonban már most sokkal fejlettebb ennél. Tavaly szeptemberben egy 19 éves brit programozó kifejlesztett egy chatbotot, amely segítséget nyújt a parkolási büntetések megfellebbezésében. Ez egyfajta MI-ügyvéd, amely néhány kérdés alapján eldönti, mit lehet tenni a büntetéssel. Júniusig Londonban és New Yorkban 250 000 parkolási büntetésből 160 000-et sikeresen megfellebbezett, tehát 64%-os sikerrel alkalmazható.

2_4.png

Képzeljük el ezt a hatékonyságot az egészségügyben!

Az egészségügyben alkalmazott MI sokkal hatékonyabban szervezné meg a betegek útját vagy kezelési tervét, emellett pedig az orvosok döntéshozási folyamatát is támogathatná releváns információk biztosításával.

Ne gondoljuk, hogy mindez csak ábrándozás a távoli jövőről. Andy Schuetz, a Sutter Health vezető adatelemzője a következőt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy a szofisztikált tanulási módok és az MI-algoritmusok nemsokára helyet találnak maguknak az egészségügyben. Nem tudom, hogy ez két vagy tíz év múlva fog-e bekövetkezni, de mindenképpen eljön majd az ideje.”

Mint ahogyan a tél is megérkezett a Trónok harca hatodik évadára, ugyanilyen biztosak lehetünk abban is, hogy előbb vagy utóbb elérkezünk erre a technológiai szintre. Az ígéretes jövőt az egészségügyi MI-technológia iránt érdeklődő vállalatok száma is világosan mutatja. Bár a kognitív egészségügyi számítástechnikában az IBM Watsonja a nagykutya, a verseny nyitott, és egyre több a versenyző. A Dell, a Hewlett-Packard, az Apple, a Hitachi Data Systems, a Luminoso, az AlchemyAPI, a Digital Reasoning, a Highspot, a Lumiata, a Sentient Technologies, az Enterra, az IPsoft és az Next IT csak néhány a sok közül.

3_12.jpg

Már napjainkban is rendelkezésünkre áll néhány remek, optimista képet festő példa az egészségügyi MI használatának potenciális hatására és lehetséges jövőbeli hasznosíthatóságára.

Azonban ezek a megoldások csak akkor forradalmasíthatják az egészségügyet, ha elérhetőek lesznek az átlagos felhasználók számára, és nem csak a leggazdagabb egészségügyi intézmények (mert túl drágák) vagy egy maréknyi szakértő (mert túl nehéz őket használni) férhet hozzájuk.

Lessünk a jövőbe

A mesterséges intelligencia már számos egészségügyi területen bevethető az újítás érdekében: a kezelési tervek elkészítésétől kezdve a repetitív feladatok végrehajtásán át a gyógyszerdózisok beállításáig és elkészítéséig. Ám ez még csak a kezdet.

Egészségügyi feljegyzések kutatása:

Az MI legkézenfekvőbb alkalmazási módja természetesen az adatkezelés. Az adatok összegyűjtése, tárolása, normalizálása és lekövetése a meglévő egészségügyi rendszerek megújításának első lépései. Nem is olyan régen a keresőóriás Google MI-kutató részlege elindította a Google Deepmind Health nevű programot, amely orvosi dokumentációkon végez adatbányászatot a jobb és gyorsabb egészségügyért. A program kezdeti fázisban van, fejlesztői jelenleg a Moorfields Szemészet NHS-alapítványával működnek együtt a jobb szemészeti ellátás nyújtása érdekében.

Kezelési tervek készítése:

Az IBM Watson onkológusoknak szóló különleges programja lehetőséget biztosít klinikusok számára a bizonyítékokon alapuló kezelési tervek használatára. Itt olvashatjátok a programot használó professzorok egyikével készített interjúmat. A „Watson az Onkológiáért” (Watson for Oncology) korszerű analitikai technológiával rendelkezik (képes jelentés és kontextus szerint elemezni a klinikai feljegyzések és riportok strukturált és nem strukturált adatait), amely kritikus szempont lehet a megfelelő kezelési terv kiválasztásában. A program ezután összeveti a beteg kartonjából kinyert adatokat klinikai szakvéleményekkel, illetve külső kutatásokkal és adatokkal a betegnél alkalmazható kezelési módszerek beazonosítása érdekében.

Repetitív feladatok elvégzése:

Az IBM egy másik, Medical Sieve névre hallgató algoritmust is kifejlesztett egy ambiciózus, hosszú távú, felfedezésre összpontosító projekt keretein belül, amelynek célja egy újgenerációs „kognitív asszisztens” létrehozása. Ez az asszisztens analitikus, érvelési képességekkel és széles körű klinikai tudással rendelkezik majd. A Medical Sieve képes segédkezni radiológiai és kardiológiai döntéshozásban. „Kognitív egészségügyi asszisztensként” képes röntgenképeket elemzésére, továbbá pontosabban és gyorsabban ismeri fel a problémákat, mint az ember. A jövő radiológusainak így csak a legkomplikáltabb esetekre kellene koncentrálniuk, ahol az emberi felügyelet fontos lehet.

Az Entilic nevű egészségügyi startup cég szintén mélyreható vizsgálatok és hatalmas egészségügyi adatbázisok ötvözésével szeretne hozzájárulni a diagnosztika fejlődéséhez és a betegek gyógyulásához. A mélyreható tanulás előnyeit következőképpen fogalmazták meg: „Nem is olyan régen a számítógépes diagnosztikai programokat betegségspecifikus jellemzőkre alapuló, előre meghatározott feltételezések felhasználásával írták. A test minden egyes területére specializált programot kellett írni, amelyek csak viszonylag kevés betegség beazonosítását tették lehetővé. A programok rugalmassága és felhasználhatósága tehát igen korlátozott volt. Ráadásul gyakran túlságosan leegyszerűsítették a valóságot (a diagnosztika rovására), így sosem alkalmazták őket széles körben. Ezzel ellentétben a mélyreható vizsgálat az egész test számos betegségét fel tudja dolgozni a képalkotás minden formájában (röntgen- és CT-képek stb.).”

A személyes és online konzultációk racionalizálása:

Fáj a fejed, szédülsz, és biztos vagy benne, hogy lázad is van. A kedvesed szól, hogy nem nézel ki túl jól, és talán orvoshoz kellene menned. Így hát felhívod a háziorvosod asszisztensét, és kérsz egy időpontot. Kapsz is egyet két nappal későbbre. Mindezt elkerülhetjük a Babylon új alkalmazásával. A nagy-britanniai regisztrációt igénylő, Babylon nevű online orvosi konzultációs és egészségügyi szolgáltató új alkalmazása idén indult útjára. Az app egészségügyi MI-konzultációt kínál, amelyet a személyes kórtörténetre és az általános orvostudományi tudnivalókra alapozva biztosít. A felhasználó beszámol a tüneteiről az appnak, amely beszédfelismerést alkalmazva összehasonlítja azokat egy betegség-adatbázis tartalmával. A beteg kórtörténete és körülményei figyelembevételével cselekvési tervet is javasol. Az alkalmazás még emlékezteti is a betegeket, hogy vegyék be a gyógyszereiket, és később is érdeklődik a hogylétükről. Ilyen és hasonló megoldások nagyságrendekkel hatékonyabbá teszik a diagnosztikát, míg a háziorvosi rendelőkben eltöltött várakozási idők a töredékükre eshetnek.

Egészségügyi segítségnyújtás és gyógyszerkezelés:

Kérlek, fogadjátok szeretettel Mollyt, a világ első virtuális nővérét a Sense.ly orvosi startup fejlesztésében. Mosolygós, kedves arcához kellemes hang társul, és az egyetlen célja az emberek segítése. A nővér figyelemmel kíséri a páciensek állapotát és kezelését, illetve gépi tanulást alkalmazva támogatja a krónikus állapotú betegeket két orvoslátogatás között. Bizonyított, személyre szabott ápolást és megfigyelést nyújt, különösen a krónikus betegeknél.

Rajta kívül létezik más eszköz is annak figyelésére, hogy a betegek valóban beveszik-e a gyógyszereiket. A Nemzeti Egészségügyi Szervezetek (National Institutes of Health) támogatásával kifejlesztett AiCure app az okostelefon kameráját használja, az MI pedig megerősíti, hogy a beteg betartja-e az előírt utasításokat, illetve jobban megismerteti vele állapotának kezelési módját. Ez rendkívül hasznos lehet komoly egészségügyi problémákkal küzdő embereknek, illetve olyan pácienseknek, akik kifejezetten hajlamosak ellenszegülni az orvos utasításainak. Sőt, akár klinikai vizsgálatokon is bevethető.

Precíziós gyógyászat:

A mesterséges intelligencia nagy hatással lesz a genetika és genomika területére is. A Deep Genomics például hatalmas, genetikai információkat tartalmazó adatbázisok és orvosi dokumentációk átfésülésre, mintázatok felismerésére, valamint mutációk és betegségre utaló jelek felfedezésére összpontosít. A vállalat újgenerációs számítástechnikai technológiák megalkotásán ügyködik, amelyek célja, hogy tájékoztassák az orvost arról, mi történik majd egy sejtben, amikor a DNS-ben változás következik be – akár természetes úton, akár terápia keretein belül.

Mindeközben Craig Venter, a Humán Genom Projekt egyik szellemi atyja egy olyan algoritmusok dolgozik, amely a DNS-ből kiindulva képes lenne megtervezni a páciens testi jellemzőit. Legutóbbi vállalkozásával, a Human Longevity programmal teljes genomszekvenálást, teljes testes CT-vizsgálatot és rendkívül részletes egészségügyi felmérést ajánl (főként tehetős) betegeinek. A folyamat már a kezdeti stádiumban kimutatja a rákra és a keringési rendellenességekre utaló jeleket.

Gyógyszerkészítés:

A gyógyszerfejlesztés hagyományos, klinikai vizsgálatokkal egybekötött módszere néha több évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerülhet. A folyamat felgyorsítása és költséghatékonnyá tétele óriási hatással lehetne napjaink egészségügyére, valamint az újítások általános orvosi gyakorlatba történő ültetésére. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével egy molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. „Ha hónapokkal vagy évekkel korábban tudnánk a halálos vírusokra reagálni, több tízezer életet menthetnénk meg” – mondta Alexander Levy, az Atomwise COO-ja. „Képzeljük csak el, hány ember élheti túl a következő járványt az Atomwise-nak és a hozzá hasonló technológiáknak köszönhetően.”

A Berg Health egy másik remek példa a nagy adat betegellátásban történő felhasználására. Ez egy bostoni biogyógyszerészeti cég, amely adatbányászattal igyekszik megtudni, hogy miért élnek túl bizonyos emberek egyes betegségeket. Ezt a tudást az aktuális kezelések fejlesztésére vagy új terápiák megalkotására fordítanák. A cég a páciens biológiai adataiból egy MI felhasználásával feltérképezi a különbségeket a betegségnek kedvező és az egészséges környezetek között. Így segítik a gyógyszerek, diagnosztikai módszerek és egészségügyi műszerek feltalálását és fejlesztését.

A nyílt MI az egészségesebb döntések szolgálatában:

Hallottál már valaha a nyílt MI-ökoszisztémáról? Ha nem, akkor sem kell aggódnod – ez egy új és trendi kifejezés az összekötött MI-infrastruktúrára. A Világgazdasági Fórum azonban a 2016-os év top 10 új technológiája közé sorolta, így érdemes megbarátkozni vele. A nyílt MI-ökoszisztéma arra alapul, hogy példátlan mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre, a természetes beszéd feldolgozása és a társadalmi tudatosság pedig már algoritmusok részét képezi, az MI alkalmazása tehát egyre előnyösebb lesz a fogyasztók számára.

Ez különösen igaz a gyógyszerészet és egészségügy esetében. Rengeteg adatot lehet felhasználni: kórlapok, kezelési naplók, és újabban a hordható mérőeszközök és szenzorok értékelései is rendelkezésünkre állnak. Ez a hatalmas adatmennyiség nemcsak arra használható, hogy proaktív páciensek jobb tanácsokat kapjanak a jobb életstílus eléréséhez, hanem olyan jellegű információkkal is elláthatná az egészségügyet, amelyekkel betegek igényeihez és szokásaihoz igazíthatnánk az orvoslást.

Egészségügyi rendszerek elemzése:

A holland egészségügyi számlák 97%-a digitális, valamint tartalmazza a kezelésre, kezelőorvosra és kórházra vonatkozó adatokat. Ráadásul könnyen le lehet kérni őket. Egy helyi cég, a Zorgprisma Publiek ezeket a számlákat elemzi, és az IBM Watson felhőjét használja adatbányászatra. Meg tudják állapítani, ha egy orvos, klinika vagy kórház rendszeresen hibázik egy bizonyos betegség kezelésénél, ezzel is segítve a fejlődésüket, illetve a szükségtelen kórházi ellátás elkerülését.

Mi kell ahhoz, hogy mindez tényleg megtörténhessen?

Először is le kell számolnunk az MI-vel kapcsolatos előítéletekkel és félelmekkel, és tájékoztatnunk kell az átlagembert az MI működéséről és előnyeiről, valamint az esetleges veszélyek ellensúlyozásáról. Az egyik legnagyobb ilyen félelem, hogy az MI még az emberi agynál is szofisztikáltabb működésre is képes lehet. Ennek következményeként megpróbálja majd átvenni a hatalmat felettünk. Még Stephen Hawking is azt mondta, hogy egy teljesen mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végzetét jelentheti. Ezt a véleményt Elon Musk is osztja.

Nem gondolom, hogy a helyzet ennyire drámai lenne, azonban egyetértek azokkal, akik hangsúlyozzák a felkészülés szükségességét. A következőket kell megtennünk, hogy elkerüljük az MI buktatóit:

  1. Etikai alapelveket kell alkotnunk, amelyek alkalmazhatóak és kötelező érvényűek a teljes egészségügyi szektorra nézve.
  2. Fokozatosan kell kifejlesztenünk a mesterséges intelligenciát, hogy legyen idő a felmerülő problémák megoldására.
  3. Az egészségügyi szakembereknek alapvető MI-ismeretekkel kell rendelkezniük. Tudniuk kell, hogy egy orvosi helyzetben hogyan működne, hogy jobban lássák a technikai jellegű megoldások hasznát a mindennapi munkában.
  4. A betegeknek hozzá kell szokniuk a mesterséges intelligencia jelenlétéhez, és meg kell ismerniük az előnyeit – például a Cognitoys segítségével, amely kisgyermekek kognitív fejlődését segíti MI-vel, játékos és gyengéd módon; vagy akár Sirivel.
  5. Az MI-megoldásokat fejlesztő cégeknek (például az IBM-nek) még több párbeszédet kell folytatniuk az emberekkel, főként az MI lehetséges előnyeire és hátrányaira koncentrálva.
  6. Az egészségügyi intézetekben dolgozó döntéshozóknak minden intézkedést meg kell tenniük a rendszerek sikerességének és hatékonyságának felmérése érdekében. Fontos továbbá, hogy a cégek elérhető árú MI-technológiát fejlesszenek, mivel csak így tehetjük a sci-fit valósággá, az MI-t pedig a XXI. század sztetoszkópjává.

Ha sikerrel járunk, akkor nemcsak időről-időre lesz vezető hír egy-egy gyógyászati felfedezés vagy új kezelés, hanem akár naponta többször is. Ha találkozol egy szűkebb fókuszú MI-rendszerrel, akkor biztosan megérted majd az optimizmusomat.

Iratkozz fel angol nyelvű hírlevelemre vagy olvasd el magyar nyelvű könyvemet Az orvoslás jövője címmel, ahol további hasonló technológiák orvosi hasznáról írok.

Az orvosi technológia gyors ütemű fejlődése az egészségügy és a gyógyítás minden részére hatással van – még a látszólag lazábban kapcsolódó, elefántcsonttorony-szerű gyógyszerészet sem úszhatja meg az átalakulást. Az alábbiakban bemutatom nektek, milyennek látom a gyógyszertárak fényes jövőjét.

Bár a patikák központi szerepet játszanak a gyógyulásban, a betegek gyakran érzik úgy, hogy a gyógyszerészek és gyógyszertárak inkább üzleti alapon nyújtják szolgáltatásaikat. Az orvos felírja a megfelelő gyógyszert a vonatkozó utasításokkal, a gyógyszerész pedig odaadja azt – pénzért. Ez nyilvánvalóan üzleti tranzakció.

Azonban ahogyan a technológiai forradalom eléri a rendszer egyes elemeit (például a tudatos betegek mozgalma kiegyensúlyozottá teszi az orvos és a beteg közötti, eddig közel sem egyenlő erőviszonyokat), úgy a gyógyszertáraknak is újra kell tervezniük az egészségügyben elfoglalt pozíciójukat. Egyszerű gyógyszerelosztóként elvégre nem vennék ki a részüket a munkából egy közösségalapú gazdasági modellben.

1_17.jpg

A nagy-britanniai gyógyszerészek szövetsége (The Royal Pharmaceutical Society) jelentésében ajánlásokat tett a jövő gyógyszertármodelljeire és az iparág jövőjére nézve. Ezeket valóban érdemes lenne megfontolni.

Szerintük a gyógyszerészeknek:

  • a gyógyszerek kiosztása mellett számos egyéb szolgáltatásra kellene koncentrálniuk
  • segíteniük kellene a pácienseknek abban, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki gyógykezelésükből, elsődleges céljuk pedig az egészségmegőrzés támogatása lenne
  • merniük kell kezdeményezni helyi szinten ahelyett, hogy országos intézkedésekre várnának
  • együtt kellene működniük más egészségügyi szakemberekkel a közösségi, szociális, másodlagos és harmadlagos gondozás szintjén is

Tehát a jövő gyógyszerészének képe magában foglalja az ősi vajákosok, a XXI. századi technológiai guruk és a tudományos szakértők tulajdonságait. A vajákosok fontos szerepet töltöttek be a közösségük életében: ismerték a betegek kórtörténetét, és kezdetleges ellátást nyújtottak a betegségekre a megfelelő gyógyszerekkel (azaz gyógynövényekkel és főzetekkel). A technológiai guruk képesek kinyerni a fontos adatokat a hordozható szenzorokból és hasonló eszközökből, amelyek alapján elő tudják írni a megfelelő kezelést. A valódi tudományos szakértők pedig az alapvető tudnivalókat és a gyógyszeripar, illetve az általános orvostudomány legújabb vívmányait egyaránt ismerik.

A három szerep tulajdonságait megtestesítő szakértők remek szolgálatot teljesíthetnének vidéki, elszigetelt vagy kisebb településeken, ahol sokkal kevésbé elérhető a farmakológia. Sőt, még a kórházak beteg-újrafelvételi statisztikáira is hatással lehetnének. A vidéki térségekben ugyanis kevés a gyógyszertár, és a betegek nem jutnak gyógyszerhez, amikor szükségük van rá, így az újrafelvételi ráta magasabb, mint városi környezetben. Ha a végső cél a gyógyítás minőségének javítása, akkor ezt a problémát is meg kell szüntetni.

A technológia ezt a változást lehetővé teszi.

Nézzünk meg néhány jövőbeli technológiát és lehetőséget, amelyek nagy hatással lehetnek a gyógyszerészetre.

1) Egészségmenedzsmenttel foglalkozó központok gyógyszerelosztó gépezetek helyett

A posztmodern gyógyszertár nem lehet csupán gyógyszerelosztó intézmény, mivel a technológia segítségével több idő áll majd a dolgozók rendelkezésére, így a betegekkel is közelebbi kapcsolatba kerülhetnek. A gyógyszerészek inkább egészségmenedzserekként tevékenykednének, és az egészséges személyeket segítenék, valamint a krónikus betegek és a többféle gyógyszerre szoruló páciensek gyógyszerezésének beállítása is a felelősségi körükbe tartozna. Tanáccsal láthatnák el a kisebb problémákkal hozzájuk fordulókat, és közegészségügyi feladatokat is teljesíthetnek majd.

2_10.jpg

Ahhoz, hogy a gyógyszertárak egészségmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokra fókuszálhassanak a gyógyszerelosztás helyett, technológiai és szervezetfejlesztési előrelépésekre is szükség van.

Automatizált számítógépes címkézési és készletezési rendszereket, valamint (az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már évtizedek óta használatos) személyre szabott csomagoló- és adagolórendszereket kell széles körben alkalmaznunk, hogy ezeknek köszönhetően drasztikusan csökkenhessenek a kiválasztásra és készletfenntartásra szánt munkaórák.

A viselhető szenzorok és egészségügyi mérőeszközök elterjedésével a gyógyszertáraknak lehetőségük nyílik az egészségmenedzsmenttel foglalkozni a gyógyszerelosztás helyett: segíthetnek a betegeknek az adatok értelmezésében – ami tapasztalataim szerint korántsem egyszerű –, és ez alapján javaslatokat tehetnek az életmód vagy a gyógyszerezés megváltoztatására.

A munka megfelelő szervezése és képességek szerinti elosztása szintén közreműködne abban, hogy a régimódi gyógyszertárak XXI. századi egészségmenedzsment-központokká váljanak. A gyógyszerelosztás technikai kivitelezésének megszervezése vagy az egészségügyi szenzorok adatainak értelmezése a gyógyszerészcsapat különböző, speciálisan kiképzett tagjaira hárulhatnának. Ahol ugyanis megfelelő képességű emberek hatékonyan dolgoznak technológiai újításokkal karöltve, ott idő szabadul fel, amelyet más szolgáltatások nyújtására is fel lehet használni – például alapellátás biztosítására.

2) Egészségügyi tanácsadás gyógyszerelosztó gépezetek helyett

Biztosan veled is megtörtént már: végigállod a kígyózó sort a gyógyszertárban, hogy aztán a túlterhelt gyógyszerész csak a kezedbe nyomja a kiváltott tablettáidat. Fizetsz, és távozol – pedig lettek volna kérdéseid a gyógyszerrel kapcsolatban. Kérdeztél volna még a vitaminokról és a különböző márkákról, amelyeket nézegettél várakozás közben. De inkább nem tetted, hanem inkább elmentél, mert még sokan vártak mögötted, és a gyógyszerésznek láthatóan nem volt ideje válaszolni.

3_11.jpg

Ideje a gyógyszertárakat végre tanácsadó központokká alakítani, és nem csak gyógyszerelosztó üzletekként kellene tekintenünk rájuk. A megfelelő technológiai fejlesztések és szervezés révén a gyógyszerészek egyszerűbb problémák esetén akár alapvető betegellátást is biztosíthatnának, illetve az egészségmenedzsment terén is tanácsokkal szolgálhatnának. Így a gyógyszertárak majdnem olyan szintű ellátást nyújtanának, mint a háziorvosi rendelők.

Ennek az egyik legfontosabb összetevője az egészségügy mélyen gyökerező problémáinak megoldása lenne: az egészségügyben dolgozó szakembereknek (így a gyógyszerészeknek is) proaktívan kellene kezelést biztosítaniuk a beteg számára legkényelmesebb helyszínen. Ha pedig a gyógyszerész fizikai jelenléte nem megoldható, a telemedicinát és hasonló megoldásokat hívhatunk segítségül. Az Intouch Health hálózat segítségével például a nehezen megközelíthető helyeken élő (egyesült államokbeli) betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve égési sérülések esetén – pontosan akkor, amikor arra szükségük van. A távegészségügyi szolgáltatásokkal mindezek mellett a vidéki községekben praktizáló egészségügyi dolgozók is hozzáférhetnek szakellátásokhoz, így a betegeket a saját közösségükben láthatják el.

Ez az úgynevezett betegágy melletti (point-of-care) diagnosztika része, amely lehetővé teszi a beteg vizsgálatát attól függetlenül, hogy orvosi rendelőben, mentőautóban, otthon, a szabadban vagy kórházban kerül rá sor, és gyors ellátást eredményez, megfelelő időben. Az egészségügyi szenzorok (például a Scanadu Scout) képesek többek között szívfrekvenciát, légzésszámot, véroxigén-szintet és testhőmérsékletet mérni. A Viatom Checkme EKG-mérésekre, illetve a pulzusszám, az oxigénszaturáció, a vérnyomás, a testhőmérséklet, az alvásminőség és a napi aktivitás nyomon követésére alkalmas. Ezek a szerkezetek nagyon sokat segíthetnek az egészségügyi szakembereknek a pontos diagnózis könnyebb felállításában – akár egy patikában is.

3) Személyre szabott terápia és igény szerint nyomtatott gyógyszerek

Tegyünk még egy lépést a gyógyszertárak elképzelt jövője felé: a már elavult intézmények sikeresen egészségmenedzsment-központokká és egészségügyi tanácsadókká váltak a technológia és jó szervezés segítségével. Hogyan lehetnének a gyógyszertárak még hatékonyabbak a gyógyítás folyamatában?

Hiszem, hogy a személyre szabott terápiák kidolgozása is a gyógyszerészek feladata lehetne. Felhőalapú algoritmusok és digitális megoldások alkalmazásával ugyanolyan minőségű és mennyiségű, egészségügy szempontjából releváns adathoz juthatnak, mint az orvosok. Emellett igény szerint tudnak majd gyógyszereket nyomtatni. Még a klinikai vizsgálatok is az ő hatáskörükbe tartozhatnának.

Mindez korántsem elképzelhetetlen! Az FDA tavaly jóváhagyta egy epilepsziára felírt gyógyszer, a Spritam 3D-nyomtatását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják ki, így az sokkal hamarabb feloldódik, mint a hagyományos tabletták. Képzeld el, milyen gyors lenne a gyógyszerek elosztása, ha minden második vagy harmadik patika rendelkezne 3D-nyomtatóval.

A mesterséges intelligencia segítségével pedig jelentősen lerövidülhet a klinikai vizsgálatok időtartama, illetve a gyógyszertárak és páciensek nagyobb rálátással rendelkeznének a folyamatra. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. Képzeld el, milyen hatékony lehetne a gyógyszergyártás, ha ezek a vizsgálatok az egészségügy „földszintjén”, a patikákban zajlanának.

Akárhogy is alakul a jövő, cél kell legyen bátorítani a gyógyszerészeket arra, hogy képesek legyenek elfogadni a diszruptív változásokat, valamint alkalmazni tudják azokat a szakterületükön. Mint láttuk, számos jó példa létezik arra, hogy ezek a módszerek hogyan csökkentik a terheket, és emelik a patikák által nyújtott szolgáltatások minőségét és mennyiségét már napjainkban is.

A sci-fi hídként köti össze napjaink technológiáját mindazzal, amit megálmodunk a jövőre nézve. Ezek a műalkotások álomvilágok és földi poklok lefestésével mutatják be a legfontosabb politikai, morális, etikai vagy társadalmi problémákat, amelyek a technológia fejlődésével járhatnak.

Az emberiség legnagyobb kérdései az elmúlt évezredekben így szóltak: Vajon mit hoz a jövő? Hogy nézne ki a gyakorlatban? Hogyan készülhetünk fel rá? Az ipari forradalom és a felvilágosodás kora előtt az isteneket és istennőket szolgáló orákulumok és próféták adták meg a választ az összes ilyen kérdésre. A technológiai fejlődés utóbbi évszázadaiban azonban istenek helyett magát a technológiát vallatjuk a jövőnkről – például sci-fi formájában.

1_16.jpg

A sci-fi gyakorlatilag a technológia és a társadalom kommunikációja a jövőről

A kettő között rendkívül élénk, elgondolkodtató, vitára és tájékozódásra ösztönző diskurzus folyik. Nem egyirányú kommunikációról van szó, inkább erőteljes eszmecseréről – míg a sci-fi a technológia alapjaira épül, egyúttal elgondolkodtat azon, hogyan is építhetünk jobb világot utódainknak. A tudomány és a sci-fi kéz a kézben járnak.

Megépítettük volna H. G. Wells 1895-ös, Az időgép című időutazós történetének masináját? Nos, ettől olyannyira messze vagyunk még, mint a legközelebbi életteli galaxistól, az ötlet azonban még jól jöhet a következő generációknak. Létezik már az ikonikus, 1980-as években bemutatott Vissza a Jövőbe trilógiában látott légdeszka? Nos, nem egészen, de dolgozunk rajta. Mi a helyzet a Star Trek sci-fi sorozatból ismerős kifinomult űrhajókkal? Ugyan nem tartunk még ott, azonban tudósok a világ miden tájáról komolyan dolgoznak az egyik hajó, a napvitorlás kortárs változatán.

2_9.jpg

Újabban a sci-fi és a technológia is egyre inkább összefonódik. Talán semmi sem mutatja be jobban a szimbiózist, mint az úgynevezett tervezői fikció (design fiction), amely a techcégek megbízásából végzett kreatív koncepciómodellezést jelenti. Néhány vállalat pedig írókat alkalmaz, hogy eshetőségeket feltáró történeteket írjanak piaci potenciállal rendelkező termékekhez.

Általánosan elismert igazságként kellene elfogadni, hogy a sci-fi intellektuális módon összeköti a vágyakat a valósággal – itt van példának, ahogy én látom az egészségügy jövőjét. Segítségünkre lehet egy jobb jövő megtervezésében azzal, hogy bemutatja a sötét oldalt, az útvesztőket és a kiskapukat egy olyan rendszerben, amelyet rosszindulatú, vagy kizárólag személyes érdekek által vezérelt emberek biztosan ki akarnak majd aknázni. Minél több sci-fit olvasunk és nézünk, annál hamarabb tudunk párbeszédet kezdeményezni a technológiai és kulturális forradalom hatásairól, amelyek minden bizonnyal érinteni fognak mindannyiunkat.

Jóslatok helyett beszélgessünk!

Amikor a jövőről van szó, nagyon trendi dolog jóslatokba bocsátkozni. Léteznek olyan jövőkutatók, akik naplózzák a beteljesült előrejelzéseiket, és néhány híres szerzőre is azért emlékszünk, mert „eltalálták a dolgokat”. Jules Verne kitűnő példa erre – ő többek között a 2889-es világ mindennapjairól elmélkedett.

Az 1955. június 9-én megjelent Charleston Gazette-ben egy bizonyos Dr. Lowry H. McDaniel tekint optimistán előre az 1999-es évre. Előrejelzései között szerepelt a 150 éves élettartam, a rák elleni oltóanyag és a fertőző betegségek teljes eltűnése is. Azonban úgy gondolom, hogy társadalmunknak a jóslás helyett inkább az érdemleges párbeszédre kellene fektetnie a hangsúlyt: amikor tehát a Nagy Változás valóban megérkezik, tisztában kell lennünk a buktatókkal és a veszélyekkel. Tudnunk kell, mit tegyünk, és mit kerüljünk el mindenáron.

3_10.jpg

Az 1950-es évek óta sok víz lefolyt már a Dunán, de még mindig nem repkedünk csészealjakban.

Kölyökkorom óta nézek és olvasok sci-fit. Egyfajta üzemanyag az agyamnak, és mindennap fel kell tankolnom belőle. Orvosi jövőkutatóként minden jövőképem és figyelmeztetésem a mindennapok egészségügyébe hozott valódi változás iránti vágy mellett a sci-fire is visszavezethető.

A legtöbbet ezekből a könyvekből és filmekből tanultam – remélem, te is bemutatod a kedvenceidet.

1) A genomika sötét oldala

A molekuláris biológia és a genetika gyakran áll az élet származásával és kialakulásával, illetve a halállal kapcsolatos nagy kérdések kereszttüzében. Mindez komoly bioetikai kérdéseket vet fel. Sokan félnek attól, hogy az egészségüggyel foglalkozó tudósok, esetleg maga az egészségügyi ágazat megpróbálhat „Istent” vagy „Alkotót” játszani a genomszekvenálás vagy a génmódosítás segítségével. Ezért olyan népszerű ez a téma az írók és egyéb művészek körében.

Ezek a félelmek megjelennek Aldous Huxley Szép új világ című világhírű, disztópikus művében, amelyben az emberek békésen, egészségesen és mellesleg drogfüggőként élik életüket. Ebbe a társadalomba csak a hibás génállományú egyének nem tudnak beilleszkedni. Egyedül ők kételkednek a rendszerben, amely gyakorlatilag elérte, hogy meddő, közömbös, tökéletesen dehumanizált robotok játszanak emberesdit és szimulálják a társadalmat. A génmódosítás a díjnyertes, 1969-es Ursula K. le Guin regényben, a Sötétség balkezében is szerepet kap – ebben a műben egy távoli világ genetikailag módosított hermafroditáiról esik szó. A könyv gondolatkísérlet arról, hogy vajon miben lenne más a társadalom nemek nélkül. A Gattaca című film Ethan Hawke főszereplésével szintén komor képet fest a genomika lehetséges hatásairól. A filmbeli világ emberei különböző kategóriákba tartoznak genetikai hátterük alapján, és ezek a kategóriák szabják meg az egyes emberek lehetőségeit az életben.

4_8.jpg

Tanulság: Az emberiség nem hozhat létre egy olyan társadalmat, ahol a genetika meghatározza a társadalmi helyzetet. A DNS csupán egyfajta tervrajz, és senkit nem érhet hátrány miatta, hiszen sokkal többek vagyunk a génjeinkbe kódolt információknál.

2) A mindenható mesterséges intelligencia

Hiszem, hogy a mesterséges intelligenciában elképzelhetetlenül sok lehetőség rejlik. Az elkövetkezendő néhány évben teljesen felforgatja majd életünk minden részét, a gyógyítást is beleértve. Az emberiség egyik legnagyobb félelme, hogy az MI még az emberi agynál is szofisztikáltabb működésre is képes lehet majd. Ennek következményeként megpróbálja majd átvenni a hatalmat felettünk. Még Stephen Hawking is azt mondta, hogy egy teljesen mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végzetét jelentheti.

Stanley Kubrick ikonikus sci-fi műalkotása, a 2001: Űrodüsszeia (amely Arthur C. Clarke könyvén alapul) komolyan foglalkozik ezekkel a félelmekkel. A film az emberiség teljes történetét feldolgozza az őskori, civilizálatlan időktől az ember és gépezet közti végső harcig. A történet szerint a távoli múltban valaki vagy valami megpiszkálta az evolúciót azzal, hogy egy monolitot helyezett a Földre (és feltehetően az univerzum más részeibe is). Az evolúció képessé tette az embert arra, hogy elérje a Holdat, ahol szintén talált egy monolitot, amely jelentette elhelyezőinek a faj aktuális evolúciós szintjét. Így hát verseny kezdődik a számítógépek és emberek között, hogy elérjék a monolitok elhelyezéséért felelős titokzatos valamit vagy valakit. Kubrick filmje történetvezetési és filmtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő, sőt, még az egészségügynek is van mit tanulnia belőle.

A 2015-ös Ex Machina ugyanezt a történetet meséli el, csak kisebb nagyságrendben. Míg a 2001: Űrodüsszeia az emberiség egész történelmét magába foglalja, az Ex Machina mindössze egy hetet ölel fel, és két ember, illetve egy MI részvételével játszódik. A történet szerint egy fiatal programozó lehetőséget kap arra, hogy egy hetet töltsön a vezérigazgató birtokán, aki felsőbbrendű mesterséges intelligenciával ellátott androidokon kísérletezik. A fiatalembernek fel kell mérnie, hogy az androidok mennyire emberiek valójában, és mindez manipulatív játszmához vezet az MI és a programozó között.

5_8.jpg

Tanulság: Az MI utat tör magának. Felforgatja az életünket, de nekünk kell megszabni a feltételeket. Törekednünk kell arra, hogy mi irányítsuk a folyamatot, amíg csak lehetséges.

3) Szerelem és technológia

Van esély szerelemre és intimitásra a technoszexualitás, az életnagyságú babákkal élő emberek, a távolsági öleléseket lehetővé tévő ölelő pólók és a virtuális valóság technológiáját használó pornó korában? A 2013-as A Nő című filmben Joaquin Phoenix beleszeret egy MI operációs rendszerbe. A mű a kapcsolatukról szól, és bemutatja a hasonlóságokat és nehézségeket egy robot-ember pár kapcsolatában az ember-ember kapcsolathoz képest.

7_5.jpg

Tanulság: Tanítsuk meg gyermekeinket a szeretetre, az empátiára és arra, hogyan lehet hosszan tartó érzelmi köteléket kialakítani. Emellett célszerű lenne korlátot szabni a technológia nemi és mindennapi életünkre gyakorolt hatásának is. A technológiai változás azonban gyorsan zajlik, tehát mindezt hamarosan meg kell valósítanunk, ha meg akarjuk őrizni mindazt, ami emberré tesz minket. Máskülönben olyan jövő elé nézünk, amely nélkülözi a legfontosabb emberi interakciókat, mint az intimitást vagy törődést éreztető érintéseket, és ezek helyébe egy rideg virtuális valóság léphet.

4) A Nagy Testvér mindent lát

Mióta Edward Snowden kiszivárogtatta az NSA metaadat-gyűjtési szokásait, joggal aggódhatunk a magánélet sérthetetlenségén. Ez nemcsak a telefonhívásokról és számítógép-használatról szól, hanem arról is, hogy egyre több adatot tárolunk mindenféle eszközön. Sőt, mivel az egészségügy mérő és érzékelő berendezései is egyre hordozhatóbbak és okosabbak, nem lesz ez másképp a jövőben sem.

Az adatgyűjtéssel kapcsolatos félelmek középpontjában a hatalom fogalma áll. A Nagy Testvér mindenható pillantása megfigyel, irányít és könyörtelenül lesújt azokra, akik nem úgy viselkednek, ahogy azt elvárják tőlük. George Orwell méltán híres disztópikus regénye, az 1984 az egyik legzseniálisabb könyv e témában – és egyébként általánosságban véve is. Bemutatja, hogy a hatalom (elsősorban politikai értelemben véve) hogyan jelenik meg a mindennapokban, illetve leírja, hogy mennyire nincs értelme a lázadásnak, mert az eredmény csakis totális vereség lehet. Dave Eggers A kör című regénye ezzel szemben a média és az internet egyénre gyakorolt hatalmát mutatja be – azét az egyénét, aki önként és dalolva áldozza fel magánszféráját bizonyos szolgáltatásokért és ingyenes termékekért cserébe.

8_3.jpg

Tanulság: Korlátoznunk kell a kormányok és technológiai óriáscégek rendelkezésére bocsátott adatmennyiséget, hogy a magánéletünk ne váljon a rendszer áldozatává. Törekednünk kell a privát szféránk nagyobb mértékű védelmére.

5) Valaki más képzeletének szüleményei vagyunk?

Elon Musk, a Tesla legendás vezérigazgatója szerint egy a milliárdhoz annak az esélye, hogy a mi valóságunk valódi és egyedülálló. A technológiai ágazat egyik legbefolyásosabb alakja tehát úgy gondolja, nagyon valószínű, hogy csak egy szimuláció szereplői vagyunk. Hátborzongató.

A gondolat még rémisztőbb, ha a több, mint tíz éve készített Mátrix filmekre gondolunk. Ezek szintén disztópikus jövőt festenek le: egy olyan világot, amelyet az MI és a gépek uralnak, a lombikokban termesztett emberek pedig egész életüket egy virtuális valóságban élik le. A 2002-es Tom Cruise film, a Különvélemény pedig még ennél is tovább megy. A történet szerint egy különleges rendőrosztag még a bűneset megtörténte előtt letartóztatja a gyilkosokat. De mi történik, amikor az egyik tiszt válik egy jövőbeli gyilkosság gyanúsítottjává? Megvan vajon a szabad akarata, hogy megváltoztassa az eseményeket és a saját sorsát? Képes arra, hogy saját döntéseket hozzon, vagy igazából mind be vagyunk programozva arra, hogy bizonyos módokon viselkedjünk?

9_3.jpg

Tanulság: A technológiai fejlődés megkérdőjelezi az emberi lét lényegét: a tudatos döntéshozást. Bár mindent meg kell tennünk, hogy megtartsuk ezt a képességünket, el kell ismernünk, hogy az életnek tulajdonított jelentés és az ahhoz való hozzáállásunk komoly változás előtt áll – erről pedig mihamarabb el kell kezdeni a párbeszédet.

6) Törődünk mi egyáltalán a 99%-kal?

Tavaly, az évente megrendezett Világgazdasági Fórum davosi ülése előtt az Oxfam arra figyelmeztetett, hogy a világ leggazdagabb 1%-ának nagyobb vagyona lesz 2016-ra, mint a maradék 99%-nak összesen, ha nem történik változás a gazdasági trendekben.

A 2013-as Elysium – Zárt világ napjaink növekvő gazdasági egyenlőtlenségeire reflektál. Története szerint 2154-ben két társadalmi osztály létezik: az elképesztően vagyonosok, akik tündöklő környezetben élnek az Elysium nevű űrállomáson, és a maradék, akik a Föld túlnépesedett, kiszipolyozott felszínén tengődnek. A mesterséges paradicsomban még egy olyan szerkezet is van, amely azonnal meggyógyítja a rákot. Mindeközben a Földön az egészségügyi ellátás lassú és csapnivaló minőségű.

10_1.jpg

Tanulság: A technológia fejlődése nem oszthatja meg a társadalmat. Az egészségügyben például az egetrengető új metódusoknak megfizethetőnek és széles körben elérhetőnek kell lenniük, hogy a különbségek csökkenjenek, vagy legalább ne mélyüljenek tovább a most meglévő pénzügyi szakadék mentén. Ha a technológia nem megfizethető, akkor nem elég diszruptív.

7) Társaink, a robotok

R2-D2-tól kezdve Robotzsaruig rengeteg híres robot fordult meg a filmvásznon. Ez remekül rávilágít arra, hogy mekkora az érdeklődés a robot-ember kapcsolat iránt (legalábbis a filmekben), immár évtizedek óta. Az utóbbi időben nemcsak mellékszerepekben tűnnek fel, hanem egyre fontosabbakban is – ez egyfajta reakció arra, ami a való életben is történik.

Már léteznek valódi robotok, amelyek társasági partnerként funkcionálnak, és kitűnően alkalmasak a mentális betegségek vagy a magány orvoslására. Jibo, Pepper, Paro és Buddy mind létező példák. Néhánynak érintésérzékelője, kamerája és mikrofonja is van, így tulajdonosaik beszélgethetnek velük, megkérhetik őket arra, hogy találjanak aznap estére egy jó koncertet, vagy emlékeztetőt kérhetnek, ha ideje bevenni a gyógyszert.

Az ilyen társrobotok megoldást jelenthetnek az elöregedő társadalmaknak, hiszen ezekben egyre komolyabb probléma az idősek ellátása. A robot és Frank (2012) kiváló érzékenységgel kezeli ezt a témát. A történet középpontjában egy MI-alapú robot áll, amely szinte emberként képes végezni feladatait. A 2015-ben indult Humans című sorozat egy, a nem túl távoli jövőben élő családra fókuszál, akik beszereznek egy felettébb „emberszabású”, fejlett robotszolgálót, aki jelentősen átalakítja az életüket.

11.jpg

Tanulság: Valódi énünket az mutatja meg igazán, ahogyan az állatainkkal bánunk, és ahogyan majd a robotjainkat kezeljük. Ezt észben tartva kell majd velük együtt élnünk.

Miért fontos a sci-fi?

A sci-fi lényege az úgynevezett „kognitív elidegenítés” (cognitive estrangement). A kognitív rész itt arra vonatkozik, amit a tudomány mai állása szerint képesek vagyunk megtenni. Az elidegenítés pedig az a rész, amelyben az alkotó megpróbál következtetni és előre gondolkodni oly módon, hogy az valamelyest eltávolítja az olvasót a jelen korlátjaitól. Ez csodálatos módja a jövőről való gondolkodásnak úgy, hogy közben észben tartjuk a jelenlegi lehetőségeket.

A sci-fi lenyűgöző műfaj, és nemcsak azokon a műveken érdemes elmélkednünk, amelyek paradicsomokat és utópiákat vizionálnak, hanem azokon is, amelyek disztópikus világokat írnak le. A sci-fi nemcsak kockáknak való, hanem olyan emberekhez is közel állhat, akik időről időre gondolnak az emberiség jövőjére. Meggyőződésem, hogy ha rendszeresen belevetjük magunkat a műfajba, egy sokkal humánusabb egészségügyet teremthetünk meg.

Előadásaim és online tevékenységeim során rengeteg kérdést kapok arról, hogy mire számíthatunk majd a beláthatatlan jövőben. Mindenki tudni akarja, hogy milyen lesz az egészségügy a következő évtizedekben, de a hasraütés-szerű találgatás nem segít a jobb rendszer megtervezésében. Egy utópisztikus jövőkép viszont inspiráló lehet.

Egy hűvös októberi délután, 2050-ben...

...gyönyörű és rendkívül kíváncsi unokám, Nina, megunva a kertünkbe hulló falevelek látványát, hozzám fordult, és faggatni kezdett.

1_15.jpg

Rámutatott az egyik Cube Sensorra a nappaliban – ezek pici, felettébb letisztult formatervezésű kockák, amelyek a levegő minőségét, hőmérsékletét és páratartalmát, illetve a fényerőt, a zajszintet és a légnyomást mérik, és szükség szerint az otthon tartózkodók személyes adatai alapján megfelelő szintre állítják mindet. Nina megkérdezte, éltem-e valaha olyan házban, ahol nem voltak ilyen kockák. Amikor igent mondtam, hatalmas, csodálkozó szemekkel kérte, hogy meséljek arról, milyen volt az élet fiatalkoromban. Szereti, ha a múltról mesélek. Elmondtam neki, milyen pokoli hőség volt a harmadik emeleti lakásunkban a nyári éjszakákon, amikor még nem volt rendesen működő légkondicionálásunk. Arról is meséltem, hogy mennyi nehézséget okozott, amikor nem lehetett a tökéletes fényviszonyokat beállítani az adott feladat elvégzéséhez.

Bár Nina elégedett volt a válaszaimmal, látszott rajta, hogy valami még fúrja az oldalát. Megkérdeztem, mi jár a fejében. Mint kiderült, hallott egy számára ismeretlen szót az egyik osztálytársától, és a barátnője, Lyanna azt mondta neki, hogy ez abból az időből származik, amikor az emberek még nem használtak otthonaikban SmartCube technológiát. Meg akarta tőlem kérdezni, mit jelent a szó. Amikor pedig a titokzatos szó után érdeklődtem, azt felelte: kórház.

Hangosan felnevettem. Kórház. Van egy unokám, aki nem tudja, mi az a kórház. Hát nem ő az univerzum legédesebb (és legszerencsésebb) kislánya?

Nem csodálatos, hogy nem tudja, mi az a kórház?

Megkértem a tüneményes kishölgyet, hogy jöjjön közelebb a ráncos arcú, öreg nagyapjához, és hallgassa meg a történetét a kórházakról, az orvosokról, a nővérekről és a pirulákról. Arról, hogy az egészségügy milyen volt a 2010-es években, az orvoslás barbár, kifinomult technológia előtti korában.

Több, mint negyven évvel ezelőtt a betegeknek hatalmas és rideg épületekbe kellett bevonulniuk, amelyeket kórházaknak neveztünk. Itt kaphattak ellátást, itt végeztek méréseket, itt rögzítették egészségügyi adataikat. Itt nézték meg például, hogyan működik a szívük és az agyuk. Tehát amikor az emberek megbetegedtek, el kellett menniük ezekbe a kimondottan erre való épületekbe – nem lehetett őket otthon vagy máshol meggyógyítani. Amikor pedig az orvosnál voltak, nem mehettek csak úgy be a rendelőbe, hogy megvizsgálják őket. Néha órákon át várniuk kellett a sorukra, amíg az előttük lévőket kezelték.

2_8.jpg

Nina, emlékszel, hogy amikor fájt a füled, anyukád felhívta a doktor nénit, aki megjelent a képernyőn? Anyukád elmondta neki, hogy volt-e lázad, és azt is, hogy mit mutatott a szerkezet, amelyet a füledbe tett. Mindez a szobádban történt, és még Gregor barátocskád, a kis szalamandra is ott lehetett veled. Bár így lett volna, amikor én voltam fiatal.

Anyukád elmondta, hogy amikor egy képernyő segítségével beszélsz az orvossal, azt telemedicinának hívják, igaz? Régen ez csak a sok újdonság egyike volt, és nem nagyon hittek benne az emberek. A betegeknek messzire kellett menniük otthonról, csak hogy ellátást kapjanak. És mivel nem lehetett annyi orvost elérni, mint most, az is előfordult, hogy nagyon sokat kellett utazni, hogy meg tudjanak vizsgálni. Néha mentőautót kellett hívni, amelyet hús-vér emberek vezettek – nem voltak még önvezető autók és drónok, amelyek kiszállították volna a szükséges eszközöket.

Tudod Nina, manapság a számítógépek egy szempillantás alatt megosztják egymással az egészségügyi adataidat. A 2010-es években azonban bizonyos eszközök nem tudtak kommunikálni a többivel, és előfordult, hogy a kezelőorvos semmit nem tudott a betegről. Újra fel kellett vennie az összes adatot, amelyet más orvosok és nővérek már szintén elkértek. Ez újra és újra és újra előfordult.

Le is kellett írniuk az összes információt, és mivel billentyűzetet használtak a rögzítéshez, nem is tudtak közben a páciensre nézni, illetve hozzá szólni. Sőt – ezt lehet, hogy nem is fogod elhinni nekem –, sok adat csak papíron volt meg! Bizony, kézzel írtak papírra, mint ahogy te a lila ceruzáddal rajzoltad azt a pillangót, és ezeket a papírokat el sem tették, hogy elemezzék azt, ami rajtuk volt.

Nézd csak meg nagyapád digitális kartetoválását.

3_9.jpg

El tudod képzelni, hogy ehelyett a pici, csillogó fém lapocska helyett az orvosok roppant drága, gigantikus műszereket használtak? Némelyik akkora volt, mint ez a nappali! A szíved elektromos jelenségeit (EKG-val) vagy a vérnyomásodat csak fáradságos munkával tudták megmérni – még az orvosok is. Az orvosi eszközök hatalmasak és félelmetesek voltak, akárcsak a száz évvel ezelőtti számítógépek. A betegeknek a gépekhez kellett utazniuk, hogy a bonyolult vizsgálatokat el lehessen végezni. Ilyen volt például a CT-vizsgálat, amely abból állt, hogy a test más módszerrel nem látható részeiről sok-sok fényképet készítettek, vagy az MRI, amely mágneses tér segítségével vizsgálta a testet. A sugárzás is nagy gondot jelentett – a baj az volt, hogy a vizsgálat alatt láthatatlan, de káros energiahullámok érték a beteg testét.

Tudod Nina, van a kis táblagéped, és ha kérdezel tőle valamit, akkor előbb-utóbb megmondja a választ. Meséltem már neked a mesterséges intelligenciáról, amellyel az eszközök nagyon sokat tanulnak rólad – nagyjából úgy, ahogy te az iskola első osztályában megismered a betűket. Az MI segítségével minden kérdésedre választ kapsz. Mindez csak pár másodpercbe telik, igaz? Képzeld csak el, hogy régen az orvosoknak hatalmas adatbázisokban (például a Pubmed elektronikus könyvtárban) kellett keresgélniük a tanulmányokban megbúvó információkért. Saját maguknak kellett átnézniük mindent, nem volt mesterséges intelligencia, amely segíteni tudott volna nekik. Napok, hetek teltek el lényegtelen információk átfésülésével, mire végre megtalálták a választ a kérdésükre.

És arra emlékszel, amikor anyukád és én elmentünk veled a gyógyszertárba, és megnéztük, ahogy a 3D-nyomtató kinyomtatta a gyógyszert, amelyet felírt neked a doktor néni? Most figyelj. A 2010-es években a gyógyszert gyógyszergyárak gyártották, akik ugyanazokat a szereket készítették évtizedeken át, és ugyanazokat az adagolásokat biztosították milliónyi embernek. Mindenki ugyanazokat a gyógyszereket szedte – nem volt személyre szabott gyógyászat. Ez azt jelentette, hogy abban az időben Gregor és te ugyanazt kaptátok volna, még akkor is, ha te allergiás lettél volna valamire, Gregor pedig nem. Csak egyetlen példa volt arra, hogy jóváhagytak egy 3D-nyomtatással készült gyógyszert.

Talán már meséltem neked a testünk legapróbb alkotóeleméről, a DNS-ről. Azt is mondtam, hogy az úgynevezett genomszekvenálással mennyi mindent meg lehet tudni a szervezeted rejtett gyengeségeiről, és aztán ezt a „titkos információt” kihasználva meg lehet téged gyógyítani, ugye, Nina? A 2010-es években viszont esélyünk sem volt ennyi mindent megtudni az emberekről. Ezért nagyapád kaphatott volna olyan gyógyszeradagot, amely komoly mellékhatásokkal járt volna, ha érzékeny lett volna az adott kezelésre.

Nina? Figyelsz még? Vajon miért alszik el mindig, amikor a múltról mesélek? Szerintem sokkal hasznosabbak ezek a történetek, mint a tündérmesék.

Talán a végén még orvos lesz belőle?

Alvó arcán elmélázva figyeltem, ahogy egyenletesen lélegzik, és arra jutottam, hogy talán jobb is így. Vannak dolgok a 2010-es évekkel kapcsolatban, amelyeket inkább nem osztanék meg ezzel az édes gyermekkel.

De ahogy ezen tűnődtem, emlékek tömkelege rohamozta meg az elmém. Emlékszem arra, hogy az egészségügyi újítások és az újfajta kezelések elismertetése és jóváhagyatása annyira időigényes volt, hogy emberek szó szerint belehaltak a várakozásba. Akkoriban a klinikai vizsgálatok idegtépően sokáig tartottak és elképesztően sokba kerültek. A gyógyszereket ráadásul betegeken tesztelték – nem algoritmusokon és élettani modelleken, hanem igazi, hús-vér embereken.

Sőt, amellett, hogy a betegeknek kórtermekben kellett feküdniük, még a kórházi fertőzések is rettentően gyakoriak voltak. És mivel semmiféle algoritmus nem követte a kezelést, rendszeresen előfordultak emberi mulasztások. A 2010-es években az orvosi műhiba volt a harmadik leggyakoribb halálozási ok.

A kórházakat nem szuperszámítógépek, hanem igazgatók irányították. Minden döntés szubjektív volt, nem pedig hatalmas adatmennyiségre épülő konklúzió. Az orvosok pedig elszámolhatatlan minőségben dolgoztak – igazán senki sem tudta, hogy sikerrel jártak-e, vagy sem.

Emlékszem, hogy a járványtani kutatások elképesztően lassúak voltak, és nagyon sokáig tartott, mire egy új fertőzéssel fel lehetett venni a harcot, vagy járványok esetén vakcina került kifejlesztésre. A rák traumatikus, életeket félbetörő tragédia volt, és nem egy krónikus betegség, mint napjainkban. Sokáig sem kezelés, sem gyógyír nem volt rá.

A betegbiztosítók gyakorlatilag számszerűsített adatok nélkül működtek. Csak az ügyfél korát és nemét tudták, ezek alapján kellett üzleti döntéseket hozniuk. És ami talán a legfontosabb: a betegek nem voltak egyenjogú partnerek a saját gyógyulásukban. Orvosaik a megkérdezésük és beleszólásuk nélkül írtak fel nekik gyógyszert.

Így képzelem azt...

...ahogyan a jövőbeli énem az unokámmal beszélget a 2010-es évek „barbár” egészségügyéről. Oké, néha inkább ahelyett, hogy elaludna, inkább fagyizunk egy jót.

A lényeg, hogy optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy mit mesélek majd a gyerekeimnek és unokáimnak a korai XXI. századi orvoslásról, és azt hiszem, jól szórakoznak majd, mert annyira elképzelhetetlen lesz számukra a mai valóság. Napjainkban a betegek még mindig nem egyenrangú partnereik orvosaiknak, az újító kezelések elérhetetlenül drágák a világ nagy részén, a megelőzés pedig a három legfontosabb szempont között sincs a gyógyításban. Az átlagember nem használ olcsó, elérhető mérőeszközöket saját egészségének felméréséhez. Az orvosok még mindig kénytelenek tucatnyi publikációt végigolvasni, hogy naprakészek maradjanak – pedig milliónyi áll rendelkezésükre.

Orvosi jövőkutatóként úgy látom, hogy még mindig az egészségügy barbár korszakát éljük, és rengeteg dolgunk van hátra. Ideje megismernünk az egetrengető új technológiákat, tudatosságra kell nevelnünk a betegeket, digitalizálni kell az egészségügyet vagy végre a megelőzésre kell koncentrálnunk a kezelés helyett azért, hogy a fent leírtak legalább egy része valósággá válhasson, és tényleg így beszélgethessek az unokámmal évtizedek múlva.

Egyre több olyan sci-fibe illő technológiával találkozhatunk, melyek alapján joggal hisszük, hogy az orvoslás fényes jövő előtt áll. Minden nap olyan hírekre ébredek, amelyektől úgy érzem magam, mintha egy tudományos-fantasztikus filmben élnék. Természetesen objektivitásra törekszem, amikor megosztom az elemzésem eredményeit, mivel az a munkám, hogy minden egészségügyben érdekelt szereplőt a pácienstől az orvosig felkészítsek a technológia miatt bekövetkező változásokra. Sci-fi rajongóként azonban ezek a bejelentések rendkívül bizakodóvá tesznek. Készítettem egy listát a legizgalmasabb technológiai előrelépésekről.

Szervnövesztés a laborban

Már léteznek új technológiák, amelyek visszaállíthatják bizonyos emberi szervek funkcióit; vagy akár teljesen át is vehetik azok szerepét. Erre jó példa a mesterséges veseként működő nanoszűrő, amely nemsokára lecserélheti a dialízis-kezeléseket. Meggyőződésem, hogy hosszú távon a betegek őssejtjeiből növesztett szervek nyújtanak majd megoldást a transzplantációs várólisták problémájára. Kutatók nemrég bemutatták, hogy lehetséges lüktető emberi szívizomszövetet növeszteni őssejtekből. Ennek ellenére még mindig szürreálisnak hat lombikban szerveket növeszteni.

 1_13.jpg

Pótfülek, -orrok, és egyéb testrészek „váza” a Wake Forest Egyetem laborjának egyik munkaasztalán (AP Photo/Allen Breed) 

Otthoni diagnosztikus műszerek arzenálja

Több száz éven át bizonyos technológiák kizárólag az orvosi rendelőben voltak elérhetők. Amikor majd a hagyományos technológiák, mint az EKG és a hordozható ultrahang elérhetőek lesznek a nagyközönség számára, az egészségügy testközelbe fog kerülni. A medikus koromban végzett EKG-vizsgálatok és a mostani otthoni felvételkészítés két teljesen különböző élmény, és mindkettőnek megvannak a maga előnyei. Az otthonom kényelmében elemezni a szívem élettanát okos algoritmusok segítségével, vagy szívinfarktus jeleit keresni egy repülő fedélzetén készült gyors EKG-val csak az első lépést jelenti a jövő felé, de már most jelentős segítséget nyújt az egészségügyi gondok megelőzése terén.

2_7.jpg

Az otthoni EKG-vizsgálatra is alkalmas Viatom Checkme 

A betegségben szenvedő emberek is élhetnek teljes életet

Amikor megláttam, hogy egy bénult beteg feláll a kerekesszékéből egy külső váz (exoskeleton) segítségével, egyszerre érzékenyültem el, és lettem izgatott. Ez bizonyíték volt arra, hogy az orvosi technológiák a szó szoros értelmében életeket változtatnak meg. Az elérhető árú külső vázak lehetővé teszik majd, hogy a végtag nélkül született emberek, vagy azok, akik balesetben vesztettek el egyet, végre teljes életet éljenek. A cukorbetegek is számíthatnak mesterséges hasnyálmirigyekre, amelyek észrevétlenül szabályozzák majd a vércukorszintjüket.

 3_8.jpg

Bénult férfi exoskeleton segítségével jár Hollandiában.

A saját testünkről és egészségünkről tájékoztató érzékelők

Egész életem során karbantartottam a szervezetem, de egészen mostanáig csak szórványosan könyvelhettem el sikereket azonnali visszajelzés és adatok nélkül. Ma már különböző szenzorokkal mérni tudom az egészségügyi paramétereimet, amelyek betekintést nyújtanak a testedzési szokásaimba, az alvásminőségembe vagy a meditáció közbeni agytevékenységembe. Sosem tapasztalt módon tudok következtetéseket levonni. Ahogy az egészségügyi szenzorok mérete tovább csökken, a digitális tetoválásokhoz, valamint a véráramunkba juttatott nanorobotokhoz hasonló áttörések segítségével olyan finom felbontásban szemlélhetjük a testünket, mint még soha.

4_7.jpgAz MC10 átalakítja a kutatást a BioStamp Research Connect™ rendszerének bemutatásával

Velünk beszélgető robotok

Közel mesterséges intelligenciát alkalmazó chatrobotok már segíthetnek a bevásárlásban, vagy a mindennapi feladatok intézésében. Még izgalmasabb azonban egy otthoni, testtel rendelkező robot gondolata, amely segíthet a fizikai teendőkben. A Boston Dynamics Petman-je nagyon hasonlít ehhez az ötlethez, és meg is lepődtem, hogy a Google el akarja adni a céget. Láttam már konferencián egy egész közönséget táncolni csak azért, mert egy aranyos robot rávette őket. Idősotthonokban tárt karokkal fogadják őket már ma is.

5_7.jpgA Boston Dynamics által fejlesztett Petman humanoid robot

A kockázatos beavatkozások leegyszerűsítése

Amikor medikusként az oktatóm először kért meg, hogy vegyek vért egy betegtől, igencsak meg voltam rémülve – a beteg úgyszintén, mivel feltehetően észlelte az arcomra kiülő félelmet. A vérvétel végül jól sikerült, de egyszerűbb lett volna, ha látom a beteg vénáit a bőrén keresztül. Ezt ma már a VeinViewer lehetővé teszi. Sőt, ezt a beavatkozást már az  robotok is hibátlanul elvégezték, ráadásul sosem fáradtak vagy figyelmetlenek. A daVinci sebészrobotok lehetővé teszik a jóval kockázatosabb beavatkozások elvégzését is, nagyobb precizitást biztosítva az operáló sebészeknek, mintegy kiterjesztve a sebész készségeit.

6_5.jpgA VeinViewer Vision2 hordozható érgyógyászati képalkotó szerkezet segíti a nővéreket a beavatkozás előtt, alatt és után (PRNewsFoto/Christie Medical Holdings, Inc.)

Az öregedés krónikus állapottá változtatása

Aubrey de Grey, a Human Longevity Inc. és a Google Calico mind közös cél felé halad: hogy az öregedést egy kezelhető krónikus folyamattá változtassuk. Képzeljük el, hogy személyre szabott gyógyszereket szedünk, amelyek száz éves korunkon túl is jó fizikai állapotban tartanak minket. Képzeljük el, hogy mennyivel többet tapasztalhatnánk és érhetnénk el, ha az életünk és a karrierünk nem csak pár, hanem pár tucat évtizedből állna.

7_4.jpgDr. Peter H. Diamandis, dr. J. Craig Venter, és dr. Robert Hariri, a Human Longevity Inc. alapítói

”Földhöz ragadt” űrhajósok – felfedezés a virtuális valóság révén

Mindig is arról álmodoztam, hogy űrhajós leszek, és meggyőződésem, hogy az emberiség jövője a csillagok között rejlik. Az emberi egészség törékenységéből kifolyólag, illetve saját élettanunk határai miatt nem valószínű, hogy rövid időn belül hosszú űrutazásokon vehetünk részt. Viszont a virtuális valóság elemeivel felszerelt robotok hosszabb űrutazásokra vállalkozhatnának, így a Földön maradt űrhajósok irányításával új helyeket fedezhetnének fel.

8_2.jpgDOUG, a NASA virtuálisvalóság-technológiája jövőbeli űrhajósokat készít fel űrsétákra

Genommodifikáció

Átéltem a genomika aranykorát a Humán- és a Személyes Genom Projektekkel. Ma a precíziós medicina modellje ezeket az erőfeszítéseket a megfelelő irányba mozdíthatja. Az új CRISPR genommodifikációs technológia újraértelmezni látszik az összes eddigi elképzelést a genomikában. A fenti módszerrel ki lehet vágni nem kívánt elemeket a DNS-ünkből; új funkciókat tehetnénk hozzá az állatok, növények, sőt, emberek DNS-éhez, valamint meg lehetne gyógyítani korábban gyógyíthatatlan betegségeket, például a Huntington-kórt.

9_2.jpgGenommodifikáció a CRISPR-Cas9 segítségével

Az univerzális fordító

Douglas Adams írt a Bábel-halról a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében. A főszereplő, Arthur Dent egy halat tesz a fülébe, hogy megértsen minden nyelvet a galaxisban. A Skype már dolgozik egy hasonló fordítón, amely valós időben fordít például arabról angolra. A nyelv gyakran komoly akadály az egészségügyben, és ezt kénytelenek leszünk áthidalni, ha a globális telemedicina jegyében a Földön bárhol tartózkodó szakértő segítségét szeretnénk kérni. Egy univerzális fordító hosszú távon egy határok nélküli egészségügyi ellátórendszer kialakulását tenné lehetővé.

Ezek közül a technológiák közül sok felforgathatja majd a jelenlegi társadalmat, és adaptálásukkor a hatóságok, döntéshozók, illetve az orvosok és a páciensek gondos odafigyelését igénylik majd. De ha időben kezdünk el ezekre készülni, a technológia nem kicseréli, átalakítja, hanem segíti, kiegészíti és megsokszorozza azt, amire képesek vagyunk. Páciensként az egészségünk vagy betegségünk szakértői lehetünk, orvosként pedig végre azzal tölthetjük az időnket, amiért orvosok lettünk adminisztráció és figyelemmegosztás helyett.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu