MedIQ

Az egészségügy nem fogja sokáig húzni a jelenlegi körülmények között. Az ellátás költségei egyre csak növekednek, az orvoshiány pedig az egész világon égető problémává vált. A legkomolyabb gondot azonban saját lustaságunk jelenti. Passzív életmódunk gyakorlatilag megadja a kegyelemdöfést az egészségügynek. De nem kell pánikba esni, az alábbiakban bemutatom nektek, hogyan javíthatunk a helyzeten.

Az Egyesült Államokban 2021-re az egészségüggyel kapcsolatos kiadások összege előreláthatóan közel 5 trillió dollárra is rúghat, amely GDP-jük 20 százalékát teszi ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 4,3 millió orvos, nővér, és egyéb egészségügyi szakember hiányzik a világpiacról. Mindezzel egy időben folyamatosan terjednek az olyan civilizációs betegségek, mint a diabétesz és az elhízás.

Gondolhatnánk, hogy a genetikai sokszínűségünk, a megbetegedéseket okozó mutációk, vagy akár a rossz minőségű táplálkozás áll a rendkívül megterhelő költségek hátterében, a helyzet azonban ennél sokkal banálisabb: lusták vagyunk.

Nem az a baj, hogy nem fut mindenki maratont, vagy hogy nincs mindenkinek kockahasa. Inkább az, hogy sokan egyáltalán nem végeznek semmiféle testmozgást.

Eltunyult Netflix-generációk

A WHO szerint a felnőtteknek legalább heti két és fél óra közepes, vagy egy óra 15 perc intenzív mozgásra van szükségük. Ebbe beletartozhat a gyaloglás, a tánc, a kertészkedés, a kirándulás, az úszás vagy az edzőteremi izomépítés is.

Ezzel szemben egy 2009-ben végzett Európai Uniós felmérésen a megkérdezettek 60 százaléka azt vallotta, hogy soha vagy csak nagyon ritkán űz sporttevékenységet. Az Amerikai Egyesült Államokban az állóképesség, sport és táplálkozás vizsgálatával és az ehhez kapcsolódó programok szervezésével foglalkozó kormányszervezet (President’s Council on Fitness, Sports and Nutrition) kimutatta, hogy a felnőttek kevesebb, mint öt százaléka végez legalább 30 percnyi testmozgást naponta, és csak minden harmadik végez elegendőt a javasolt heti mozgásmennyiségből.

1_22.jpg

Lustaságunk hatását a pénztárcánkon is érezhetjük

A Lancetben megjelent kutatás szerint 2013-ban a mozgáshiány az arra visszavezethető elhalálozások mellett több, mint 67,5 milliárd dollárnyi kárt okozott (az egészségügyi kiadások és a munkakapacitás csökkenése tekintetében). Ez megegyezik Costa Rica 2013-ban termelt GDP-jével.

Ebből ötmilliárd dollárt szívbetegség, hatmilliárdot stroke, 37,6 milliárdot kettes típusú cukorbetegség, 2,7 milliárdot pedig mellrák okozott.

És az még a jobbik eset, ha a lustaságunkat csak a pénztárcánk bánja. A kutatás egyik legdurvább eredménye a gazdag és szegény országok közötti különbségekre mutatott rá. Míg Afrikában 0,6 milliárd dollár, Latin-Amerikában és a Karib-térségben pedig 3,2 milliárd dollár volt a passzív életmód járulékos költsége, addig Észak-Amerikában 25,7 milliárd, Európában pedig 11,7 milliárd dollárba került. Melody Ding, a tanulmány vezető kutatója és a Sydney Egyetem egészségügyi osztályának tudományos főmunkatársa a következőt nyilatkozta a Bloombergnek: „A gazdagabb országokban az emberek pénzzel fizetnek, a szegényebb országokban viszont az életükkel.

2_12.jpg

Az egyértelmű következtetés mellett, miszerint keljünk fel a kanapéból, és most azonnal kezdjünk el mozogni, mégis mit tehetnénk a probléma megoldása érdekében?

1) A munkahelyek átalakítása

A Metropolis magazin szerint a jövő munkahelye a munkavégzés mellett nagyrészt a közösség, a társas interakciók és kultúra köré fog szerveződni. Kutatások azt mutatják, hogy a következő évtizedben a munkavállalók több, mint 40%-a dolgozik majd távolról vagy mobil munkaerőként. Így az embereknek szükségük lesz olyan találkozóhelyekre, ahol megbeszélhetik egymással ügyes-bajos dolgaikat – ahelyett, hogy napi nyolc órán keresztül a nyitott terű irodában található íróasztaluk fölé görnyednének.

Ezért a jövő munkahelyein több lehetőségük lesz a dolgozóknak mászkálni, helyet változtatni, vagy akár igazi sporttevékenységet végezni két feladat között. A Google épületeiben már most is vannak biliárdasztalok és bowlingpályák, sőt, egy felső vezető kimondottan a dolgozói elégedettség – és persze a produktivitás – fenntartásával foglalkozik. A Google ezzel rengeteg más céget is megihletett. Egyre több munkahelyen vannak pihenőtermek és „játszószobák”, ahol a dolgozók szusszanhatnak vagy beszélgethetnek egyet, és a kreativitásukat is stimulálhatják.

3_15.jpg

2) A vállalatoknak ösztönözniük kellene alkalmazottaikat a mozgásra

Sok cég már napjainkban sportlehetőségeket kínál béren kívüli juttatásként. Egyes munkahelyeken edzőtermi bérletet adnak, máshol pedig maga a cég is saját konditeremmel rendelkezik.

Emellé még bőven elférne az olyan lenyűgöző egészségprogramok kihasználása, mint amilyen a CaféWell is. Ez a program az egészséges életre vágyóknak nyújt segítséget és támogatást. Személyre szabott szolgáltatásaik a saját magunk által megfogalmazott igényekre épülnek: a helyes étrend kialakításától kezdve a napi mozgástervek kidolgozásán és a stressz csökkentésén át a sportteljesítmény fokozásáig mindenben segítenek.

4_14.jpg

3) Együtt minden jobb

Vannak olyan emberek, akiknek csak egy megfelelő közösség kell céljaik eléréséhez, mivel úgy teljesítenek a legjobban, ha megosztják másokkal is élményeiket. Az egyedül futás például igencsak unalmas tud lenni, de ha más is elkísér utunkon, és közben tudunk csacsogni, azzal már össze is kötöttük a kellemeset a hasznossal.

Egy kutatás szerint a közösségi médiafelületeken szerzett „sportpajtik” pozitív hatással lehetnek a testmozgással kapcsolatos szokásokra. Már az is hatalmas motivációval bírhat, ha az egyik ismerősünkről tudjuk, hogy jógázni indul – elvégre így mi is sokkal könnyebben vesszük rá magunkat az edzésre.

Ezen a gondolatmeneten nyugszik a MakeMe alkalmazás. Úgynevezett csapatkihívásokat („Team Challenge”) indíthatunk barátaink, családtagjaink, vagy a világon bárki számára, és az eredményeinket is megoszthatjuk velük. Nekem bevált, és csak ajánlani tudom! Próbáld meg például rábeszélni a főnöködet arra, hogy csapatépítés gyanánt teljesítsetek egy MakeMe-kihívást.

5_13.jpg

4) Életmódváltást segítő alkalmazások az igazi változásra vágyóknak

Mondjuk, hogy itt az új év, te pedig elhatározod, hogy innentől kezdve tényleg rendszeresen jársz edzőterembe. Ezt minden évben több millió ember megfogadja, és meg is telnek velük a termek – az első két hétben. Amikor azonban lecsengett a varázs, minden megy vissza a régi kerékvágásba.

Berögzült szokásainktól nehéz megválni, mivel hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzájuk. De higgy nekem, van segítség, mégpedig a „szokásalkalmazások” (habit appok) képében. Itt találsz is egy remek listát az elérhetőekről.

Az egyik személyes kedvencem a Daily Goals, amely a napi rutint méri fel szép és színes pontokkal. Napi, heti és havi lebontásban is megtekintheted a már teljesített feladatokat.

6_8.jpg

5) Aktivitásmérők és viselhető egészségügyi mérőeszközök az adatok szerelmeseinek

Már rég tisztában vagyunk azzal, hogy az okostelefonunk mindent tud rólunk. Nyilvántartja a telefonhívásainkat, üzeneteinket, tárolja a fényképeinket, ismerőseink elérhetőségeit, és még sok minden mást. Viszont az utóbbi időben – alkalmazások segítségével – már a megtett lépéseink számát, az alvásunk minőségét és mennyiségét, illetve a mindennapi betevőnket is számon tudja tartani.

Ezenkívül még rengeteg kütyü létezik, amely sokkal nagyobb szakértelemmel méri az adatainkat. Ha alvási rendellenességben szenvedsz, vagy csak egyszerűen jobban szeretnél aludni, próbáld ki a Pebble Time-ot, amely automatikusan követi, hogy mikor térsz nyugovóra. A program az alvási és mélyalvási fázisokat, valamint az elalvás időpontját egyaránt figyelemmel kíséri. Mindezek mellett arra is képes, hogy a lehető legjobbkor ébresszen fel annak érdekében, hogy elkerüld a reggeli kómás állapotot. Ezzel a pár funkcióval képes megváltoztatni az életed.

Ha pedig szeretnél kicsattanni az egészségtől és az energiától, szerezd be magadnak a Fitbit Surge eszközt. A rengeteg aktivitásmérő márka közül a Fitbit megérdemelten a legelterjedtebb. Az érintőképernyős óra nemcsak a lépéseidet és az alvási adataidat méri, hanem a beérkező telefonhívásokra és üzenetekre is figyelmeztet. Emellett egy beépített optikai pulzusmonitor segítségével figyeli a szívritmusodat, és egy GPS használatával a szabadban töltött tevékenységedet is nyomon követi. Ez az eszköz megbízható, felhasználóbarát, és összeköt egy fantasztikus közösséggel, amellyel megoszthatod a teljesítményed, és akár versenyezhetsz is a tagjaival a legfittebbnek járó előkelő első helyért.

A technológia nem tudja megváltoztatni az életmódodat! Arra csak te vagy képes a megfelelő technológiák segítségével.

7_7.jpg

Mentsd meg magad, hogy az egészségügy is megmenekülhessen!

Teljesen mindegy, hogy a motivációd „technológiai” vagy társasági jellegű. Ha mindennap teszel a jobb életért, annak kézzelfogható eredménye lesz.

Kis lépés neked, de hatalmas ugrás az egészségügynek. Meggyőződésem, hogy egy kis megerőltetéssel és némi áldozatvállalással sokkal elérhetőbbé és megfizethetőbbé tehetnénk az egészségügyet. Gondolj bele! Ha fitt és sportos vagy, jelentősen kisebb eséllyel alakul ki nálad cukorbetegség, szívbetegség, és rengeteg más kór. Ez azt jelentené, hogy nem kellene gyakran kórházba menned. Ez pedig alacsonyabb egészségügyi kiadásokat jelent.

Ha megmentenéd magad, és ezáltal az egészségügyet is, keresd meg azt, ami a leginkább motivál, és kezdj bele már ma!

Szögezzünk le valamit viselhető szenzorokkal kapcsolatban egyszer s mindenkorra: a technológia nem tudja megváltoztatni az életedet; erre csak te vagy képes, de a megfelelő technológia segítségével. A jó aktivitásmérők és viselhető egészségügyi szenzorok segíthetnek céljaid elérésében azzal, hogy adatokat szolgáltatnak a szervezetedről. Ehhez segítek kiválasztani az eszközt, amely megfelel az életstílusodnak és a céljaidnak.

Az aktivitásmérők és a viselhető egészségügyi szenzorok önmagukban nem világmegváltó eszközök

Szingapúri kutatók egy érdekes kutatást végeztek, amelynek tárgya az egészségügyi trackerek motivációra gyakorolt hatása volt. Nyolcszáz szingapúri dolgozó felnőttet vontak be a kísérletbe, és véletlenszerűen különböző csoportokba osztották be őket. Néhányan a kontrollcsoportba kerültek, mások pedig egy trackeres csoportba vagy egy jutalmazott csoportba (az egyikben készpénz volt a díj, a másikban pedig egy egyénileg választott jótékonysági szervezetnek adományoztak). A jutalmakban a hetente megtett lépések száma alapján kapták meg egy hat hónapig tartó időszak alatt. A tudósok megvizsgálták a testmozgással kapcsolatos eredményeket, beleértve a megtett lépések számát, a kiugró aktivitást, az egészségügyi következményeket (például a testsúlyt és a vérnyomást) a kutatás végén, illetve másfél évvel a jutalmazási periódust követően.

a_2.jpg

Az eredmények azt mutatták, hogy az aktivitásmérők – a kísérlet előtti átlagos testmozgási szokásoktól függetlenül – önmagukban vagy jutalmakkal párosítva nem növelték a mozgásra irányuló hajlandóságot. A résztvevők közel fele fel is hagyott a trackerek használatával a hat hónapos kísérleti periódus végére.

Amikor hasonló történeteket olvasok emberekről, akik csalódottak voltak, mert a vásárolt mérőeszközök nem változtatták meg az életstílusukat, csak mosolyogni tudok. Méghozzá azért, mert idestova két évtizede folyamatosan számszerűsítem a saját egészségügyi állapotomat (hat-hét éve különböző szenzorokkal), és az egy dolog, amit biztosan tudok, hogy a technológia önmagában nem tudja megváltoztatni az életmódodat.

Csak te teheted lehetővé a változást!

Az egészséges életmódhoz szükséges motivációt rettenetesen nehéz megtalálni. Napjainkban ez a fitneszmániások és maratonfutók sajátja. Legtöbbünk azonban nem ilyen.

A diszruptív technológiákban megvan a lehetőség ennek megváltoztatására. Az egészségügyi trackerek újdonsült tulajdonosai azonban azonnali hatást várnak el. Pedig az életmódodon csak te tudsz változtatni. A jó technológia és az azzal mért adatok csak segíthetnek a céljaid elérésében.

Kicsit olyan ez, mint focizni. Még a legjobb, minden talajtípuson használható ergonomikus cipő sem visz ki magától a pályára. Viszont az is biztos, hogy ha buzog benned a motiváció, már nem lesz elég gumicsizmában játszani.

Példák a viselhető eszközök megfelelő használatára

Amennyiben már merítettél motivációt a változáshoz, ne habozz az eszköz beszerzésével, hiszen az azonnali visszajelzés tovább szíthatja a lelkesedésedet. Azonban – mint az élet minden területén – itt is meg kell találnod azt a kütyüt, amely a legjobban illik az igényeidhez. Másképp nem érhetsz el jó eredményeket.

Amikor adatokra alapozva akartam megváltoztatni az alvási szokásaimat, kipróbáltam a Pebble Time és az Android Sleep mérőeszközöket. A piacon elérhető aktivitásmérők közül a FitBit Surge vált be nekem a legjobban. Arra is rájöttem, hogy a PIP a legjobb miniatűr kütyü, amellyel a stressz-szintemet kordában tarthatom. Az összes személyes választásomról itt olvashatsz részletesebben. Tudnod kell azonban, hogy több évembe került kiválasztani a számomra leginkább megfelelő egészségügyi trackereket és viselhető mérőeszközöket. Azóta is folyamatosan próbálgatom az új termékeket, és a tapasztaltak alapján módosítási javaslatokat teszek a gyártók felé – azért is teszem mindezt, mert így hatással lehetek a viselhető eszközök következő generációjára.

c.png

Ha hozzád illő szenzorok és viselhető mérőeszközök segítségével szeretnéd kizökkenteni magad a régi kerékvágásból, kövesd az alábbi lépéseket – ígérem, nem fogsz csalódni.

Hogyan hozzunk tájékozott döntést viselhető mérőeszköz vásárlásakor?

1) Ismerd meg magad

Nem véletlen, hogy az ókori görög delphoi szentély homlokzatán is ez állt: Ismerd meg magadat. Nagyon fontos fel- és elismerni a határaidat, hogy mire vagy képes, és mire nem, bármennyire akarod is. Ne a vásárlással kezdd, hanem inkább vizsgáld meg életed javításra szoruló részeit. Változó az alvásminőséged? Nincs motivációd a testmozgáshoz?

Én azzal kezdtem, hogy mindennap egy 1-től 10-ig terjedő skálán pontoztam a mentális, érzelmi és fizikális egészségemet – eleinte papíron, majd végül egy Google táblázaton. Pár nap után látszott, hogy mozognom kell ahhoz, hogy másnap jobban tudjak koncentrálni. A nulladik lépés a tested, elméd és határaid jobb megismerése kell, hogy legyen.

b.jpg

2) Mi a célod?

A következő kérdés, amelyet fel kell tenned magadnak az, hogy mire akarod használni a kütyüt. Mérni szeretnéd a futásedzésed adatait? EKG-t, szívritmust vagy más egészségügyi paramétereket szeretnél szemmel tartani? A stresszt szeretnéd csökkenteni, vagy hatékonyabban meditálnál? Ha van egy egyértelmű elképzelésed, sokkal egyszerűbb lesz megtalálnod a számodra megfelelő alkalmazást vagy eszközt. Ne várd azonban, hogy az eszköz megoldja majd a problémádat.

Inkább legyen konkrét célod, amelyet a választott eszköz támogatni tud a mért adatok szolgáltatásával.

3) Hol keressek viselhető eszközt?

Kezdetnek nézd meg az Amazonon a viselhető eszközök piacát (Amazon wearable marketplace), esetleg vess egy pillantást az én javaslataimra. Érdemes még felkeresni a Wareables holnapját is, ahol fitnesztrackereket, okosórákat és hasznos értékeléseket találsz. Célszerű több értékelést is elolvasni a viselhető egészségügyi mérőeszköz vásárlása előtt, hogy tiszta képet kapj a termékről és használatáról.

4) Ki felel a termékért?

Már tisztában vagy az elérni kívánt céllal, és meg is néztél pár terméket a piacon. Ezek után én általában a megnézem az alkalmazást vagy eszközt készítő céget vagy embert. Van valódi profilja? Megadta az elérhetőségeit, azaz van lehetőségem kérdést feltenni, vagy részletesebb tájékoztatást kérni? Mi a cég profilja? Megnézhetem a felhasználói véleményeket a mobil alkalmazásokra vonatkozóan? Utána tudok nézni az alkalmazás készítőinek?

5) Kompatibilis a kinézett kütyü vagy alkalmazás a saját eszközeiddel?

Amikor érzékelőt vagy viselhető trackert választasz, fontos figyelembe venni az okostelefonoddal való kompatibilitást. Néhány eszköz vagy alkalmazás ugyanis kizárólag iOS vagy éppen Android operációs rendszeren működik. Arra is figyelj, hogy az alkalmazásra rendszeresen érkezzenek frissítések.

20131027135000-img_0716-lores.jpg

6) Van pénzvisszafizetési garancia?

Ha biztosra akarsz menni, jobb leellenőrizni, hogy vonatkozik-e pénzvisszafizetési garancia a kiválasztott termékre. Amennyiben van, semmit sem veszíthetsz, ha a vásárlás mellett döntesz.

7) Hogyan kezelik az adataidat?

Járj utána annak, hogy milyen formátumban lesz szükséged a kinyert adatokra. Néhány eszköz weboldalakra tölti fel őket, mások okostelefonos alkalmazásokat használnak, sőt, az is előfordulhat, hogy neked kell manuálisan letöltened. Akárhogy is legyen, az olyan szenzorokat vagy viselhető eszközöket könnyebben tudod használni, amelyeknek érted és ismered az adatkezelési módját.

8) Kérdezd meg az ismerőseidet közösségi felületeken!

Vedd figyelembe, hogy vannak veled egyívású emberek, akik szintén „próba szerencse” alapon használnak érzékelőket és viselhető eszközöket. Szóval kérd ki a véleményüket! Kérdezd az ismerőseidet közösségi felületeken a kiszemelt termékkel kapcsolatban. A #wearables hashtag használatával akár világméretű diskurzus részese is lehetsz. Így sokkal egyszerűbben találhatod meg a neked és a céljaidnak megfelelő eszközt.

9) Ha többet szeretnél tudni...

...vess egy pillantást a Wellocracy angol nyelvű cikkére, illetve – ha inkább vizuális típus vagy – nézd meg a cikkeimet az egészségügyi mérőeszközök kiválasztásának mikéntjéről.

Ha az adatokban találod az életmódváltáshoz szükséges motivációt, itt vagyok, hogy segítsek és megosszam a személyes tapasztalataimat. Kérlek, mondd el, hogyan segíthetek még többet, illetve oszd meg tapasztalataidat az egészségügyi szenzorokkal kapcsolatban a The Medical Futurist Facebook-oldalon.

Az új évre vonatkozó technológiai előrejelzések megosztása lassan kezd hagyománnyá válni nálam. Mivel idén sem szeretnék csalódást okozni, íme néhány gondolat 2017 legizgalmasabb orvoslással kapcsolatos technológiáiról.

2016 újításokban gazdag év volt az egészségügyi technológia számára. Virtuális valóság. Kiterjesztett valóság. Hordozható eszközök mérési eredményeit elemző okos algoritmusok. Szinte minden nap újabbnál újabb lenyűgöző technológiák törtek be a piacra és az életünkbe. Ez idén sem lesz másképp.

A jóslás semmiképpen sem a jövőkutatók feladata. Ilyesfajta tippelgetés sosem vitte előre az emberiséget. A munkánk a jövőt formáló trendek folyamatos elemzéséből, valamint a jelen és a jövő közötti átmenet megteremtéséből áll. Sokan azonban még így is elvárják, hogy előrejelzésekkel szolgáljak az aktuális év egészségügyét érintő technológiákkal kapcsolatban, így az alábbiakban meg is osztom őket.

1) Új korszak a cukorbetegség kezelésében

2016-ban az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) engedélyezte a világ első mesterséges hasnyálmirigyének forgalmazását. A készülék figyeli a vércukor szintjét, és automatikusan adagolja az inzulint. Gyakorlatilag ugyanazt teszi, amit az egészséges szerv – fenntartható módon biztosít teljes életet a betegeknek. Ez a technológiai vívmány az utóbbi évek legnagyobb lépése a diabétesz kezelése terén.

Az áttörés évekkel a #nemvárunk (#wearenotwaiting) mozgalom után történt, amely az efféle mesterséges hasnyálmirigyek piaci forgalmazását sürgette. A mozgalom egyik vezérszónoka, Dana Lewis mesélt nekem arról, hogy a mesterséges hasnyálmirigy hogyan könnyíti meg a mindennapi életet. 2017-ben ez az újfajta diabéteszkezelés el fog terjedni, és rengeteg új felhasználó életét változtatja majd meg.

A cukorbetegség kezelése azonban nem áll meg a fejlődésben. A Google levédetett egy digitális kontaktlencsét, amely többek között képes könnyekből vércukorszintet mérni. Az óriásvállalat a gyógyszeripari Novartisszal társult, és bár nagy a csend a fejlesztés helyzete körül, azt rebesgetik, hogy a kontaktlencse már 2017-ben tesztelési fázisba léphet.

1_21.jpg

2) Precíziós gyógyászat az onkológiában

A digitális technológia megindítja az elérhető onkológiai ellátási módszerek átalakulását. A személyre szabott onkológia egyre elterjedtebbé válik a startup cégek és a vállalatok – például a Foundation Medicine és a SmartPatients – segítségével.

A Foundation Medicine célja a rákgenomika alkalmazása az onkológiai ellátásban. Ez a cég DNS-tesztekre alapuló, betegspecifikus rákkezelésekhez biztosít információkat. A SmartPatients online közösséggel neveli tudatosságra a betegeket, és így igyekszik megváltoztatni a rák kezelésének körülményeit.

Mindezek mellett az immunterápia terén is jelentős előrelépések történnek, amelyek új korszakot nyithatnak a rákkezelésben. 2016 nagy dobása az úgynevezett folyadékbiopszia volt, amely világszerte egyre elérhetőbbé válik. Bár ennek a technológiának megvannak a maga korlátai – a vérmintát például a kemoterápia megkezdése előtt kell levenni, a rákos sejtek pedig nehezen felismerhetők –, folyamatosan fejlődik. A precíziós gyógyászat elkezdte megváltoztatni az onkológiai kezelések régi modelljét: „szőnyegbombázás” helyett „mesterlövészeket” fogunk alkalmazni.

2_11.jpg

3) Szűk fókuszú mesterséges intelligencia az Egyesült Államok klinikáin

Az IBM Watson (a cég fejlett MI-programja) olyan mérhető szolgáltatássá alakítja át az egészségügyet, amelyben minden információmorzsa rendelkezésre áll. Használatával az orvosoknak csak személyre szabott jelentéseket kell elolvasniuk tucatnyi tanulmány böngészése helyett. Ezt a technológiát eddig onkológiai és radiológiai területeken használták (a Medical Sieve projekt keretein belül). A legutóbbi hírek szerint az IBM széles körben elérhetővé tervezi tenni Watsont az Egyesült Államok klinikáin, ami felerősítheti a gondolkodásmódot, miszerint az algoritmusok segíthetik az orvosok munkáját. Az úgynevezett „Watson a genomikáért” („Watson for Genomics”) megoldás elősegítheti a precíziós gyógyászat fejlődését a kognitív számítástechnika és a genomikus tumorszekvenálás ötvözésével.

2017-ben fel kell készülnünk az IBM Watsonjának szélesebb körű használatára. Noha orvosi kérdéseket nem tud megválaszolni, képes arra, hogy a beteg adatai alapján megadja a leginkább releváns és valószínű egészségügyi eshetőségeket. A végső döntést azonban továbbra is az orvos hozza. A számítógép közreműködése csak támogatni tudja a szakemberek munkáját, semmiképpen sem helyettesítheti azt.

3_14.jpg

4) Egészségügyi szenzorokkal felszerelt önvezető járművek

2017-ben fel kell készülnünk az egyre több automatizált funkcióval ellátott autók elterjedésére. Szeptemberben az Uber lehetővé tette utasainak, hogy önvezető autóba szálljanak Pittsburghben – egy olyan városban, amely nem az egyszerű közlekedési körülményeiről híres. A vállalat a Volvóval karöltve igyekszik több, mint egymillió sofőrt robotokra cserélni, méghozzá amilyen gyorsan csak lehet. Már most komoly eredményeket értek el: a Volvo kamionjai már át is szelték Európát anélkül, hogy ült volna valaki a volánnál – ez lenyűgöző teljesítmény!

Az önvezető autó mielőbbi bevezetésével egyidejűleg a gyártók rengeteg szenzorral szerelik fel a gépkocsikat. Mivel több üresjáratunk lesz ezekben a járművekben 2017 során, az Uber, Volvo vagy a Tesla egészségügyi szenzorokat épít majd a „vezetőülésbe”. Hiszem, hogy a jövőben akár az autó is betöltheti a betegágy szerepét.

4_13.jpg

5) Új szolgáltatás a táplálkozásgenomikában

2014-ben az FDA elővigyázatosságból felfüggesztette a 23andMe, a genetikai tesztek legnagyobb szolgáltatójának marketinges tevékenységeit. A precedens ellenére számos cég továbbra is foglalkozik genetikai tesztek és eredményeket értelmező elemzések kereskedelmével anélkül, hogy a piaci forgalmazás előtt FDA-felülvizsgálatra bocsátanák a szolgáltatást. Miközben az FDA küzd, hogy kordában tartsa a genetikára alapuló szolgáltatásokat, már meg is érkezett a következő nagy sláger, név szerint a táplálkozásgenomika, amely rendkívül ígéretes évnek néz elébe.

A táplálkozásgenomika egy vadonatúj szakterület, amely a genetika és a táplálkozástudomány ötvözetéből született. Az alapgondolat mögötte az, hogy a genomunk értékes információkat rejt a szervezetünk szükségleteiről. Ezeket az adatokat fel kell térképeznünk és ki kell használnunk a hosszú és egészséges élet érdekében. A DNS-szekvenálást követően (amelyre már otthon is lehetőség van) egy okos alkalmazás tájékoztatást tudna adni arról, hogy mit kellene enned, és mit célszerű mindenáron elkerülnöd. Kaliforniában már létezik is egy startup cég, amely táplálkozásgenomikával foglalkozik. A Habit névre keresztelt innovatív vállalat genetikai markereket használva azonosítaná be az ideális ételeket minden ügyfele számára, illetve házhoz is szállítaná azokat.

5_12.jpg

6) A SpaceX és a NASA felismeri a Marsra szállást lehetővé tévő digitális egészségügyi tervezés szükségességét

Szeptemberben Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az űrutazás rajongóinak legnagyobb örömére felélesztette az űrhajózás iránti reményeket. Nem kevesebbet ígért, mint hogy az emberiség a Marsra léphet. Élőben, online követtem Musk fantasztikus és inspiráló beszédét, jövőképe rendkívüli izgalommal töltött el. Szavai napokig a fülemben csengtek, és elkezdtem gondolkodni a marsi küldetés valóságalapjáról.

Úgy vélem, a legnagyobb akadályt a vörös bolygó elérésében és az élhető környezet megteremtésében az egészségügy aktuális helyzete jelenti. 2017-ben a NASA és a SpaceX fel fogja ismerni, hogy nemcsak a logisztika és az űrutazás terén van szükség egy egységes tervre, hanem a digitális egészségügyben is.

6_7.jpg

7) CRISPR genommodifikációs módszer klinikai vizsgálatokon

Minden évtizedre alig pár olyan új ötlet jut, amelyek komoly eséllyel forradalmasíthatják az egészségügyet és gyógyszeripart. Az elképesztő CRISPR genommodifikációs metódusban megvan ez a lehetőség.

A kutatók genommodifikációval már létrehoztak olyan szúnyogokat, amelyek majdnem teljesen rezisztensek a maláriát okozó parazitával szemben. Egyes kutatók szerint a CRISPR segítségével akár saját immunrendszerünk sejtjeit is módosíthatjuk majd, hogy ellenállóbbak legyenek a rákkal szemben, és időben kiiktathassák a rosszindulatú elváltozásokat. Tavaly arra is volt példa, hogy a kutatók kísérletek során meggyógyítottak egy Duchenne-féle izomdisztrófiában szenvedő egeret a genommodifikáció használatával. Úgy gondolom, 2017-ben nagy eséllyel elkezdődhetnek az első klinikai vizsgálatok, amelyek feltárhatják a CRISPR igazi potenciálját a súlyos betegségek kezelésében.

7_6.jpg

8) Új techóriás az egészségügy pódiumán

A Google, az Apple, a Microsoft és az IBM mind mutattak már érdeklődést az egészségügy iránt, azt azonban kijelenthetjük, hogy sokkal jobban oda kellene tenniük magukat. A Google például már jelentős lépéseket tett az egészségügyben a Calico közreműködésével. A két vállalat gyógyírt keres az öregedésre, illetve gyakorlatilag mindenre, ami halálhoz vezethet. A gyógyszeripari óriás, az Abbvie segítségével igyekeznek felgyorsítani az újfajta terápiák felfedezésének, kifejlesztésének és kereskedelmi forgalomba kerülésének tempóját.

Mindezek mellett a Human Longevity Inc. is együttműködésre lépett a Cleveland Clinic kórházzal a humángenomika terén, amelynek célja betegségek felfedezése és az öregedés krónikus állapottá változtatása. Az IBM folyamatosan fejleszti Watson nevű MI-programját, és fel is használja annak képességeit a kardiológia és az onkológia területén. Nagyon komoly harc folyik a cégek között a digitális technológia fejlesztésében, és mindennek már kézzelfogható eredményei vannak az orvoslásban és az egészségügyben egyaránt.

A verseny nem hagy alább 2017-ben sem, sőt, valamelyik techóriás várhatóan be fogja jelenteni, hogy jelentős forrásokat különít el az egészségügy – egy számukra kiaknázatlan terület – megváltoztatására.

8_4.jpg

9) Viselhető szenzorokra is kiterjedő biztosítási csomag

2017-ben az egészségbiztosítás gigászi rendszere is elindul majd az átalakulás rögös útján az ügyfelek által szolgáltatott adatok hatására. A biztosítók hipsztere, az Oscar Health már meg is tette az első lépéseket. Arra az ötletre épített, hogy az egészség számszerűsítése nélkül a biztosítás a világ legkockázatosabb üzlete. Az Oscar Health segítségével az ügyfelek feltölthetik FitBit-adataikat, és amennyiben elérik a testmozgással kapcsolatos céljaikat, minden nap kapnak egy dollárt. A módszer segít az egészség és a motiváció megőrzésében egy egyszerű, de számszerű jutalommal.

Meggyőződésem, hogy a jövőben a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a rossz táplálkozás, illetve a testmozgás mellőzése nemcsak a kiadások és az egészségügyi állapot szempontjából fog sokba kerülni, hanem az egészségbiztosítási járulékra is komoly terhet rónak majd extra díjak formájában.

2019-ben előreláthatólag 245 millió viselhető készülék talál majd gazdára. Ahogy a hordozható és viselhető mérőeszközöknek köszönhetően egyre pontosabb adatok állnak rendelkezésünkre az életmódunkkal kapcsolatban, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a biztosítótársaságok felhasználják őket. 2017-ben egy nagy biztosítótársaság (nem pedig egy startup) előreláthatóan piacra dob majd egy olyan csomagot, amely viselhető szenzorokat és az egészséges élethez szükséges tanácsadást tartalmaz.

9_4.jpg

10) A Google és a Johnson & Johnson sebészrobotja ringbe száll a da Vinci ellen

A sebészeti robotokban benne rejlik a lehetőség, hogy gyökeresen felforgassák a jövő sebészetét. Az ágazat jelentős fellendülés előtt áll: 2020-ra a sebészeti robotok piaca várhatóan közel megduplázódik (6,4 milliárd dollárra).

Erre remek példa a da Vinci sebészeti rendszer. Ez a megoldás nagyításra képes, 3D-s, nagy felbontású kamerarendszert és kis, munkacsatornákon bevezetett eszközöket alkalmaz, amelyek az emberi kéznél sokkal nagyobb mértékben képesek hajlani és forogni. A da Vinci rendszerrel a sebészeknek csak pár kis metszésre van szükségük, hogy elérjék a kérdéses képleteket. A sebész végig 100%-ban felügyeli a rendszert, és mindeközben precízebben dolgozhat, mint azt eddig lehetségesnek gondoltuk.

Nemrég azonban a Google bejelentette, hogy a gyógyszeripari óriás Johnson & Johnsonnal közösen új sebészeti robotot hoznak létre. A Google technológiai hozzáértése és a Johnson & Johnson egészségügyi tapasztalatai egy igazi nyerő párost alkothatnak. A da Vinci így végre igazi vetélytársat kaphat. Ez mindenképpen felpörgeti majd a sebészeti robotok ágazatát.

10_2.jpg

11) A beszéd, mint biomarker: a diagnosztika jövője

Nem is olyan régen a tudósok olyan beszédjellemzőket fedeztek fel, amelyek nem érzékelhetők az emberi fül által. Arra jutottak, hogy az ilyen jól elkülöníthető sajátosságoknak komoly szerepe lehetne a diagnózisok felállításában. A kutatók ezeket a jellemzőket „beszédbiomarkereknek” nevezték el. Ezek a markerek diagnosztikai eszközként szolgálhatnak az orvos számára, és könnyebben beazonosíthatóvá tennék többek között a stresszt, a depressziót, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A korai diagnózis pedig gyakorlatilag az élet és a halál közötti különbséget is jelentheti. A Beyond Health Research ilyen biomarkerek elemzésével foglalkozik, a Beyond Verbal nevű izraeli vállalat pedig olyan platform bevezetésére készül, amely kizárólagos feladata az érzelmek beszédintonációból való analizálása.

A beszéd, mint biomarker nagy teret hódít majd 2017-ben. Nem szabad csak a vérben mérhető biomarkerekre és a genetikai markerekre támaszkodni. A beszéd, mint biomarker könnyen felismerhető, rögzíthető és elemezhető, ezért egyre többet fogjuk használni a betegségek felismerése és megelőzése terén.

11_1.jpg

12) A gyógyszeripar megkezdi az MI használatát klinikai vizsgálatokban és a gyógyszerkutatásban

A gyógyszerek kifejlesztése egy évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerül. Ennek a gyakorlatnak meg kell változnia. Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, amelynek gyors fejlődése segítheti a klinikai vizsgálatokat. Az MI-nek köszönhetően a folyamat kevesebb időt igényelhet, az egészségügyi intézmények és a betegek pedig nagyobb szerepet kaphatnának a vizsgálatokban. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével egy molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavalyelőtt virtuális keresésekkel olyan biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére készültek – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt.

2017-ben a gyógyszeripar végre belátja majd, hogy vagy elkezdik kihasználni az MI által nyújtott lehetőségeket a gyógyszerfejlesztésben és klinikai vizsgálatokban, vagy lehagyják őket a startupok. Amikor új diszruptív technológiák kopogtatnak az ajtón, még az óriáscégeknek is újra kell gondolniuk az üzleti modelljüket.

12.jpg

13) A 3D-nyomtatott gipsz végre elérhetővé válik

Képzeld el, hogy eltörted vagy kificamítottad valamelyik végtagodat, és gipszre van szükséged. Eddig mindez egy fárasztó procedúra volt: fájó végtagodra maszatos gipszet raktak, amellyel aztán többször is vissza kellett térned az orvoshoz, amikor igazítani kellett, vagy esetleg sorvadni kezdtek az izmaid. Ehelyett az orvos csak beolvasná a karodat, kinyomtatna egy vízálló, könnyű „gipszet” egy traumatológusok által jóváhagyott szoftver segítségével. Csak pár másodperc az egész, és már mehetsz is haza. Amikor pedig visszatérnél, az orvosod egyszerűen csak kinyitná a gipszet, hogy megvizsgálja a sérülést. Olcsóbb, gyorsabb és sokkal kényelmesebb lenne mind a betegek, mind az orvosok számára.

A 3D-nyomtatással foglalkozó spanyol startup, az Exovite kísérletezik is a technológiával. Egy végtag szkennelése manapság felettébb egyszerű. A személyre szabott gipsz készítése szintén nem éppen agysebészet. Mi lehet hát a fő akadálya a fenti módszer használatának? Az, hogy a traumatológusok elfogadják. Az kemény dió. 2017-ben azonban egy startup végre valóra fogja váltani mindezt.

13.jpg

Fontos megjegyezni, hogy a felsoroltak közül semmi sem valósulhat meg olyan emberek nélkül, akik megértik a technológiai fejlődés előnyeit. Mindennapi életünket azok fogják felforgatni, akik az előnyökről és az etikai vonatkozásokról vitáznak. Még az év fejlesztéseinél is fontosabb az, ahogyan a változásokhoz alkalmazkodunk.

Remélem, hogy 2017 lesz az az év, amikor elismerjük, hogy egy kulturális forradalom zajlik és az új technológiák robbantották ki.

Itt lehet feliratkozni angol nyelvű hírlevelemre az orvosi technológiák újdonságairól.

unnamed.png

A kiterjesztett valóság a legígéretesebb digitális technológiák egyike (emlékezzünk csak vissza a Pokémon Go sikerére), amely gyökeresen átalakíthatja az egészségügyet mind az orvosok, mind a betegek számára.

A Pokémon Go már hivatalosan is meghódította a világot: a TechCrunch beszámolója szerint az iOS-rendszerű okostelefonok felhasználói már a megjelenése napján több időt töltöttek vele, mint a Facebookkal, a SnapChattel vagy a Twitterrel. Az új-zélandi Tom Curry elköszönt a munkahelyétől, hogy „főállású” Pokémon-mesterré válhasson, a Central Parkban pedig a játékosok hada egymást taposta egy ritka, képzeletbeli állat hajkurászása közben.

1_20.jpg

Rafael Grossmann – az első sebész, aki Google Glass segítségével operált – azt mondta nekem, hogy a Pokémon Go remekül tükrözi a „feladatorientált” appok játékosító jellegét, és nem gondolja, hogy a megalkotói (sem a Nintendo) számítottak volna a játékosok reakciójára.

Miért ilyen népszerű ez a játék, és mi köze van az orvoslás jövőjéhez?

A válasz a kiterjesztett valóságban (angolul: Augmented Reality – AR), és a növekvő érdeklődést kiváltó felhasználási lehetőségeiben rejlik. A Pokémon Go erre a technológiára alapul: eszközünk (ebben az esetben a telefonunk) élő vagy indirekt képet közvetít a fizikai értelemben vett való világról, és számítógép által generált hanggal, videóval és grafikai elemekkel vagy GPS-adatokkal egészít ki azt. A jövőben a kiterjesztett valóság fejhallgatók, digitális kontaktlencsék vagy szemüvegek szerves részét képezheti.

A kiterjesztett valóság abban különbözik legközelebbi „rokonától”, a virtuális valóságtól, hogy az utóbbi egy teljes, 3D-s környezetet közvetít, elválasztva a felhasználót az igazi világtól. Az AR két dologban egyedülálló: a felhasználó nem veszíti el a kapcsolatot a külvilággal, az információk pedig a lehető leggyorsabban a látószögébe kerülnek. Ezek a jellemzők teszik lehetővé a kiterjesztett valóság számára, hogy komoly hatással legyen az orvoslás jövőjére.

Ugyan fennállnak még leküzdendő akadályok, de Grossmann szerint mind a virtuális, mind pedig a kiterjesztett valóság 3–5 éven belül elterjedt lesz az egészségügyben. A legjelentősebb kihívás az oktatással, a kulturális változásokkal és a technológia elfogadásával kapcsolatban merülhet fel – technikai gondok csak ideiglenes jelleggel fordulhatnak elő, és egyáltalán nem okoznak majd problémát, a költségekkel kapcsolatos aggodalmak pedig szintén el fognak oszlani.

Íme a legjobb példák az egészségügyi kiterjesztett valóságra:

1) Életmentő AR – könnyen megtalálható defibrillátorok

2_6.png

Mit tennél, ha hirtelen összeesne valaki melletted? Ezerféle gondolat cikázna át a fejeden, és attól függetlenül, hogy mentőt, orvost, vagy anyukádat hívnád segítségül, biztosan a telefonod után nyúlnál.

Ezért azt javaslom, töltsd le a Layar Reality Browsert és azAED4EU-t a telefonodra, és tartsd őket észben a vészhelyzet esetén hívandó számokkal együtt. Így ha ilyen helyzetbe kerülsz, jobban tudsz majd segíteni.

Az AED4EU-t Lucien Engelen (Radboud Egyetem, Nijmegen Orvosi Központ, Hollandia) készítette, a felhasználói pedig rögzíthetik vele az automata külső defibrillátorok (angol rövidítéssel AED-k) lelőhelyeit, és ehhez az adatbázishoz bárki hozzáférhet az új alkalmazáson keresztül. A Layar segítségével ezenfelül meg is jelenítheted a legközelebbi AED pontos helyét a telefonod képernyőjén, így pillanatok alatt megtalálhatod, és segíthetsz. A kiterjesztett valóság tehát kritikus fontosságú információkkal szolgál vészhelyzetben.

2) A Google Glass a szoptató anyák szolgálatában

Tény, hogy a Google Glass új korszakot nyithat az egészségügyben, de őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy akár a szoptatással küzdő nőknek is segítségére lehet.

A Small World nevű melbourne-i innovációs cég vizsgálatot folytatott az Ausztrál Szoptatatássegítő Egyesülettel (Australian Breastfeeding Associaton), amely arra épült, hogy a szoptatási távtanácsadók a Google Glass segítségével az anya szemszögéből figyelhették, ahogy otthonukban szoptatnak. A problémákkal küszködő nők így a nap bármely szakában szakértői segítséget kaphatnak – még a gyereket sem kell letenniük. Azzal, hogy a szülő szó szerinti nézőpontjából figyelik az eseményeket, a szakértők új szintet értek el a tanácsadásban.

3_2.png

3) Érthetőbb tünetleírások az AR segítségével

A páciensek gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor meg kell osztaniuk tüneteiket egy orvossal. Az is előfordul, hogy az emberek túlreagálják, vagy éppen nem veszik elég komolyan a problémát. A szemészet terén ezt a problémát a kiterjesztett valósággal lehetne orvosolni.

Az EyeDecide egy egyedülálló orvosi alkalmazás, amely a kamerával szimulálja a konkrét betegségek látásra gyakorolt hatását. Az orvosok így demonstrálhatják, hogyan lát egy adott betegségben szenvedő páciens – bemutathatják például a szürkehályog vagy a makuladegeneráció hatásait, ezzel segítve a beteget állapotának megértésében. Ha a páciens megtapasztalhatja életvitelének egészségére gyakorolt következményeit, talán nagyobb motivációval fog hozzáállni a pozitív változtatások véghezviteléhez.

4_12.jpg

4) Könnyebben megtalálható vénák

Az AccuVein nevű startup AR-alapú technológia segítségével igyekszik könnyíteni a nővérek és betegek életén. A cég marketinges szakembere, Vinny Luciano azt nyilatkozta, hogy az intravénás injekciók 40%-a nem ér vénát az első próbálkozásnál. Ez az arány még rosszabb idősek és gyermekek esetében. Az AccuVein kiterjesztett valóságot használ egy kézi szkenner segítségével, amely kivetíti a vénákat a bőr felületére, azaz megmutatja őket az orvosoknak és nővéreknek. Luciano becslése szerint már több, mint 10 millió betegen használták, és 3,5-ször gyakrabban sikerült vele elsőre célba találni. Az effajta technológiák segíthetik az egészségügyi szakemberek munkáját, és még a készségeiket is fejleszthetik.

5) Fuss az életedért!

Képzeld el, hogy egy sötét és elhagyatott sikátoron vágsz át, amikor hirtelen hangokat hallasz. Egy lassan mozgó, furcsa lény nyöszörgő hangját. Azt hiszem még a világ leglustább embere is rákapcsolna, ha egy „igazi zombi” venné üldözőbe. Ez a koncepció szolgál a Zombies, Run! alkalmazás alapjául.

A játék arra épít, hogy a félelem remekül motiválja az embereket, és minden szórakoztatóbbá válik, ha játékosan állunk hozzá. Az alkalmazás tökéletes azoknak, akik a futást unalmasnak tartják. Ha nemcsak hallod, hanem látod is a zombikat a telefonod vagy más eszközöd képernyőjén, akkor gyorsabb futással jobban növelheted az állóképességedet, és még az idő is csak úgy repül.

6) Innovatív tájékoztatás a gyógyszerekről

Kíváncsi vagy arra, hogy vajon hogyan működnek a gyógyszerek a testedben? Még ha fel is keltette az érdeklődésed a pirulák és gyógykezelések világa, lefogadom, hogy minden lelkesedésed elveszítetted, amikor beleolvastál a végtelenül unalmas és megfejthetetlen gyógyszerleírásokat. A kiterjesztett valóság azonban ezt is megváltoztathatja.

Az AR segítségével a betegek 3D-ben láthatják a gyógyszerek hatásmechanizmusát a hosszú betegtájékoztatók bogarászása helyett. A laboratóriumi szakemberek emellett szintén kiterjesztett valóság segítségével követhetnék nyomon a vizsgálatokat, a gyárakban pedig hosszas kiképzések helyett a dolgozók azonnal munkába állhatnának, mivel egy eszköz megmutatná nekik, hogy mit és hogyan csináljanak.

7) Kiterjesztett valóság a műtőben

Orvosok és betegek egyaránt jól tudják, hogy a műtétek során kulcsfontosságú szerepet játszik a precizitás. A kiterjesztett valóság ugyanakkor ezen a téren is jól jöhet, mivel növelheti a sebészek hatékonyságát. Legyen szó akár kisebb beavatkozásokról, akár egy májdaganat megtalálásáról, a kiterjesztett valóságot használó alkalmazások életeket menthetnek és elősegíthetik a betegek zökkenőmentes kezelését.

A Medsights Tech szoftvere azt teszteli, hogy a kiterjesztett valóság segítségével képesek lennénk-e pontos, 3D-s tumormodelleket készíteni. Ez az összetett rekonstruáló technológia gyakorlatilag röntgenlátással ruházná fel az orvosokat – valós időben, sugárzás nélkül.

A korábban már idézett Grossmann tagja volt annak a csapatnak, amely elsőként végzett műtétet orvosi kiterjesztett valóság alkalmazásával. Ő mesélt nekem a HoloAnatomy alkalmazásról, amely azonfelül, hogy valódi adatokon alapuló anatómiai modelleket jelenít meg a HoloLens segítségével, egy csodálatos és rendkívül intuitív módja a kiterjesztett valóság használatának, és nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik a megszokott módszerekkel szemben.

8) „Világnézet”-formáló digitális kontaktlencsék

Már nem kell sokat várnunk a digitális kontaktlencsékre és retinaimplantátumokra, amelyek nagy hatással lehetnek az egészségügyre. A retinális implantátumok helyreállíthatják a vakok látását, vagy szuperlátást kölcsönözhetnek a felhasználónak, kitolva az emberi teljesítőképesség határait. A digitális kontaktlencsék átalakíthatnák azt, ahogy a világra tekintünk, illetve forradalmasíthatnák a cukorbetegség kezelését. A Google például egy digitális, több szenzorral felszerelt és vércukorszintmérésre is képes kontaktlencsét szeretne kifejleszteni. A cukorbetegség kezelése azonban inkább egy mellékes alkalmazási terület, mivel a digitális kontaktlencsék képesek lesznek a mindennapokban tapasztalt valóság kiterjesztésére – például egy e-book olvasása közben pislogással lapozhatunk majd.

5_11.jpg

Bár jelenlegi eszközök, mint a Microsoft Hololens még közel sem tökéletesek, nincs okunk kételkedni abban, hogy hamarosan azok lehetnek. A leghatékonyabban úgy készülhetünk fel rájuk, ha már most elkezdjük képezni magunkat – és gyerekeinket – a témában.

Emlékszel még a kedvenc gyermekkori játékodra? Nekem például a Lego volt a nagy szerelmem. Kis darabokból valami újat építeni – várakat, autókat, városokat – szerintem az egyik legjobb elfoglaltság a világon. Stimulálja a fantáziádat, a kreativitásodat, valamint hozzájárul a rendszerszemlélet és az alaposság kialakulásához. Az utóbbi időben több olyan videojáték is megjelent a piacon, amely a Lego-élményt virtuális térbe próbálja helyezni – ilyen például a Minecraft is.

A szülők gyakran panaszkodnak arról, hogy a gyerekeik csak a képernyőt bámulják, és így nem ismerik meg eléggé környezetüket és önmagukat. Én ezzel nem értek egyet. A Minecraft szintén fejleszti a kreativitást, valamint azt is, ahogyan a gyerekek az őket körülvevő világot látják – csak kicsit másképpen, mint a Lego. Innen már csak egy lépésre vagyunk az kiterjesztett valósággal ötvözött Lego-élménytől. Az AR segítségével kéz a kézben járhatna a való világban tapasztalt építés élménye a virtuális képzelőerővel. Így a gyerekeink megismerkedhetnek az igazi valósággal, ugyanakkor készen állnának a kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségek kiaknázására is.

A futurisztikus kórházak és hatalmas szerkezetek helyett kis méretű, majdhogynem láthatatlan tárgyakba oltott diszruptív technológiák diktálják majd a trendeket a jövőben. Ezek alkotják majd az okosháztartás építőelemeit, és ezek teszik lehetővé, hogy az egészségügy házhoz jöjjön.

Anna nem tudta megfejteni, hogy mi a baja. Bár általában jó egészségnek örvend, napok óta izzadt alvás közben. Ugyan már egy ideje nem diétázott, továbbra is fogyott, és borzasztóan fáradt is volt. A tünetek nemcsak neki tűntek fel, hanem az okosotthonának is: matracába ültetett alvásmérő zavarokat észlelt, a WC-ben lévő mikrochip emelkedett értékeket mutatott a vizeletében, az okosmérleg érzékelte a fogyását, a digitális tükör pedig felfigyelt a szeme alatti karikákra. Aztán egyszer csak kapott egy időpont-egyeztető e-mailt az orvosától, aki az okosház adatai alapján behívta a rendelőbe. Bár Anna úgy gondolta, hogy a munkahelyi stressz állhat a háttérben, az érzékelők által összegyűjtött adatok rákra is utalhattak, amelyet így orvosával közösen még korai stádiumban kezelhetnek.

1_19.jpg

Ez nem egy sci-fi film jelenete, hanem egy kép a jövő egészségügyéről. A közhiedelemmel ellentétben ez a jövő nem csillogó, posztmodern kórházi épületekben rejlik hatalmas, félelmetes és mindentudó eszközökkel ötvözve, hanem pici, diszruptív technológiákkal felszerelt készülékekben, amelyek házhoz hozhatják az egészségügyet.

Vannak jelek, amelyek már most ebbe az irányba mutatnak: Az IBM Watsonja hatalmas, rendezetlen adatmennyiséget elemez, különböző érzékelők okostelefonunkra továbbítják az egészségügyi értékeinket, digitális sztetoszkópokkal és videókonzultációval távolról is segíthetünk a betegeken, valamint drónok visznek orvosi eszközöket nehezen elérhető területekre.

Azonban a krónikus betegek, akik időnként meglátogatják orvosukat, de nagyrészt felügyelet nélkül élik az életüket, még nem találkozhattak ilyen jellegű egészségügyi fejlődéssel. Ugyanez igaz azokra, akik egészségesek, és évente csak egyszer mennek el háziorvoshoz, vagy csak szakorvosokhoz járnak, amikor konkrét, felismert betegségük van.

A jövőben mindez teljesen átalakul az egyre nagyobb teljesítményű és egyre olcsóbb készülékeknek köszönhetően. Ezek a technológiák kiiktatják a háziorvos vagy klinikus közvetítő szerepét a gyógyulási folyamatból. A 23andme és a Heal kiváló példa az efféle technológiákra.

Miért jöjjön házhoz az egészségügy, és hogyan történik majd mindez?

A viselhető egészségügyi eszközök forradalmát éljük, sikeres hasznosításuk azonban műszaki ismereteket is igényel. A felhasználók számára nehézséget okoz a Bluetooth-kapcsolat és az appok megfelelő használata, sőt, néha az adatokat is nehéz értelmezni orvosi háttér nélkül. Ebből kiindulva teljesen logikus lenne automatizált (folyamatos felügyeletet nem igénylő) szerkezeteket használni.

2_5.png

Mivel minden elképzelhető eszköz egyre okosabb, a házban szétszórt kütyük helyett a személyes tárgyak – mint a tévé, az okostelefon, a tablet, a zuhanyzó, a mosdókagyló, a WC és a hűtőszekrény – lesznek gyárilag érzékelőkkel ellátva. Ezek képesek lesznek kommunikálni egymással, valamint össze tudják majd hasonlítani az aktuális méréseket a felhőben tárolt adatokkal. Olyan funkcióval is el lesznek látva, hogy értesítsék a felhasználót akkor, amikor a mérések nem stimmelnek. Ezenfelül tanáccsal is szolgálnak majd az életmódváltáshoz, vészhelyzet esetén pedig segítséget hívnak, és tájékoztatják a kezelőorvost, ha a beteg állapota annak ellenére nem javul, hogy betartja a felírt kezeléseket.

A SPEHERE (Sensor Platform for Healthcare in a Residential Environment – otthoni környezetben alkalmazott érzékelőplatform) egy interdiszciplináris kutatói együttműködés, amely célja a nem-egészségügyi/környezeti szenzorok közös platformjának kialakítása. Tagjai úgy gondolják, hogy az érzékelőket három fajtára lehet osztani, és ezekből kettő az otthoni szenzorok archetípusa: léteznek közvetett érzékelők, amelyek az otthoni energiafelhasználás alapján képesek felismerni az emberi viselkedést; távoli érzékelők, amelyek kifejezetten emberi viselkedést figyelnek meg videófelvételen keresztül; valamint testszenzorok, amelyek megfigyelésre, energiahasznosításra és -gazdálkodásra szolgálnak.

Az „egészségügyi dolgok internetének” egyes elemei már napjainkban is léteznek. Egy ultramodern lakás minden szobáját könnyűszerrel telepakolhatjuk érzékelőkkel. A CubeSensorokat (kicsi, letisztult formatervezésű kockákat) bárhol elhelyezhetünk a lakásban, hogy a belső tér minden fontos részletét elemezzék. Az okoskocka méri a levegő minőségét, a páratartalmat, a zajszintet, a fényviszonyokat, a légnyomást, és a személyes adataink alapján beállítja a megfelelő környezetet az otthoni jóllét érdekében. Gondolj rá úgy, mint egy saját tündér keresztanyára (azzal a különbséggel, hogy nem tűnnek el a dolgok éjfél után).

3_13.jpg

Az okosszenzorok segítenek majd a mindennapokban

Ébredés után okos alvásmérőd megmutatná, hogy aludtál éjszaka (sőt, az optimális időben keltene fel, hogy energiával telten kezdhesd a napot). Átsétálsz a konyhába a kávé és reggeli elfogyasztásához. Lehetnek ott okosvillák és -kanalak, amelyek vagy megtanítanak lassan enni, vagy akár lehetővé teszik a Parkinson-kórban szenvedőknek, hogy újra rendesen tudjanak étkezni. A jövőben szkennerek vizsgálnák az összetevőket, allergéneket és toxinokat az ételedben, étrendedet pedig az okostelefonod szabná meg. 3D-s ételnyomtató szolgáltatná a friss hozzávalókat – csinálhatna neked pizzát, süteményeket, vagy szinte bármilyen készterméket pont úgy, ahogyan a Foodini teszi ezt napjainkban.

Reggeli után a fürdőszobában Kolibree okosfogkefét használnál, amely elemezné, hogy elég folyadékot ittál-e, és megjutalmazna, ha elég ideig mostad a fogad. Zuhany közben az okosotthonod beállíthatná a víz hőmérsékletét egy Google Nesthez hasonló eszköz segítségével. És mindez még csak a kezdet.

Képzelj el olyan WC-ket, amelyek az MC10 biomatricához hasonló mikrocsipekkel rögzítik a mozgási szokásaidat; olyan fürdőszobai érzékelőket, amelyek a vízfogyasztásodat figyelik; vagy olyan tükröket, amelyek alapvető egészségügyi értékeket tartanak számon – ezzel már meg is érkeztünk Anna történetéhez.

A személyre szabott megelőzés persze több száz további módon kivitelezhető a hosszabb és egészségesebb élet érdekében.

Okosotthonok az idősek és egyedül élők szolgálatában

4_10.jpg

Japánban a becslések szerint 2015-ben 6,24 millió ember élt egyedül a 65 év felettiek korosztályában. A jóléti minisztérium 2016 júliusában kiadott felmérése szerint ez a létszám ekkor haladta meg először a hatmilliós határt. A szigetországban már most léteznek takarító cégek, amelyek magányos emberek halála után üresen maradt lakások kitakarítására specializálódnak. Egyes szakértők szerint már 40 000 ilyen eset fordult elő, és tíz éven belül ez a szám valószínűleg 100 000 feletti lesz. Néha hetek telnek el, mire valakinek feltűnik ez a fajta „magányos elhalálozás”.

Az okosotthonok megoldást nyújthatnak azoknak az időseknek, akiket valamilyen okból magukra hagytak barátaik és gyermekeik. Visszakaphatják függetlenségüket, és a szívszorítóan fájdalmas, észrevétlen elhalálozás is elkerülhetővé válna. Az Amerikai Egyesült Államokban élő Violetta Roberts például egy érzékelőkkel és mérőkkel felszerelt házban él, amely képes figyelemmel kísérni a szokatlanságokat, és e-mailben tartja naprakészen az érte felelő nővért. Roberts azt nyilatkozta, hogy azért döntött az okosház-projekt mellett, mert nem szeretett volna napokra kómába esni úgy, hogy senkinek sem tűnik fel.

Violetta otthonát a Healthsense nevű vállalat szerelte fel érzékelőkkel a demóprojekt alatt. A Healthsense húszezer életnél is többet tart szemmel idősotthonok közreműködésével, és tavaly a programot magántulajdonú otthonokra is kiterjesztették. Bár téves riasztások ugyan előfordulnak, az összesített eredmények biztatóak. A Healthsense megfigyelő rendszer által monitorozott, 34 idősebb felnőttből álló csoport tagjai feleannyiszor szorultak kórházi kezelésre és sürgősségi ellátásra, mint a hasonló egészségügyi állapotú, ám szenzorok nélkül élő társaik.

Mindez nem csak az adatgyűjtésnek köszönhető. Ha jó pajtásod, „Dr. Nagy Testvér” vigyáz rád, nagyobb biztonságban érzed magad, és ennek kedvező pszichológiai hatásai vannak.

5_10.jpg

Az olaszországi Bolzano város hasonló programmal rendelkezik: a Secure Living biztonságos és méltóságteljes otthoni életet biztosít az időseknek. A projektet az IBM Human Centric Solution Centers Europe, az IBM Human Ability and Accessibility Center, az IBM Hursley Emerging Technologies Lab, a TIS Innovation Park, a Bolzano technológiai park és a Dr. Hein GmbH teszi lehetővé. A program az idősek biztonságára és egészségügyi problémáira fókuszál, és az otthonaikban felszerelt érzékelőkkel igyekszik segíteni. Ezek valós időben követik az eseményeket, valamint mérik a hőmérsékletben beállt változásokat, és szemmel tartják a lehetséges veszélyforrásokat, mint például a magas szén-monoxid-szintet és a csőtöréseket. Az adatok egy távoli irányítóközpont kijelzőin és a kijelölt kezelő Androidos mobil eszközén is megjelennek (e-mailben, SMS-ben vagy Twitteren). Probléma esetén, ha azonnali reakcióra van szükség, igény szerint a családtagok és az önkéntes „angyalok” (Bolzano szociális munkásai vagy a helyi készenléti személyzet) is értesítést kapnak.

Az ilyen jellegű mérőeszközök nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az idősek nagyobb biztonságban érezzék magukat otthon, hanem azt is, hogy a saját, számukra ismerős környezetben maradhassanak. Így nem kényszerülnek arra, hogy idősek otthonába vonulva egész életüket hátrahagyják.

Mik a mindentudó otthon kihívásai?

Az egészségügy gyors ütemű technológiai fejlődését elnézve nem meglepő, hogy az okosotthonokat és a szenzoralapú ellátást elsősorban nem technológiai, hanem etikai és pszichológiai problémák akadályozzák.

A gondolat, hogy „Dr. Nagy Testvér” mindent lát, és életünk minden részletét felügyeli, elképesztően félelmetes és idegesítő lehet. A Healthsense demóprogramjában például néhány idős ember nem kívánt tovább részt venni, miután az érzékelők figyelmeztető jelzései nagyon rájuk ijesztettek.

6.png

Ezenfelül akadtak olyanok is, akik nem akarták, hogy szenzorok és adathalmazok diktálják mindennapjaikat – még akkor sem, ha akár az életüket is megmenthetnék.

Más nézőpont szerint a rövid és hosszú távú megfigyelés, illetve tanácsadás hatásmechanizmusai eltérőek lehetnek. Néhányan a szenzoroknak köszönhetően egy ideig élvezhetik az egészséges életet, de hosszú távon nem lennének hajlandóak megváltoztatni szokásaikat. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek nehezen kötelezik el magukat tartós hatású, ámde életüket gyökerestül felforgató változások mellett (erre remek példa a dohányzásról való leszokás vagy a fogyás). Így tehát új, játékos módszerek szükségesek az aktív egészségmegőrzés érdekében, és ki kell használnunk a szenzorokban és okos algoritmusokban rejlő lehetőségeket.

Bár a váltás nem lesz fájdalommentes, csak úgy, mint a legtöbb dolog az életben, ez is számos előnyt és hátrányt tartogat. Azt hiszem, ideje mindenkinek elfogadnia a tényt: az egészségügy házhoz jön, és érzékelőről érzékelőre férkőzik be otthonunkba.

A mesterséges intelligenciában elképzelhetetlenül sok lehetőség rejlik. Az elkövetkezendő néhány évben gyökerestül felforgatja majd életünk minden részét, a gyógyítást is beleértve. Meggyőződésem, hogy teljesen átalakítja majd az egészségügyet – mégpedig jobb irányba. Vessünk néhány pillantást azokra az ígéretes megoldásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál.

A világ legnagyobb koponyái közül sokan gondolják úgy, hogy napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom. Ezt a forradalmat az olyan új technológiák kialakítása jellemzi, amelyek a fizikai, digitális és biológiai értelemben vett világokat olvasztják össze. Minden tudományos, gazdasági és ipari területre hatással van – még az emberi lét alapvető kérdéseivel is foglalkozik.

Biztos vagyok benne, hogy az egészségügy az átalakulás élén jár majd, a változást pedig egyebek mellett a mesterséges intelligencia fogja kiváltani.

1_18.jpg

A nagy adat és a mesterséges intelligencia forradalma

A digitális tárolási technológiák fejlődésének köszönhetően egyre több adat jön létre és kerül rögzítésre a digitális térben. A digitális adatok rendelkezésre álló mennyisége észbontó sebességgel növekedik: kétévente gyakorlatilag megduplázódik. 2013-ban 4,4 zettabyte-ot tett ki, 2020-ra azonban a digitális univerzum (az évente előállított és lemásolt adatmennyiség) eléri majd a 44 zettabyte-ot, azaz a 44 billió gigabyte-ot. 

A minket körülvevő világ értelmezése érdekében általában rendszereket alkotunk szabályok és folyamatok segítségével. A nagy adat világa olyan hatalmas, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségére lesz szükségünk ahhoz, hogy kiigazodjunk rajta.

Egyelőre még nem sikerült „valódi” MI-t kifejlesztenünk, de ma már bejelentés és csinnadratta nélkül is beférkőzhetne az életünkbe. A szűkebb fókuszú mesterséges intelligencia ugyanis már most megtalálható az autóinkban, a Google-keresésekben, az Amazon-ajánlatokban és rengeteg készülékben is. Az Apple Sirije, a Microsoft Cortanája és az Amazon Echója mind olyan szolgáltatások, amelyek mindennapi beszédből képesek kikövetkeztetni kérdéseket, és ezt követően hasznos műveleteket tudnak végrehajtani bizonyos korlátokon belül. Például képesek éttermet keresni, navigációs adatokkal szolgálni, meetinget szervezni vagy egy egyszerű webes keresést végrehajtani.

A technológia azonban már most sokkal fejlettebb ennél. Tavaly szeptemberben egy 19 éves brit programozó kifejlesztett egy chatbotot, amely segítséget nyújt a parkolási büntetések megfellebbezésében. Ez egyfajta MI-ügyvéd, amely néhány kérdés alapján eldönti, mit lehet tenni a büntetéssel. Júniusig Londonban és New Yorkban 250 000 parkolási büntetésből 160 000-et sikeresen megfellebbezett, tehát 64%-os sikerrel alkalmazható.

2_4.png

Képzeljük el ezt a hatékonyságot az egészségügyben!

Az egészségügyben alkalmazott MI sokkal hatékonyabban szervezné meg a betegek útját vagy kezelési tervét, emellett pedig az orvosok döntéshozási folyamatát is támogathatná releváns információk biztosításával.

Ne gondoljuk, hogy mindez csak ábrándozás a távoli jövőről. Andy Schuetz, a Sutter Health vezető adatelemzője a következőt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy a szofisztikált tanulási módok és az MI-algoritmusok nemsokára helyet találnak maguknak az egészségügyben. Nem tudom, hogy ez két vagy tíz év múlva fog-e bekövetkezni, de mindenképpen eljön majd az ideje.”

Mint ahogyan a tél is megérkezett a Trónok harca hatodik évadára, ugyanilyen biztosak lehetünk abban is, hogy előbb vagy utóbb elérkezünk erre a technológiai szintre. Az ígéretes jövőt az egészségügyi MI-technológia iránt érdeklődő vállalatok száma is világosan mutatja. Bár a kognitív egészségügyi számítástechnikában az IBM Watsonja a nagykutya, a verseny nyitott, és egyre több a versenyző. A Dell, a Hewlett-Packard, az Apple, a Hitachi Data Systems, a Luminoso, az AlchemyAPI, a Digital Reasoning, a Highspot, a Lumiata, a Sentient Technologies, az Enterra, az IPsoft és az Next IT csak néhány a sok közül.

3_12.jpg

Már napjainkban is rendelkezésünkre áll néhány remek, optimista képet festő példa az egészségügyi MI használatának potenciális hatására és lehetséges jövőbeli hasznosíthatóságára.

Azonban ezek a megoldások csak akkor forradalmasíthatják az egészségügyet, ha elérhetőek lesznek az átlagos felhasználók számára, és nem csak a leggazdagabb egészségügyi intézmények (mert túl drágák) vagy egy maréknyi szakértő (mert túl nehéz őket használni) férhet hozzájuk.

Lessünk a jövőbe

A mesterséges intelligencia már számos egészségügyi területen bevethető az újítás érdekében: a kezelési tervek elkészítésétől kezdve a repetitív feladatok végrehajtásán át a gyógyszerdózisok beállításáig és elkészítéséig. Ám ez még csak a kezdet.

Egészségügyi feljegyzések kutatása:

Az MI legkézenfekvőbb alkalmazási módja természetesen az adatkezelés. Az adatok összegyűjtése, tárolása, normalizálása és lekövetése a meglévő egészségügyi rendszerek megújításának első lépései. Nem is olyan régen a keresőóriás Google MI-kutató részlege elindította a Google Deepmind Health nevű programot, amely orvosi dokumentációkon végez adatbányászatot a jobb és gyorsabb egészségügyért. A program kezdeti fázisban van, fejlesztői jelenleg a Moorfields Szemészet NHS-alapítványával működnek együtt a jobb szemészeti ellátás nyújtása érdekében.

Kezelési tervek készítése:

Az IBM Watson onkológusoknak szóló különleges programja lehetőséget biztosít klinikusok számára a bizonyítékokon alapuló kezelési tervek használatára. Itt olvashatjátok a programot használó professzorok egyikével készített interjúmat. A „Watson az Onkológiáért” (Watson for Oncology) korszerű analitikai technológiával rendelkezik (képes jelentés és kontextus szerint elemezni a klinikai feljegyzések és riportok strukturált és nem strukturált adatait), amely kritikus szempont lehet a megfelelő kezelési terv kiválasztásában. A program ezután összeveti a beteg kartonjából kinyert adatokat klinikai szakvéleményekkel, illetve külső kutatásokkal és adatokkal a betegnél alkalmazható kezelési módszerek beazonosítása érdekében.

Repetitív feladatok elvégzése:

Az IBM egy másik, Medical Sieve névre hallgató algoritmust is kifejlesztett egy ambiciózus, hosszú távú, felfedezésre összpontosító projekt keretein belül, amelynek célja egy újgenerációs „kognitív asszisztens” létrehozása. Ez az asszisztens analitikus, érvelési képességekkel és széles körű klinikai tudással rendelkezik majd. A Medical Sieve képes segédkezni radiológiai és kardiológiai döntéshozásban. „Kognitív egészségügyi asszisztensként” képes röntgenképeket elemzésére, továbbá pontosabban és gyorsabban ismeri fel a problémákat, mint az ember. A jövő radiológusainak így csak a legkomplikáltabb esetekre kellene koncentrálniuk, ahol az emberi felügyelet fontos lehet.

Az Entilic nevű egészségügyi startup cég szintén mélyreható vizsgálatok és hatalmas egészségügyi adatbázisok ötvözésével szeretne hozzájárulni a diagnosztika fejlődéséhez és a betegek gyógyulásához. A mélyreható tanulás előnyeit következőképpen fogalmazták meg: „Nem is olyan régen a számítógépes diagnosztikai programokat betegségspecifikus jellemzőkre alapuló, előre meghatározott feltételezések felhasználásával írták. A test minden egyes területére specializált programot kellett írni, amelyek csak viszonylag kevés betegség beazonosítását tették lehetővé. A programok rugalmassága és felhasználhatósága tehát igen korlátozott volt. Ráadásul gyakran túlságosan leegyszerűsítették a valóságot (a diagnosztika rovására), így sosem alkalmazták őket széles körben. Ezzel ellentétben a mélyreható vizsgálat az egész test számos betegségét fel tudja dolgozni a képalkotás minden formájában (röntgen- és CT-képek stb.).”

A személyes és online konzultációk racionalizálása:

Fáj a fejed, szédülsz, és biztos vagy benne, hogy lázad is van. A kedvesed szól, hogy nem nézel ki túl jól, és talán orvoshoz kellene menned. Így hát felhívod a háziorvosod asszisztensét, és kérsz egy időpontot. Kapsz is egyet két nappal későbbre. Mindezt elkerülhetjük a Babylon új alkalmazásával. A nagy-britanniai regisztrációt igénylő, Babylon nevű online orvosi konzultációs és egészségügyi szolgáltató új alkalmazása idén indult útjára. Az app egészségügyi MI-konzultációt kínál, amelyet a személyes kórtörténetre és az általános orvostudományi tudnivalókra alapozva biztosít. A felhasználó beszámol a tüneteiről az appnak, amely beszédfelismerést alkalmazva összehasonlítja azokat egy betegség-adatbázis tartalmával. A beteg kórtörténete és körülményei figyelembevételével cselekvési tervet is javasol. Az alkalmazás még emlékezteti is a betegeket, hogy vegyék be a gyógyszereiket, és később is érdeklődik a hogylétükről. Ilyen és hasonló megoldások nagyságrendekkel hatékonyabbá teszik a diagnosztikát, míg a háziorvosi rendelőkben eltöltött várakozási idők a töredékükre eshetnek.

Egészségügyi segítségnyújtás és gyógyszerkezelés:

Kérlek, fogadjátok szeretettel Mollyt, a világ első virtuális nővérét a Sense.ly orvosi startup fejlesztésében. Mosolygós, kedves arcához kellemes hang társul, és az egyetlen célja az emberek segítése. A nővér figyelemmel kíséri a páciensek állapotát és kezelését, illetve gépi tanulást alkalmazva támogatja a krónikus állapotú betegeket két orvoslátogatás között. Bizonyított, személyre szabott ápolást és megfigyelést nyújt, különösen a krónikus betegeknél.

Rajta kívül létezik más eszköz is annak figyelésére, hogy a betegek valóban beveszik-e a gyógyszereiket. A Nemzeti Egészségügyi Szervezetek (National Institutes of Health) támogatásával kifejlesztett AiCure app az okostelefon kameráját használja, az MI pedig megerősíti, hogy a beteg betartja-e az előírt utasításokat, illetve jobban megismerteti vele állapotának kezelési módját. Ez rendkívül hasznos lehet komoly egészségügyi problémákkal küzdő embereknek, illetve olyan pácienseknek, akik kifejezetten hajlamosak ellenszegülni az orvos utasításainak. Sőt, akár klinikai vizsgálatokon is bevethető.

Precíziós gyógyászat:

A mesterséges intelligencia nagy hatással lesz a genetika és genomika területére is. A Deep Genomics például hatalmas, genetikai információkat tartalmazó adatbázisok és orvosi dokumentációk átfésülésre, mintázatok felismerésére, valamint mutációk és betegségre utaló jelek felfedezésére összpontosít. A vállalat újgenerációs számítástechnikai technológiák megalkotásán ügyködik, amelyek célja, hogy tájékoztassák az orvost arról, mi történik majd egy sejtben, amikor a DNS-ben változás következik be – akár természetes úton, akár terápia keretein belül.

Mindeközben Craig Venter, a Humán Genom Projekt egyik szellemi atyja egy olyan algoritmusok dolgozik, amely a DNS-ből kiindulva képes lenne megtervezni a páciens testi jellemzőit. Legutóbbi vállalkozásával, a Human Longevity programmal teljes genomszekvenálást, teljes testes CT-vizsgálatot és rendkívül részletes egészségügyi felmérést ajánl (főként tehetős) betegeinek. A folyamat már a kezdeti stádiumban kimutatja a rákra és a keringési rendellenességekre utaló jeleket.

Gyógyszerkészítés:

A gyógyszerfejlesztés hagyományos, klinikai vizsgálatokkal egybekötött módszere néha több évtizedig is eltarthat, és dollármilliárdokba kerülhet. A folyamat felgyorsítása és költséghatékonnyá tétele óriási hatással lehetne napjaink egészségügyére, valamint az újítások általános orvosi gyakorlatba történő ültetésére. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével egy molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. „Ha hónapokkal vagy évekkel korábban tudnánk a halálos vírusokra reagálni, több tízezer életet menthetnénk meg” – mondta Alexander Levy, az Atomwise COO-ja. „Képzeljük csak el, hány ember élheti túl a következő járványt az Atomwise-nak és a hozzá hasonló technológiáknak köszönhetően.”

A Berg Health egy másik remek példa a nagy adat betegellátásban történő felhasználására. Ez egy bostoni biogyógyszerészeti cég, amely adatbányászattal igyekszik megtudni, hogy miért élnek túl bizonyos emberek egyes betegségeket. Ezt a tudást az aktuális kezelések fejlesztésére vagy új terápiák megalkotására fordítanák. A cég a páciens biológiai adataiból egy MI felhasználásával feltérképezi a különbségeket a betegségnek kedvező és az egészséges környezetek között. Így segítik a gyógyszerek, diagnosztikai módszerek és egészségügyi műszerek feltalálását és fejlesztését.

A nyílt MI az egészségesebb döntések szolgálatában:

Hallottál már valaha a nyílt MI-ökoszisztémáról? Ha nem, akkor sem kell aggódnod – ez egy új és trendi kifejezés az összekötött MI-infrastruktúrára. A Világgazdasági Fórum azonban a 2016-os év top 10 új technológiája közé sorolta, így érdemes megbarátkozni vele. A nyílt MI-ökoszisztéma arra alapul, hogy példátlan mennyiségű adat áll a rendelkezésünkre, a természetes beszéd feldolgozása és a társadalmi tudatosság pedig már algoritmusok részét képezi, az MI alkalmazása tehát egyre előnyösebb lesz a fogyasztók számára.

Ez különösen igaz a gyógyszerészet és egészségügy esetében. Rengeteg adatot lehet felhasználni: kórlapok, kezelési naplók, és újabban a hordható mérőeszközök és szenzorok értékelései is rendelkezésünkre állnak. Ez a hatalmas adatmennyiség nemcsak arra használható, hogy proaktív páciensek jobb tanácsokat kapjanak a jobb életstílus eléréséhez, hanem olyan jellegű információkkal is elláthatná az egészségügyet, amelyekkel betegek igényeihez és szokásaihoz igazíthatnánk az orvoslást.

Egészségügyi rendszerek elemzése:

A holland egészségügyi számlák 97%-a digitális, valamint tartalmazza a kezelésre, kezelőorvosra és kórházra vonatkozó adatokat. Ráadásul könnyen le lehet kérni őket. Egy helyi cég, a Zorgprisma Publiek ezeket a számlákat elemzi, és az IBM Watson felhőjét használja adatbányászatra. Meg tudják állapítani, ha egy orvos, klinika vagy kórház rendszeresen hibázik egy bizonyos betegség kezelésénél, ezzel is segítve a fejlődésüket, illetve a szükségtelen kórházi ellátás elkerülését.

Mi kell ahhoz, hogy mindez tényleg megtörténhessen?

Először is le kell számolnunk az MI-vel kapcsolatos előítéletekkel és félelmekkel, és tájékoztatnunk kell az átlagembert az MI működéséről és előnyeiről, valamint az esetleges veszélyek ellensúlyozásáról. Az egyik legnagyobb ilyen félelem, hogy az MI még az emberi agynál is szofisztikáltabb működésre is képes lehet. Ennek következményeként megpróbálja majd átvenni a hatalmat felettünk. Még Stephen Hawking is azt mondta, hogy egy teljesen mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végzetét jelentheti. Ezt a véleményt Elon Musk is osztja.

Nem gondolom, hogy a helyzet ennyire drámai lenne, azonban egyetértek azokkal, akik hangsúlyozzák a felkészülés szükségességét. A következőket kell megtennünk, hogy elkerüljük az MI buktatóit:

  1. Etikai alapelveket kell alkotnunk, amelyek alkalmazhatóak és kötelező érvényűek a teljes egészségügyi szektorra nézve.
  2. Fokozatosan kell kifejlesztenünk a mesterséges intelligenciát, hogy legyen idő a felmerülő problémák megoldására.
  3. Az egészségügyi szakembereknek alapvető MI-ismeretekkel kell rendelkezniük. Tudniuk kell, hogy egy orvosi helyzetben hogyan működne, hogy jobban lássák a technikai jellegű megoldások hasznát a mindennapi munkában.
  4. A betegeknek hozzá kell szokniuk a mesterséges intelligencia jelenlétéhez, és meg kell ismerniük az előnyeit – például a Cognitoys segítségével, amely kisgyermekek kognitív fejlődését segíti MI-vel, játékos és gyengéd módon; vagy akár Sirivel.
  5. Az MI-megoldásokat fejlesztő cégeknek (például az IBM-nek) még több párbeszédet kell folytatniuk az emberekkel, főként az MI lehetséges előnyeire és hátrányaira koncentrálva.
  6. Az egészségügyi intézetekben dolgozó döntéshozóknak minden intézkedést meg kell tenniük a rendszerek sikerességének és hatékonyságának felmérése érdekében. Fontos továbbá, hogy a cégek elérhető árú MI-technológiát fejlesszenek, mivel csak így tehetjük a sci-fit valósággá, az MI-t pedig a XXI. század sztetoszkópjává.

Ha sikerrel járunk, akkor nemcsak időről-időre lesz vezető hír egy-egy gyógyászati felfedezés vagy új kezelés, hanem akár naponta többször is. Ha találkozol egy szűkebb fókuszú MI-rendszerrel, akkor biztosan megérted majd az optimizmusomat.

Iratkozz fel angol nyelvű hírlevelemre vagy olvasd el magyar nyelvű könyvemet Az orvoslás jövője címmel, ahol további hasonló technológiák orvosi hasznáról írok.

Az orvosi technológia gyors ütemű fejlődése az egészségügy és a gyógyítás minden részére hatással van – még a látszólag lazábban kapcsolódó, elefántcsonttorony-szerű gyógyszerészet sem úszhatja meg az átalakulást. Az alábbiakban bemutatom nektek, milyennek látom a gyógyszertárak fényes jövőjét.

Bár a patikák központi szerepet játszanak a gyógyulásban, a betegek gyakran érzik úgy, hogy a gyógyszerészek és gyógyszertárak inkább üzleti alapon nyújtják szolgáltatásaikat. Az orvos felírja a megfelelő gyógyszert a vonatkozó utasításokkal, a gyógyszerész pedig odaadja azt – pénzért. Ez nyilvánvalóan üzleti tranzakció.

Azonban ahogyan a technológiai forradalom eléri a rendszer egyes elemeit (például a tudatos betegek mozgalma kiegyensúlyozottá teszi az orvos és a beteg közötti, eddig közel sem egyenlő erőviszonyokat), úgy a gyógyszertáraknak is újra kell tervezniük az egészségügyben elfoglalt pozíciójukat. Egyszerű gyógyszerelosztóként elvégre nem vennék ki a részüket a munkából egy közösségalapú gazdasági modellben.

1_17.jpg

A nagy-britanniai gyógyszerészek szövetsége (The Royal Pharmaceutical Society) jelentésében ajánlásokat tett a jövő gyógyszertármodelljeire és az iparág jövőjére nézve. Ezeket valóban érdemes lenne megfontolni.

Szerintük a gyógyszerészeknek:

  • a gyógyszerek kiosztása mellett számos egyéb szolgáltatásra kellene koncentrálniuk
  • segíteniük kellene a pácienseknek abban, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki gyógykezelésükből, elsődleges céljuk pedig az egészségmegőrzés támogatása lenne
  • merniük kell kezdeményezni helyi szinten ahelyett, hogy országos intézkedésekre várnának
  • együtt kellene működniük más egészségügyi szakemberekkel a közösségi, szociális, másodlagos és harmadlagos gondozás szintjén is

Tehát a jövő gyógyszerészének képe magában foglalja az ősi vajákosok, a XXI. századi technológiai guruk és a tudományos szakértők tulajdonságait. A vajákosok fontos szerepet töltöttek be a közösségük életében: ismerték a betegek kórtörténetét, és kezdetleges ellátást nyújtottak a betegségekre a megfelelő gyógyszerekkel (azaz gyógynövényekkel és főzetekkel). A technológiai guruk képesek kinyerni a fontos adatokat a hordozható szenzorokból és hasonló eszközökből, amelyek alapján elő tudják írni a megfelelő kezelést. A valódi tudományos szakértők pedig az alapvető tudnivalókat és a gyógyszeripar, illetve az általános orvostudomány legújabb vívmányait egyaránt ismerik.

A három szerep tulajdonságait megtestesítő szakértők remek szolgálatot teljesíthetnének vidéki, elszigetelt vagy kisebb településeken, ahol sokkal kevésbé elérhető a farmakológia. Sőt, még a kórházak beteg-újrafelvételi statisztikáira is hatással lehetnének. A vidéki térségekben ugyanis kevés a gyógyszertár, és a betegek nem jutnak gyógyszerhez, amikor szükségük van rá, így az újrafelvételi ráta magasabb, mint városi környezetben. Ha a végső cél a gyógyítás minőségének javítása, akkor ezt a problémát is meg kell szüntetni.

A technológia ezt a változást lehetővé teszi.

Nézzünk meg néhány jövőbeli technológiát és lehetőséget, amelyek nagy hatással lehetnek a gyógyszerészetre.

1) Egészségmenedzsmenttel foglalkozó központok gyógyszerelosztó gépezetek helyett

A posztmodern gyógyszertár nem lehet csupán gyógyszerelosztó intézmény, mivel a technológia segítségével több idő áll majd a dolgozók rendelkezésére, így a betegekkel is közelebbi kapcsolatba kerülhetnek. A gyógyszerészek inkább egészségmenedzserekként tevékenykednének, és az egészséges személyeket segítenék, valamint a krónikus betegek és a többféle gyógyszerre szoruló páciensek gyógyszerezésének beállítása is a felelősségi körükbe tartozna. Tanáccsal láthatnák el a kisebb problémákkal hozzájuk fordulókat, és közegészségügyi feladatokat is teljesíthetnek majd.

2_10.jpg

Ahhoz, hogy a gyógyszertárak egészségmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokra fókuszálhassanak a gyógyszerelosztás helyett, technológiai és szervezetfejlesztési előrelépésekre is szükség van.

Automatizált számítógépes címkézési és készletezési rendszereket, valamint (az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már évtizedek óta használatos) személyre szabott csomagoló- és adagolórendszereket kell széles körben alkalmaznunk, hogy ezeknek köszönhetően drasztikusan csökkenhessenek a kiválasztásra és készletfenntartásra szánt munkaórák.

A viselhető szenzorok és egészségügyi mérőeszközök elterjedésével a gyógyszertáraknak lehetőségük nyílik az egészségmenedzsmenttel foglalkozni a gyógyszerelosztás helyett: segíthetnek a betegeknek az adatok értelmezésében – ami tapasztalataim szerint korántsem egyszerű –, és ez alapján javaslatokat tehetnek az életmód vagy a gyógyszerezés megváltoztatására.

A munka megfelelő szervezése és képességek szerinti elosztása szintén közreműködne abban, hogy a régimódi gyógyszertárak XXI. századi egészségmenedzsment-központokká váljanak. A gyógyszerelosztás technikai kivitelezésének megszervezése vagy az egészségügyi szenzorok adatainak értelmezése a gyógyszerészcsapat különböző, speciálisan kiképzett tagjaira hárulhatnának. Ahol ugyanis megfelelő képességű emberek hatékonyan dolgoznak technológiai újításokkal karöltve, ott idő szabadul fel, amelyet más szolgáltatások nyújtására is fel lehet használni – például alapellátás biztosítására.

2) Egészségügyi tanácsadás gyógyszerelosztó gépezetek helyett

Biztosan veled is megtörtént már: végigállod a kígyózó sort a gyógyszertárban, hogy aztán a túlterhelt gyógyszerész csak a kezedbe nyomja a kiváltott tablettáidat. Fizetsz, és távozol – pedig lettek volna kérdéseid a gyógyszerrel kapcsolatban. Kérdeztél volna még a vitaminokról és a különböző márkákról, amelyeket nézegettél várakozás közben. De inkább nem tetted, hanem inkább elmentél, mert még sokan vártak mögötted, és a gyógyszerésznek láthatóan nem volt ideje válaszolni.

3_11.jpg

Ideje a gyógyszertárakat végre tanácsadó központokká alakítani, és nem csak gyógyszerelosztó üzletekként kellene tekintenünk rájuk. A megfelelő technológiai fejlesztések és szervezés révén a gyógyszerészek egyszerűbb problémák esetén akár alapvető betegellátást is biztosíthatnának, illetve az egészségmenedzsment terén is tanácsokkal szolgálhatnának. Így a gyógyszertárak majdnem olyan szintű ellátást nyújtanának, mint a háziorvosi rendelők.

Ennek az egyik legfontosabb összetevője az egészségügy mélyen gyökerező problémáinak megoldása lenne: az egészségügyben dolgozó szakembereknek (így a gyógyszerészeknek is) proaktívan kellene kezelést biztosítaniuk a beteg számára legkényelmesebb helyszínen. Ha pedig a gyógyszerész fizikai jelenléte nem megoldható, a telemedicinát és hasonló megoldásokat hívhatunk segítségül. Az Intouch Health hálózat segítségével például a nehezen megközelíthető helyeken élő (egyesült államokbeli) betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve égési sérülések esetén – pontosan akkor, amikor arra szükségük van. A távegészségügyi szolgáltatásokkal mindezek mellett a vidéki községekben praktizáló egészségügyi dolgozók is hozzáférhetnek szakellátásokhoz, így a betegeket a saját közösségükben láthatják el.

Ez az úgynevezett betegágy melletti (point-of-care) diagnosztika része, amely lehetővé teszi a beteg vizsgálatát attól függetlenül, hogy orvosi rendelőben, mentőautóban, otthon, a szabadban vagy kórházban kerül rá sor, és gyors ellátást eredményez, megfelelő időben. Az egészségügyi szenzorok (például a Scanadu Scout) képesek többek között szívfrekvenciát, légzésszámot, véroxigén-szintet és testhőmérsékletet mérni. A Viatom Checkme EKG-mérésekre, illetve a pulzusszám, az oxigénszaturáció, a vérnyomás, a testhőmérséklet, az alvásminőség és a napi aktivitás nyomon követésére alkalmas. Ezek a szerkezetek nagyon sokat segíthetnek az egészségügyi szakembereknek a pontos diagnózis könnyebb felállításában – akár egy patikában is.

3) Személyre szabott terápia és igény szerint nyomtatott gyógyszerek

Tegyünk még egy lépést a gyógyszertárak elképzelt jövője felé: a már elavult intézmények sikeresen egészségmenedzsment-központokká és egészségügyi tanácsadókká váltak a technológia és jó szervezés segítségével. Hogyan lehetnének a gyógyszertárak még hatékonyabbak a gyógyítás folyamatában?

Hiszem, hogy a személyre szabott terápiák kidolgozása is a gyógyszerészek feladata lehetne. Felhőalapú algoritmusok és digitális megoldások alkalmazásával ugyanolyan minőségű és mennyiségű, egészségügy szempontjából releváns adathoz juthatnak, mint az orvosok. Emellett igény szerint tudnak majd gyógyszereket nyomtatni. Még a klinikai vizsgálatok is az ő hatáskörükbe tartozhatnának.

Mindez korántsem elképzelhetetlen! Az FDA tavaly jóváhagyta egy epilepsziára felírt gyógyszer, a Spritam 3D-nyomtatását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják ki, így az sokkal hamarabb feloldódik, mint a hagyományos tabletták. Képzeld el, milyen gyors lenne a gyógyszerek elosztása, ha minden második vagy harmadik patika rendelkezne 3D-nyomtatóval.

A mesterséges intelligencia segítségével pedig jelentősen lerövidülhet a klinikai vizsgálatok időtartama, illetve a gyógyszertárak és páciensek nagyobb rálátással rendelkeznének a folyamatra. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. Képzeld el, milyen hatékony lehetne a gyógyszergyártás, ha ezek a vizsgálatok az egészségügy „földszintjén”, a patikákban zajlanának.

Akárhogy is alakul a jövő, cél kell legyen bátorítani a gyógyszerészeket arra, hogy képesek legyenek elfogadni a diszruptív változásokat, valamint alkalmazni tudják azokat a szakterületükön. Mint láttuk, számos jó példa létezik arra, hogy ezek a módszerek hogyan csökkentik a terheket, és emelik a patikák által nyújtott szolgáltatások minőségét és mennyiségét már napjainkban is.

A sci-fi hídként köti össze napjaink technológiáját mindazzal, amit megálmodunk a jövőre nézve. Ezek a műalkotások álomvilágok és földi poklok lefestésével mutatják be a legfontosabb politikai, morális, etikai vagy társadalmi problémákat, amelyek a technológia fejlődésével járhatnak.

Az emberiség legnagyobb kérdései az elmúlt évezredekben így szóltak: Vajon mit hoz a jövő? Hogy nézne ki a gyakorlatban? Hogyan készülhetünk fel rá? Az ipari forradalom és a felvilágosodás kora előtt az isteneket és istennőket szolgáló orákulumok és próféták adták meg a választ az összes ilyen kérdésre. A technológiai fejlődés utóbbi évszázadaiban azonban istenek helyett magát a technológiát vallatjuk a jövőnkről – például sci-fi formájában.

1_16.jpg

A sci-fi gyakorlatilag a technológia és a társadalom kommunikációja a jövőről

A kettő között rendkívül élénk, elgondolkodtató, vitára és tájékozódásra ösztönző diskurzus folyik. Nem egyirányú kommunikációról van szó, inkább erőteljes eszmecseréről – míg a sci-fi a technológia alapjaira épül, egyúttal elgondolkodtat azon, hogyan is építhetünk jobb világot utódainknak. A tudomány és a sci-fi kéz a kézben járnak.

Megépítettük volna H. G. Wells 1895-ös, Az időgép című időutazós történetének masináját? Nos, ettől olyannyira messze vagyunk még, mint a legközelebbi életteli galaxistól, az ötlet azonban még jól jöhet a következő generációknak. Létezik már az ikonikus, 1980-as években bemutatott Vissza a Jövőbe trilógiában látott légdeszka? Nos, nem egészen, de dolgozunk rajta. Mi a helyzet a Star Trek sci-fi sorozatból ismerős kifinomult űrhajókkal? Ugyan nem tartunk még ott, azonban tudósok a világ miden tájáról komolyan dolgoznak az egyik hajó, a napvitorlás kortárs változatán.

2_9.jpg

Újabban a sci-fi és a technológia is egyre inkább összefonódik. Talán semmi sem mutatja be jobban a szimbiózist, mint az úgynevezett tervezői fikció (design fiction), amely a techcégek megbízásából végzett kreatív koncepciómodellezést jelenti. Néhány vállalat pedig írókat alkalmaz, hogy eshetőségeket feltáró történeteket írjanak piaci potenciállal rendelkező termékekhez.

Általánosan elismert igazságként kellene elfogadni, hogy a sci-fi intellektuális módon összeköti a vágyakat a valósággal – itt van példának, ahogy én látom az egészségügy jövőjét. Segítségünkre lehet egy jobb jövő megtervezésében azzal, hogy bemutatja a sötét oldalt, az útvesztőket és a kiskapukat egy olyan rendszerben, amelyet rosszindulatú, vagy kizárólag személyes érdekek által vezérelt emberek biztosan ki akarnak majd aknázni. Minél több sci-fit olvasunk és nézünk, annál hamarabb tudunk párbeszédet kezdeményezni a technológiai és kulturális forradalom hatásairól, amelyek minden bizonnyal érinteni fognak mindannyiunkat.

Jóslatok helyett beszélgessünk!

Amikor a jövőről van szó, nagyon trendi dolog jóslatokba bocsátkozni. Léteznek olyan jövőkutatók, akik naplózzák a beteljesült előrejelzéseiket, és néhány híres szerzőre is azért emlékszünk, mert „eltalálták a dolgokat”. Jules Verne kitűnő példa erre – ő többek között a 2889-es világ mindennapjairól elmélkedett.

Az 1955. június 9-én megjelent Charleston Gazette-ben egy bizonyos Dr. Lowry H. McDaniel tekint optimistán előre az 1999-es évre. Előrejelzései között szerepelt a 150 éves élettartam, a rák elleni oltóanyag és a fertőző betegségek teljes eltűnése is. Azonban úgy gondolom, hogy társadalmunknak a jóslás helyett inkább az érdemleges párbeszédre kellene fektetnie a hangsúlyt: amikor tehát a Nagy Változás valóban megérkezik, tisztában kell lennünk a buktatókkal és a veszélyekkel. Tudnunk kell, mit tegyünk, és mit kerüljünk el mindenáron.

3_10.jpg

Az 1950-es évek óta sok víz lefolyt már a Dunán, de még mindig nem repkedünk csészealjakban.

Kölyökkorom óta nézek és olvasok sci-fit. Egyfajta üzemanyag az agyamnak, és mindennap fel kell tankolnom belőle. Orvosi jövőkutatóként minden jövőképem és figyelmeztetésem a mindennapok egészségügyébe hozott valódi változás iránti vágy mellett a sci-fire is visszavezethető.

A legtöbbet ezekből a könyvekből és filmekből tanultam – remélem, te is bemutatod a kedvenceidet.

1) A genomika sötét oldala

A molekuláris biológia és a genetika gyakran áll az élet származásával és kialakulásával, illetve a halállal kapcsolatos nagy kérdések kereszttüzében. Mindez komoly bioetikai kérdéseket vet fel. Sokan félnek attól, hogy az egészségüggyel foglalkozó tudósok, esetleg maga az egészségügyi ágazat megpróbálhat „Istent” vagy „Alkotót” játszani a genomszekvenálás vagy a génmódosítás segítségével. Ezért olyan népszerű ez a téma az írók és egyéb művészek körében.

Ezek a félelmek megjelennek Aldous Huxley Szép új világ című világhírű, disztópikus művében, amelyben az emberek békésen, egészségesen és mellesleg drogfüggőként élik életüket. Ebbe a társadalomba csak a hibás génállományú egyének nem tudnak beilleszkedni. Egyedül ők kételkednek a rendszerben, amely gyakorlatilag elérte, hogy meddő, közömbös, tökéletesen dehumanizált robotok játszanak emberesdit és szimulálják a társadalmat. A génmódosítás a díjnyertes, 1969-es Ursula K. le Guin regényben, a Sötétség balkezében is szerepet kap – ebben a műben egy távoli világ genetikailag módosított hermafroditáiról esik szó. A könyv gondolatkísérlet arról, hogy vajon miben lenne más a társadalom nemek nélkül. A Gattaca című film Ethan Hawke főszereplésével szintén komor képet fest a genomika lehetséges hatásairól. A filmbeli világ emberei különböző kategóriákba tartoznak genetikai hátterük alapján, és ezek a kategóriák szabják meg az egyes emberek lehetőségeit az életben.

4_8.jpg

Tanulság: Az emberiség nem hozhat létre egy olyan társadalmat, ahol a genetika meghatározza a társadalmi helyzetet. A DNS csupán egyfajta tervrajz, és senkit nem érhet hátrány miatta, hiszen sokkal többek vagyunk a génjeinkbe kódolt információknál.

2) A mindenható mesterséges intelligencia

Hiszem, hogy a mesterséges intelligenciában elképzelhetetlenül sok lehetőség rejlik. Az elkövetkezendő néhány évben teljesen felforgatja majd életünk minden részét, a gyógyítást is beleértve. Az emberiség egyik legnagyobb félelme, hogy az MI még az emberi agynál is szofisztikáltabb működésre is képes lehet majd. Ennek következményeként megpróbálja majd átvenni a hatalmat felettünk. Még Stephen Hawking is azt mondta, hogy egy teljesen mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végzetét jelentheti.

Stanley Kubrick ikonikus sci-fi műalkotása, a 2001: Űrodüsszeia (amely Arthur C. Clarke könyvén alapul) komolyan foglalkozik ezekkel a félelmekkel. A film az emberiség teljes történetét feldolgozza az őskori, civilizálatlan időktől az ember és gépezet közti végső harcig. A történet szerint a távoli múltban valaki vagy valami megpiszkálta az evolúciót azzal, hogy egy monolitot helyezett a Földre (és feltehetően az univerzum más részeibe is). Az evolúció képessé tette az embert arra, hogy elérje a Holdat, ahol szintén talált egy monolitot, amely jelentette elhelyezőinek a faj aktuális evolúciós szintjét. Így hát verseny kezdődik a számítógépek és emberek között, hogy elérjék a monolitok elhelyezéséért felelős titokzatos valamit vagy valakit. Kubrick filmje történetvezetési és filmtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő, sőt, még az egészségügynek is van mit tanulnia belőle.

A 2015-ös Ex Machina ugyanezt a történetet meséli el, csak kisebb nagyságrendben. Míg a 2001: Űrodüsszeia az emberiség egész történelmét magába foglalja, az Ex Machina mindössze egy hetet ölel fel, és két ember, illetve egy MI részvételével játszódik. A történet szerint egy fiatal programozó lehetőséget kap arra, hogy egy hetet töltsön a vezérigazgató birtokán, aki felsőbbrendű mesterséges intelligenciával ellátott androidokon kísérletezik. A fiatalembernek fel kell mérnie, hogy az androidok mennyire emberiek valójában, és mindez manipulatív játszmához vezet az MI és a programozó között.

5_8.jpg

Tanulság: Az MI utat tör magának. Felforgatja az életünket, de nekünk kell megszabni a feltételeket. Törekednünk kell arra, hogy mi irányítsuk a folyamatot, amíg csak lehetséges.

3) Szerelem és technológia

Van esély szerelemre és intimitásra a technoszexualitás, az életnagyságú babákkal élő emberek, a távolsági öleléseket lehetővé tévő ölelő pólók és a virtuális valóság technológiáját használó pornó korában? A 2013-as A Nő című filmben Joaquin Phoenix beleszeret egy MI operációs rendszerbe. A mű a kapcsolatukról szól, és bemutatja a hasonlóságokat és nehézségeket egy robot-ember pár kapcsolatában az ember-ember kapcsolathoz képest.

7_5.jpg

Tanulság: Tanítsuk meg gyermekeinket a szeretetre, az empátiára és arra, hogyan lehet hosszan tartó érzelmi köteléket kialakítani. Emellett célszerű lenne korlátot szabni a technológia nemi és mindennapi életünkre gyakorolt hatásának is. A technológiai változás azonban gyorsan zajlik, tehát mindezt hamarosan meg kell valósítanunk, ha meg akarjuk őrizni mindazt, ami emberré tesz minket. Máskülönben olyan jövő elé nézünk, amely nélkülözi a legfontosabb emberi interakciókat, mint az intimitást vagy törődést éreztető érintéseket, és ezek helyébe egy rideg virtuális valóság léphet.

4) A Nagy Testvér mindent lát

Mióta Edward Snowden kiszivárogtatta az NSA metaadat-gyűjtési szokásait, joggal aggódhatunk a magánélet sérthetetlenségén. Ez nemcsak a telefonhívásokról és számítógép-használatról szól, hanem arról is, hogy egyre több adatot tárolunk mindenféle eszközön. Sőt, mivel az egészségügy mérő és érzékelő berendezései is egyre hordozhatóbbak és okosabbak, nem lesz ez másképp a jövőben sem.

Az adatgyűjtéssel kapcsolatos félelmek középpontjában a hatalom fogalma áll. A Nagy Testvér mindenható pillantása megfigyel, irányít és könyörtelenül lesújt azokra, akik nem úgy viselkednek, ahogy azt elvárják tőlük. George Orwell méltán híres disztópikus regénye, az 1984 az egyik legzseniálisabb könyv e témában – és egyébként általánosságban véve is. Bemutatja, hogy a hatalom (elsősorban politikai értelemben véve) hogyan jelenik meg a mindennapokban, illetve leírja, hogy mennyire nincs értelme a lázadásnak, mert az eredmény csakis totális vereség lehet. Dave Eggers A kör című regénye ezzel szemben a média és az internet egyénre gyakorolt hatalmát mutatja be – azét az egyénét, aki önként és dalolva áldozza fel magánszféráját bizonyos szolgáltatásokért és ingyenes termékekért cserébe.

8_3.jpg

Tanulság: Korlátoznunk kell a kormányok és technológiai óriáscégek rendelkezésére bocsátott adatmennyiséget, hogy a magánéletünk ne váljon a rendszer áldozatává. Törekednünk kell a privát szféránk nagyobb mértékű védelmére.

5) Valaki más képzeletének szüleményei vagyunk?

Elon Musk, a Tesla legendás vezérigazgatója szerint egy a milliárdhoz annak az esélye, hogy a mi valóságunk valódi és egyedülálló. A technológiai ágazat egyik legbefolyásosabb alakja tehát úgy gondolja, nagyon valószínű, hogy csak egy szimuláció szereplői vagyunk. Hátborzongató.

A gondolat még rémisztőbb, ha a több, mint tíz éve készített Mátrix filmekre gondolunk. Ezek szintén disztópikus jövőt festenek le: egy olyan világot, amelyet az MI és a gépek uralnak, a lombikokban termesztett emberek pedig egész életüket egy virtuális valóságban élik le. A 2002-es Tom Cruise film, a Különvélemény pedig még ennél is tovább megy. A történet szerint egy különleges rendőrosztag még a bűneset megtörténte előtt letartóztatja a gyilkosokat. De mi történik, amikor az egyik tiszt válik egy jövőbeli gyilkosság gyanúsítottjává? Megvan vajon a szabad akarata, hogy megváltoztassa az eseményeket és a saját sorsát? Képes arra, hogy saját döntéseket hozzon, vagy igazából mind be vagyunk programozva arra, hogy bizonyos módokon viselkedjünk?

9_3.jpg

Tanulság: A technológiai fejlődés megkérdőjelezi az emberi lét lényegét: a tudatos döntéshozást. Bár mindent meg kell tennünk, hogy megtartsuk ezt a képességünket, el kell ismernünk, hogy az életnek tulajdonított jelentés és az ahhoz való hozzáállásunk komoly változás előtt áll – erről pedig mihamarabb el kell kezdeni a párbeszédet.

6) Törődünk mi egyáltalán a 99%-kal?

Tavaly, az évente megrendezett Világgazdasági Fórum davosi ülése előtt az Oxfam arra figyelmeztetett, hogy a világ leggazdagabb 1%-ának nagyobb vagyona lesz 2016-ra, mint a maradék 99%-nak összesen, ha nem történik változás a gazdasági trendekben.

A 2013-as Elysium – Zárt világ napjaink növekvő gazdasági egyenlőtlenségeire reflektál. Története szerint 2154-ben két társadalmi osztály létezik: az elképesztően vagyonosok, akik tündöklő környezetben élnek az Elysium nevű űrállomáson, és a maradék, akik a Föld túlnépesedett, kiszipolyozott felszínén tengődnek. A mesterséges paradicsomban még egy olyan szerkezet is van, amely azonnal meggyógyítja a rákot. Mindeközben a Földön az egészségügyi ellátás lassú és csapnivaló minőségű.

10_1.jpg

Tanulság: A technológia fejlődése nem oszthatja meg a társadalmat. Az egészségügyben például az egetrengető új metódusoknak megfizethetőnek és széles körben elérhetőnek kell lenniük, hogy a különbségek csökkenjenek, vagy legalább ne mélyüljenek tovább a most meglévő pénzügyi szakadék mentén. Ha a technológia nem megfizethető, akkor nem elég diszruptív.

7) Társaink, a robotok

R2-D2-tól kezdve Robotzsaruig rengeteg híres robot fordult meg a filmvásznon. Ez remekül rávilágít arra, hogy mekkora az érdeklődés a robot-ember kapcsolat iránt (legalábbis a filmekben), immár évtizedek óta. Az utóbbi időben nemcsak mellékszerepekben tűnnek fel, hanem egyre fontosabbakban is – ez egyfajta reakció arra, ami a való életben is történik.

Már léteznek valódi robotok, amelyek társasági partnerként funkcionálnak, és kitűnően alkalmasak a mentális betegségek vagy a magány orvoslására. Jibo, Pepper, Paro és Buddy mind létező példák. Néhánynak érintésérzékelője, kamerája és mikrofonja is van, így tulajdonosaik beszélgethetnek velük, megkérhetik őket arra, hogy találjanak aznap estére egy jó koncertet, vagy emlékeztetőt kérhetnek, ha ideje bevenni a gyógyszert.

Az ilyen társrobotok megoldást jelenthetnek az elöregedő társadalmaknak, hiszen ezekben egyre komolyabb probléma az idősek ellátása. A robot és Frank (2012) kiváló érzékenységgel kezeli ezt a témát. A történet középpontjában egy MI-alapú robot áll, amely szinte emberként képes végezni feladatait. A 2015-ben indult Humans című sorozat egy, a nem túl távoli jövőben élő családra fókuszál, akik beszereznek egy felettébb „emberszabású”, fejlett robotszolgálót, aki jelentősen átalakítja az életüket.

11.jpg

Tanulság: Valódi énünket az mutatja meg igazán, ahogyan az állatainkkal bánunk, és ahogyan majd a robotjainkat kezeljük. Ezt észben tartva kell majd velük együtt élnünk.

Miért fontos a sci-fi?

A sci-fi lényege az úgynevezett „kognitív elidegenítés” (cognitive estrangement). A kognitív rész itt arra vonatkozik, amit a tudomány mai állása szerint képesek vagyunk megtenni. Az elidegenítés pedig az a rész, amelyben az alkotó megpróbál következtetni és előre gondolkodni oly módon, hogy az valamelyest eltávolítja az olvasót a jelen korlátjaitól. Ez csodálatos módja a jövőről való gondolkodásnak úgy, hogy közben észben tartjuk a jelenlegi lehetőségeket.

A sci-fi lenyűgöző műfaj, és nemcsak azokon a műveken érdemes elmélkednünk, amelyek paradicsomokat és utópiákat vizionálnak, hanem azokon is, amelyek disztópikus világokat írnak le. A sci-fi nemcsak kockáknak való, hanem olyan emberekhez is közel állhat, akik időről időre gondolnak az emberiség jövőjére. Meggyőződésem, hogy ha rendszeresen belevetjük magunkat a műfajba, egy sokkal humánusabb egészségügyet teremthetünk meg.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu