Közösségi Média az Orvoslásban Kurzus a Semmelweis Egyetemen: Új szemeszter!

2015.01.29.08:45 Meskó Berci

Nagy örömmel jelenthetem be, hogy újra indul a Közösségi Média az Orvoslásban kurzusom a Semmelweis Egyetemen. Ez a kurzus még mindig az egyetlen a világon, mely a közösségi média orvosi aspektusaival ilyen részletesen foglalkozik az orvosi kurrikulum részeként. 

Az alábbi dátumokon 11:25-kor angolul és 12:50-kor magyarul kezdünk az EOK Békésy előadójábanMinden érdeklődőt szeretettel várunk!

Rengeteg példa, gyakorlati alkalmazás és feladatok, kihívások a szemeszter során. Íme a terv:

Február 20. Bevezetés a közösségi média és orvoslás világába
Február 27. Orvosi keresők online és a Google sztori
Március 6. Az információszennyezés megoldása és orvosi közösségek
Március 20. Az orvosi blogolás rejtélyei
Március 27. Crowdsourcing Twitteren orvosi szemszögből
Április 3. Az e-páciensek kora, a Youtube kora és orvosi mobilalkalmazások
Április 10. Wikipédia: a közösségek ereje és orvosi wikik
Április 17. A modern oktatás reformja; írásbeli tesztvizsga; 
Április 24. Az orvoslás és az internet jövője, a kérdőívek eredményei

Lesz kérdőív, tesztvizsga és természetesen az anyag elérhető a digitális kurzusomon.

3 komment Címkék: web2.0 oktatás orvoslás

100 évnyi science fiction film 4 percben!

2015.01.25.18:11 Meskó Berci

Kötelező összevágott videó minden sci-fi rajongónak a Metropolistól a Gravity-ig. 1-2 kivétellel mindet láttam.

Íme a lista az összes megemlített filmről:

1902- Voyage dans la lune

1927- Metropolis

1929- Fraud in Mond

1931- Frankenstein

1933-The invisible Man

1936-The Devil Doll

1951- The Day the earth Stood still

1953- The War of the worlds

1956- Forbidden Planet

1956- Invasion of the Body Snatchers

1957- The incredible Shrinking Man

1960- The Time Machine

1960- The village of the damned

1966- Fahrenheit 451

1968- A space Odissey

1968- Planet of the Apes

1971- A Clockwork Orange

1972- Solaris

1973- Fantastic Planet

1974- Soylent Green

1977- Close encounters of the third Kind

1977- Star Wars: episode IV, a new hope

1979- Alien

1979- Stalker

1980- Star Wars: episode V, the empire strikes back

1982- Blade Runner

1982- E.T.

1982- The Thing

1982- Tron

1984- Terminator

1985- Back to the future

1985- Brazil

1986- The Fly

1987- Predator

1987- Robocop

1989- Back to the future II

1990- Total Recall

1991- Terminator II

1993- Jurassic Park

1995- Ghost in the Shell

1995- Twelve Monkeys

1997- Abre los ojos

1997- Cube

1997- Gattaca

1997- The fifht element

1999- The Matrix

1999- Being Jhon Malcovich

2001- Donnie Darko

2002-1988 Akira (Blu-Ray, remaster) not in release order 

2002- Minority Report

2005- V for Vendetta

2006- Children of Men

2008- Wall-e

2009- Avatar

2009- District-9

2009- Moon

2009- Watchmen

2010- Inception

2011- Super-8

2013- Star Trek Into Darkness

2013- Gravity

2013- Her (only voice)

Szólj hozzá! Címkék: videó tudomány technológia

Geek tippek futáshoz

2015.01.23.10:47 Meskó Berci

Nem mindig örömmel megyek ki futni, viszont mivel geek vagyok és a technológia használatával sok dologra rá tudom venni magam, megoldottam, hogy a mért adatban találjam meg a motivációt. Íme néhány tipp milyen eszközöket és alkalmazásokat használok futás közben. 

Szólj hozzá! Címkék: videó digitális technológia

Robbanás előtt áll az egészségügy? - Interjú

2015.01.20.09:43 Meskó Berci

Az interjú, melyet Thaler Balázs készített velem a Rajk László Szakkollégium által összeállított online kiadványban is elérhető hamarosan, amely Clayton M. Christensen (a Szakkollégium 2014 évi Herbert Simon-díjasának) munkáit foglalja össze.

TB: Christensen egyik legfontosabb állítása az egészségügy helyzetével kapcsolatban, hogy a technológiai innováció segítségével egyszerűsíteni kell az orvosi ellátást, azaz minél több ember számára elérhetővé kell tenni. Mit gondolsz, ebbe az irányba tart az egészségügy?

MB: Amivel ma a technológia terén egy orvosnak foglalkoznia kell – és nem úgy értem a mát, hogy ma és 50 évvel ezelőtt, hanem ma és három évvel ezelőtt – arra senkit nem készítettek fel. Sosem volt még ennyi eszköz egészségmenedzsmentre, mint ma. Jelenleg a világon két kurzus van, amely ilyet tanít az orvostanhallgatóknak: az egyik itt van a Semmelweis-en (Semmelweis Egyetem - a szerkesztő), a másik a Stanfordon (Stanford University - a szerkesztő). Ez elég rosszul hangzik 2014-ben, de ez a helyzet.

A helyzet nem jobb Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban sem. Persze vannak skálakülönbségek, de nem jelentősek.

A másik oldalon, a beteg oldaláról pedig szinte ismeretlen fogalom az egészségmenedzsment. Ez azonban változik a technológiai innováció hatására. Habár az orvos és a beteg sem ért ehhez a világhoz, a beteg motivált: van valamilyen problémája, amire keresi a megoldást. Rákeres az interneten, eszközöket használ, hogy otthon mérhessen EKG-t, vérnyomást, pulzust, vércukrot, szinte bármit. Genetikai tesztet is lehet rendelni online. Az amerikai Theranos által fejlesztett elemzési technológia egy csepp vérből teljes vérképelemzést képes végezni. Ez néhány éven belül akár otthoni használatra is elérhető lesz. Nemrég voltam a háziorvosomnál, aki vérnyomást akart mérni nekem. Mondtam neki, hogy nem kell, majd megmutattam neki az okostelefonomon egy hónapra visszamenőleg az adataimat.

Napjainkig egyik sem – az információ és az eszköz sem – volt elérhető, csak az “elefántcsont-toronyban”. Ez az, ami körülbelül az elmúlt három évben gyökeresen megváltozott.

TB: Robbanás előtt áll tehát az egészségügy?

MB: Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben nem. Az egészségügyi ökoszisztéma jelenleg nem képes magáévá tenni ezeket az innovációkat. Hiába áll elő egy vállalat egy változást hozó innovációval, hiába mutatkozik rá egyértelmű kereslet. A beteg már az okostelefonjával tudja mérni, azon tudja tárolni adatait, de orvosi oldalon nem tudják az adatokat vizualizáló görbét sem átmásolni egy e-kartonba.

De ez csak a kisebb gond: két orvosi rendszer, a kórház és a háziorvos rendszere sem kommunikál egymással, arról nem is beszélve, hogy amikor öt éve végeztem, ezek a rendszerek még DOS-alapúak voltak. Egyszer ki akartam kérni az adataimat egy magyar klinikán, de kiderült, hogy nincs “export” funkció a programjukon. Erre felajánlották, hogy átmásolják jegyzettömbbe, és kinyomtatják. Teljes nonszensz, nem?

Szerencsére látható egy olyan irányú folyamat is, hogy a technológia fejlődése és a betegek elvárásainak növekedése ráveszi az egészségügy egészét az igazodásra.

TB: Ha technológiáról van szó, előbb-utóbb a bizalom kérdéséhez jutunk.

MB: Fontos látnunk, hogy sosem volt még olyan hatékony és megbízható az orvostudomány, mint ma. Az előbb említett otthoni eszközöktől kezdve a célzott terápiákig és a genetikai háttér alapján személyre szabott orvoslásig sok minden felsorolható itt. Viszont érdekes módon sosem volt még ekkora a bizalmatlanság sem az orvostudomány irányába. Ez nem azért történt, mert az orvoslás maga nem fejlődött, hanem azért, mert olyan mértékű információ zúdult ránk (legyen szó itt a szabályozóról, a betegről vagy az orvosról), amellyel korlátozott képességeink folytán nem tudtunk és igazából ma sem tudunk mit kezdeni. Az interneten keresgélő motivált, de hozzá nem értő beteg össze van zavarodva, bizonytalan, a többi érintett pedig nem ismeri fel a probléma súlyosságát. Ezt csak akkor lehet megoldani, ha a páciens megfelelő oktatáson keresztül tudatosabban áll egészségi állapotához, az orvosi társadalom pedig kilép az elefántcsont-toronyból, és használni kezdi a technológia adta eszközöket. Én Twitteren keresztül potenciálisan több százezer szakembert tudok elérni, sosem fordult még elő, hogy a feltett kérdésemre ne kaptam volna választ. A legtöbb orvosnak meg jó, ha van három telefonszáma, amit fel tud hívni. Muszáj kérdezni, és felhasználni ezeket a lehetőségeket. Saját tapasztalataim alapján ez ráadásul nem is generációs kérdés az orvosi társadalomban.

Még egy előnye van az egészségmenedzsment népszerűbbé válásának a bizalom szempontjából: az otthon is használható eszközöknek köszönhetően sosem volt még ennyi adat a beteg kezében, pontosabban az okostelefonján. Ennek azonban vannak árnyoldalai is: egy éven belülre prediktálják az első olyan gyilkosságot, amelyet egy testbe ültetett eszköz feltörésével fognak elkövetni. De hasonlóan kényes kérdés lehet, ha egy biztosító megszerzi ügyfeleinek genetikai hátterét.

TB: A szabályozás hogy viszonyul a technológiai innovációkhoz?

MB: A szabályozás sajnos a legnehezebb: a valóságtól kevesen vannak távolabb ma, mint azok, akik az egészségügy szabályozásáért felelősek. Habár vannak pozitív példák egy-egy város kórházának szintjén (például Nijmegen, Cleveland vagy a Mayo Klinika a minnesotai Rochesterben), sajnos ez is globális probléma. Pedig a feladat egyértelmű lenne: az egészségügyi ökoszisztémát kellene úgy átformálni, hogy az nyitottabb legyen és kevésbé felülről irányított.

TB: Pedig a hatékonyság egy olyan ütőkártya, amellyel könnyű felkelteni a szabályozó érdeklődését.

MB: Sajnos nem. Nagyon erős a szkepticizmus a technológiával kapcsolatban. Hiába igazolják különböző kutatások és költség-haszon elemzések egy-egy eszköz vagy technológia hasznát. Így nehéz.

Szét kell rombolni a status quo-t, mert nem szólhat arról az egészségügy, hogy az orvos az isten, és mivel minden tudás birtokában van, könnyen dönt. A Pubmed adatbázisában 20 milliónál is több tanulmány van, ezt már emberileg is lehetetlen feldolgozni. De kapunk ehhez segítséget: szuperszámítógépeket, amelyek tanácsot adnak az orvosnak. A végén a döntés az övé marad. Akárcsak a sztetoszkóp alapján meghozott orvosi döntés. A szuperszámítógép csak egy ugyanolyan igásló, egy eszköz, mint a sztetoszkóp vagy fonendoszkóp. El kell fogadni az orvostársadalomnak, hogy nem tudnak mindent, és hogy egyre kevésbé van szükség ilyen típusú istenképekre, hiszen egyre inkább az lesz a jellemző, hogy a beteg ismeri magát. Az új orvoskép az ún. apomediáló irányba fog elmenni. Ez azt jelenti, hogy az orvos ideje jelentős részében inkább tanácsadó, egyfajta “guide” lesz az orvoslásban, segít dönteni majd a páciensnek.

A döntéshozásnak nincs érve ez ellen, mégis ragaszkodik a meglévő intézményeihez.

TB: Ez persze részben pénzkérdés is.

MB: Egyfelől igen, hiszen új eszközök beszerzése, a megfelelő technológiai háttér kiépítése az. Másfelől viszont nem: a felsorolt megoldások többsége hosszú távon költséghatékonyabbá teszi az egészségügyet. De ahogy az e-páciensek megjelenése rákényszeríti majd az orvostársadalmat gondolkodásának megváltoztatására, úgy az orvosok is változásra kényszerítik majd a döntéshozókat. Ez végeredményben jó, de nem így kellene történnie.

TB: Az egészségügyben működő üzleti szereplők nem helyeznek nyomást a döntéshozókra?

MB: A legtöbb szereplő 8-10 éve találkozott ezekkel a trendekkel először. Általános jellemző, hogy félnek, és nem akarnak lépni: látják, hogy alapvetően változnak meg mindkét célközönségük, az orvosok és a betegek igényei is. Sokan váltottak ugyanakkor: a Google és a Novartis vércukorszint mérésére alkalmas kontaktlencsét fejleszt. Az egyik kedvenc példám a Nestlé, amely 3D printeléssel foglalkozó ágazatot indított.

Összességében elmondható, hogy az egészségügyben tevékenykedő üzleti szereplők számára már nem elég a fenntartó innováció. Ha a gyógyszeripar szereplői nem képesek újrapozícionálni magukat és felvenni a versenyt a gyakran más iparágakból is érkező vállalatokkal, akkor végük. Proaktívnak kell lenni, és változtatni. Ez nem lehetőség, hanem a túlélés záloga, ugyanis a blockbuster gyógyszerek kora lejárt. Akik hezitálnak, 5-10 éven belül eltűnnek. Bármennyi alkalmazottjuk, bármennyi pénzük is van, nem lesz esélyük.

TB: Van érdekegyeztetési tér, ahol az egészségügy fontosabb szereplői (orvosszakma, gyógyszeripar, szabályozók) találkoznak?

MB: Lehet, hogy az én tudásom hiányos, de nem tudok ilyenről. Jelenleg eseti jelleggel működnek ezek, és inkább egy-egy innovatív céghez, vezetőhöz köthetőek. Persze eddig erre nem is volt akkora igény: nem volt ennyi technológia, nem volt ennyire globális a tudásáramlás, ennek következtében nem volt ennyire turbulens az egészségügy.

TB: Magyarország forrása az egészségügyben használatos technológiai innovációknak?

MB: Nem állunk jól, de vannak sikerek. Azonban úgy gondolom, hogy felesleges országokról beszélni. A tudás globális, pénzt lehet crowdfundolni, a technológia beszerezhető. A változást hozó innovációk olyan - például közép-afrikai - tinédzserektől jönnek és fognak jönni, akik eszköz, pénz és képzés híján is képesek jelentőset alkotni, mivel az interneten keresztül hozzáférnek az információhoz.

 

Szólj hozzá! Címkék: interjú digitális egészségügy technológia orvoslás health2.0

Vércukrot mérő digitális tetoválás

2015.01.16.11:52 Meskó Berci

A viselhető eszközök forradalmának nem az lesz a vége, hogy tele leszünk "kütyükkel", hanem hogy meg tudjuk mérni az egészségügyi paramétereinket, amikor valóban szükségünk van rá, ráadásul kényelmesen. Cukorbetegek jól tudják, mennyi vesződéssel és kellemetlenséggel jár az ujj szúrkálása és a vércukorszint állandó mérése. 

Egy új feljesztés ezt hivatott megoldani, mivel bőrön keresztül tud vércukorszintet mérni. Az erről szóló tanulmányt most publikálták és ideje, hogy a kényelmes vércukorszintmérés korszaka jöjjön el a cukorbetegség kezelésében.

Szólj hozzá! Címkék: betegség digitális technológia orvoslás újítás

A digitális egészségügy 18 alakítója

2015.01.16.10:22 Meskó Berci

Illusztris társaságba keveredtem, nem panaszkodom:

18 Influencers Shaping Digital Health In 2015

Szólj hozzá!

Lánchíd Rádió interjú

2015.01.15.18:26 Meskó Berci

A Lánchíd Rádió Kettesben című műsorában beszélgettem a jövő orvoslásáról, a modern orvoslás problémáiról, a technológiai forradalomról és sok másról. Itt lehet meghallgatni.

Szólj hozzá!

A közösségi média és a gyógyszeripar

2015.01.11.20:35 Meskó Berci

Évek óta dolgozom gyógyszercégekkel vagy a digitális startégiájukon vagy olyan csatornákon, melyeken keresztül sikeresen érhetik el a célközönségeiket közösségi média megjelenéssel. Mivel éveken át nem volt tiszta iránymutatás a nemzetközi és hazai szervezetek részéről, crowdsource-oltam egyet 2012-ben.

Most pedig Virginia Hughes kérte ki a véleményemet ezzel kapcsolatban a Nature News riportjához, mely a valaha írt legjobb összefoglalás az egész pharma vs közösségi média sztoriról.

3 komment Címkék: web2.0 orvoslás

Küzdelem az információs túlterheléssel

2015.01.10.11:42 Meskó Berci

Erről szól a legfrissebb videóm. 

Szólj hozzá! Címkék: web2.0 internet videó digitális

Kognitív számítógépek = fonendoszkóp

2015.01.07.19:39 Meskó Berci

Írtam egy cikket arról, hogy a kognitív számítógépek hogyan lesznek akkora hatással az orvosi gyakorlatra, mint amekkora változásokat a fonendoszkóp bevezetése jelentett majdnem 200 évvel ezelőtt.

Az IBM pedig publikált a saját hivatalos blogján. Itt lehet elolvasni.

Szólj hozzá! Címkék: technológia orvoslás újítás