MedIQ

Az egészségügy nem fogja sokáig húzni a jelenlegi körülmények között. Az ellátás költségei egyre csak növekednek, az orvoshiány pedig az egész világon égető problémává vált. A legkomolyabb gondot azonban saját lustaságunk jelenti. Passzív életmódunk gyakorlatilag megadja a kegyelemdöfést az egészségügynek. De nem kell pánikba esni, az alábbiakban bemutatom nektek, hogyan javíthatunk a helyzeten.

Az Egyesült Államokban 2021-re az egészségüggyel kapcsolatos kiadások összege előreláthatóan közel 5 trillió dollárra is rúghat, amely GDP-jük 20 százalékát teszi ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 4,3 millió orvos, nővér, és egyéb egészségügyi szakember hiányzik a világpiacról. Mindezzel egy időben folyamatosan terjednek az olyan civilizációs betegségek, mint a diabétesz és az elhízás.

Gondolhatnánk, hogy a genetikai sokszínűségünk, a megbetegedéseket okozó mutációk, vagy akár a rossz minőségű táplálkozás áll a rendkívül megterhelő költségek hátterében, a helyzet azonban ennél sokkal banálisabb: lusták vagyunk.

Nem az a baj, hogy nem fut mindenki maratont, vagy hogy nincs mindenkinek kockahasa. Inkább az, hogy sokan egyáltalán nem végeznek semmiféle testmozgást.

Eltunyult Netflix-generációk

A WHO szerint a felnőtteknek legalább heti két és fél óra közepes, vagy egy óra 15 perc intenzív mozgásra van szükségük. Ebbe beletartozhat a gyaloglás, a tánc, a kertészkedés, a kirándulás, az úszás vagy az edzőteremi izomépítés is.

Ezzel szemben egy 2009-ben végzett Európai Uniós felmérésen a megkérdezettek 60 százaléka azt vallotta, hogy soha vagy csak nagyon ritkán űz sporttevékenységet. Az Amerikai Egyesült Államokban az állóképesség, sport és táplálkozás vizsgálatával és az ehhez kapcsolódó programok szervezésével foglalkozó kormányszervezet (President’s Council on Fitness, Sports and Nutrition) kimutatta, hogy a felnőttek kevesebb, mint öt százaléka végez legalább 30 percnyi testmozgást naponta, és csak minden harmadik végez elegendőt a javasolt heti mozgásmennyiségből.

1_22.jpg

Lustaságunk hatását a pénztárcánkon is érezhetjük

A Lancetben megjelent kutatás szerint 2013-ban a mozgáshiány az arra visszavezethető elhalálozások mellett több, mint 67,5 milliárd dollárnyi kárt okozott (az egészségügyi kiadások és a munkakapacitás csökkenése tekintetében). Ez megegyezik Costa Rica 2013-ban termelt GDP-jével.

Ebből ötmilliárd dollárt szívbetegség, hatmilliárdot stroke, 37,6 milliárdot kettes típusú cukorbetegség, 2,7 milliárdot pedig mellrák okozott.

És az még a jobbik eset, ha a lustaságunkat csak a pénztárcánk bánja. A kutatás egyik legdurvább eredménye a gazdag és szegény országok közötti különbségekre mutatott rá. Míg Afrikában 0,6 milliárd dollár, Latin-Amerikában és a Karib-térségben pedig 3,2 milliárd dollár volt a passzív életmód járulékos költsége, addig Észak-Amerikában 25,7 milliárd, Európában pedig 11,7 milliárd dollárba került. Melody Ding, a tanulmány vezető kutatója és a Sydney Egyetem egészségügyi osztályának tudományos főmunkatársa a következőt nyilatkozta a Bloombergnek: „A gazdagabb országokban az emberek pénzzel fizetnek, a szegényebb országokban viszont az életükkel.

2_12.jpg

Az egyértelmű következtetés mellett, miszerint keljünk fel a kanapéból, és most azonnal kezdjünk el mozogni, mégis mit tehetnénk a probléma megoldása érdekében?

1) A munkahelyek átalakítása

A Metropolis magazin szerint a jövő munkahelye a munkavégzés mellett nagyrészt a közösség, a társas interakciók és kultúra köré fog szerveződni. Kutatások azt mutatják, hogy a következő évtizedben a munkavállalók több, mint 40%-a dolgozik majd távolról vagy mobil munkaerőként. Így az embereknek szükségük lesz olyan találkozóhelyekre, ahol megbeszélhetik egymással ügyes-bajos dolgaikat – ahelyett, hogy napi nyolc órán keresztül a nyitott terű irodában található íróasztaluk fölé görnyednének.

Ezért a jövő munkahelyein több lehetőségük lesz a dolgozóknak mászkálni, helyet változtatni, vagy akár igazi sporttevékenységet végezni két feladat között. A Google épületeiben már most is vannak biliárdasztalok és bowlingpályák, sőt, egy felső vezető kimondottan a dolgozói elégedettség – és persze a produktivitás – fenntartásával foglalkozik. A Google ezzel rengeteg más céget is megihletett. Egyre több munkahelyen vannak pihenőtermek és „játszószobák”, ahol a dolgozók szusszanhatnak vagy beszélgethetnek egyet, és a kreativitásukat is stimulálhatják.

3_15.jpg

2) A vállalatoknak ösztönözniük kellene alkalmazottaikat a mozgásra

Sok cég már napjainkban sportlehetőségeket kínál béren kívüli juttatásként. Egyes munkahelyeken edzőtermi bérletet adnak, máshol pedig maga a cég is saját konditeremmel rendelkezik.

Emellé még bőven elférne az olyan lenyűgöző egészségprogramok kihasználása, mint amilyen a CaféWell is. Ez a program az egészséges életre vágyóknak nyújt segítséget és támogatást. Személyre szabott szolgáltatásaik a saját magunk által megfogalmazott igényekre épülnek: a helyes étrend kialakításától kezdve a napi mozgástervek kidolgozásán és a stressz csökkentésén át a sportteljesítmény fokozásáig mindenben segítenek.

4_14.jpg

3) Együtt minden jobb

Vannak olyan emberek, akiknek csak egy megfelelő közösség kell céljaik eléréséhez, mivel úgy teljesítenek a legjobban, ha megosztják másokkal is élményeiket. Az egyedül futás például igencsak unalmas tud lenni, de ha más is elkísér utunkon, és közben tudunk csacsogni, azzal már össze is kötöttük a kellemeset a hasznossal.

Egy kutatás szerint a közösségi médiafelületeken szerzett „sportpajtik” pozitív hatással lehetnek a testmozgással kapcsolatos szokásokra. Már az is hatalmas motivációval bírhat, ha az egyik ismerősünkről tudjuk, hogy jógázni indul – elvégre így mi is sokkal könnyebben vesszük rá magunkat az edzésre.

Ezen a gondolatmeneten nyugszik a MakeMe alkalmazás. Úgynevezett csapatkihívásokat („Team Challenge”) indíthatunk barátaink, családtagjaink, vagy a világon bárki számára, és az eredményeinket is megoszthatjuk velük. Nekem bevált, és csak ajánlani tudom! Próbáld meg például rábeszélni a főnöködet arra, hogy csapatépítés gyanánt teljesítsetek egy MakeMe-kihívást.

5_13.jpg

4) Életmódváltást segítő alkalmazások az igazi változásra vágyóknak

Mondjuk, hogy itt az új év, te pedig elhatározod, hogy innentől kezdve tényleg rendszeresen jársz edzőterembe. Ezt minden évben több millió ember megfogadja, és meg is telnek velük a termek – az első két hétben. Amikor azonban lecsengett a varázs, minden megy vissza a régi kerékvágásba.

Berögzült szokásainktól nehéz megválni, mivel hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzájuk. De higgy nekem, van segítség, mégpedig a „szokásalkalmazások” (habit appok) képében. Itt találsz is egy remek listát az elérhetőekről.

Az egyik személyes kedvencem a Daily Goals, amely a napi rutint méri fel szép és színes pontokkal. Napi, heti és havi lebontásban is megtekintheted a már teljesített feladatokat.

6_8.jpg

5) Aktivitásmérők és viselhető egészségügyi mérőeszközök az adatok szerelmeseinek

Már rég tisztában vagyunk azzal, hogy az okostelefonunk mindent tud rólunk. Nyilvántartja a telefonhívásainkat, üzeneteinket, tárolja a fényképeinket, ismerőseink elérhetőségeit, és még sok minden mást. Viszont az utóbbi időben – alkalmazások segítségével – már a megtett lépéseink számát, az alvásunk minőségét és mennyiségét, illetve a mindennapi betevőnket is számon tudja tartani.

Ezenkívül még rengeteg kütyü létezik, amely sokkal nagyobb szakértelemmel méri az adatainkat. Ha alvási rendellenességben szenvedsz, vagy csak egyszerűen jobban szeretnél aludni, próbáld ki a Pebble Time-ot, amely automatikusan követi, hogy mikor térsz nyugovóra. A program az alvási és mélyalvási fázisokat, valamint az elalvás időpontját egyaránt figyelemmel kíséri. Mindezek mellett arra is képes, hogy a lehető legjobbkor ébresszen fel annak érdekében, hogy elkerüld a reggeli kómás állapotot. Ezzel a pár funkcióval képes megváltoztatni az életed.

Ha pedig szeretnél kicsattanni az egészségtől és az energiától, szerezd be magadnak a Fitbit Surge eszközt. A rengeteg aktivitásmérő márka közül a Fitbit megérdemelten a legelterjedtebb. Az érintőképernyős óra nemcsak a lépéseidet és az alvási adataidat méri, hanem a beérkező telefonhívásokra és üzenetekre is figyelmeztet. Emellett egy beépített optikai pulzusmonitor segítségével figyeli a szívritmusodat, és egy GPS használatával a szabadban töltött tevékenységedet is nyomon követi. Ez az eszköz megbízható, felhasználóbarát, és összeköt egy fantasztikus közösséggel, amellyel megoszthatod a teljesítményed, és akár versenyezhetsz is a tagjaival a legfittebbnek járó előkelő első helyért.

A technológia nem tudja megváltoztatni az életmódodat! Arra csak te vagy képes a megfelelő technológiák segítségével.

7_7.jpg

Mentsd meg magad, hogy az egészségügy is megmenekülhessen!

Teljesen mindegy, hogy a motivációd „technológiai” vagy társasági jellegű. Ha mindennap teszel a jobb életért, annak kézzelfogható eredménye lesz.

Kis lépés neked, de hatalmas ugrás az egészségügynek. Meggyőződésem, hogy egy kis megerőltetéssel és némi áldozatvállalással sokkal elérhetőbbé és megfizethetőbbé tehetnénk az egészségügyet. Gondolj bele! Ha fitt és sportos vagy, jelentősen kisebb eséllyel alakul ki nálad cukorbetegség, szívbetegség, és rengeteg más kór. Ez azt jelentené, hogy nem kellene gyakran kórházba menned. Ez pedig alacsonyabb egészségügyi kiadásokat jelent.

Ha megmentenéd magad, és ezáltal az egészségügyet is, keresd meg azt, ami a leginkább motivál, és kezdj bele már ma!

A bejegyzés trackback címe:

http://mediq.blog.hu/api/trackback/id/tr2512241710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

atomtudós 2017.02.11. 10:36:31

Remélem (bár nem hiszem), hogy a szerző tisztában van vele, hogy

billion = milliárd (10^9)
trillion = billió (10^12)
...
quintillion = trilló = 10^18

Lásd: hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%ADz_hatv%C3%A1nyai