MedIQ

Az orvosi technológia gyors ütemű fejlődése az egészségügy és a gyógyítás minden részére hatással van – még a látszólag lazábban kapcsolódó, elefántcsonttorony-szerű gyógyszerészet sem úszhatja meg az átalakulást. Az alábbiakban bemutatom nektek, milyennek látom a gyógyszertárak fényes jövőjét.

Bár a patikák központi szerepet játszanak a gyógyulásban, a betegek gyakran érzik úgy, hogy a gyógyszerészek és gyógyszertárak inkább üzleti alapon nyújtják szolgáltatásaikat. Az orvos felírja a megfelelő gyógyszert a vonatkozó utasításokkal, a gyógyszerész pedig odaadja azt – pénzért. Ez nyilvánvalóan üzleti tranzakció.

Azonban ahogyan a technológiai forradalom eléri a rendszer egyes elemeit (például a tudatos betegek mozgalma kiegyensúlyozottá teszi az orvos és a beteg közötti, eddig közel sem egyenlő erőviszonyokat), úgy a gyógyszertáraknak is újra kell tervezniük az egészségügyben elfoglalt pozíciójukat. Egyszerű gyógyszerelosztóként elvégre nem vennék ki a részüket a munkából egy közösségalapú gazdasági modellben.

1_17.jpg

A nagy-britanniai gyógyszerészek szövetsége (The Royal Pharmaceutical Society) jelentésében ajánlásokat tett a jövő gyógyszertármodelljeire és az iparág jövőjére nézve. Ezeket valóban érdemes lenne megfontolni.

Szerintük a gyógyszerészeknek:

  • a gyógyszerek kiosztása mellett számos egyéb szolgáltatásra kellene koncentrálniuk
  • segíteniük kellene a pácienseknek abban, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki gyógykezelésükből, elsődleges céljuk pedig az egészségmegőrzés támogatása lenne
  • merniük kell kezdeményezni helyi szinten ahelyett, hogy országos intézkedésekre várnának
  • együtt kellene működniük más egészségügyi szakemberekkel a közösségi, szociális, másodlagos és harmadlagos gondozás szintjén is

Tehát a jövő gyógyszerészének képe magában foglalja az ősi vajákosok, a XXI. századi technológiai guruk és a tudományos szakértők tulajdonságait. A vajákosok fontos szerepet töltöttek be a közösségük életében: ismerték a betegek kórtörténetét, és kezdetleges ellátást nyújtottak a betegségekre a megfelelő gyógyszerekkel (azaz gyógynövényekkel és főzetekkel). A technológiai guruk képesek kinyerni a fontos adatokat a hordozható szenzorokból és hasonló eszközökből, amelyek alapján elő tudják írni a megfelelő kezelést. A valódi tudományos szakértők pedig az alapvető tudnivalókat és a gyógyszeripar, illetve az általános orvostudomány legújabb vívmányait egyaránt ismerik.

A három szerep tulajdonságait megtestesítő szakértők remek szolgálatot teljesíthetnének vidéki, elszigetelt vagy kisebb településeken, ahol sokkal kevésbé elérhető a farmakológia. Sőt, még a kórházak beteg-újrafelvételi statisztikáira is hatással lehetnének. A vidéki térségekben ugyanis kevés a gyógyszertár, és a betegek nem jutnak gyógyszerhez, amikor szükségük van rá, így az újrafelvételi ráta magasabb, mint városi környezetben. Ha a végső cél a gyógyítás minőségének javítása, akkor ezt a problémát is meg kell szüntetni.

A technológia ezt a változást lehetővé teszi.

Nézzünk meg néhány jövőbeli technológiát és lehetőséget, amelyek nagy hatással lehetnek a gyógyszerészetre.

1) Egészségmenedzsmenttel foglalkozó központok gyógyszerelosztó gépezetek helyett

A posztmodern gyógyszertár nem lehet csupán gyógyszerelosztó intézmény, mivel a technológia segítségével több idő áll majd a dolgozók rendelkezésére, így a betegekkel is közelebbi kapcsolatba kerülhetnek. A gyógyszerészek inkább egészségmenedzserekként tevékenykednének, és az egészséges személyeket segítenék, valamint a krónikus betegek és a többféle gyógyszerre szoruló páciensek gyógyszerezésének beállítása is a felelősségi körükbe tartozna. Tanáccsal láthatnák el a kisebb problémákkal hozzájuk fordulókat, és közegészségügyi feladatokat is teljesíthetnek majd.

2_10.jpg

Ahhoz, hogy a gyógyszertárak egészségmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokra fókuszálhassanak a gyógyszerelosztás helyett, technológiai és szervezetfejlesztési előrelépésekre is szükség van.

Automatizált számítógépes címkézési és készletezési rendszereket, valamint (az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már évtizedek óta használatos) személyre szabott csomagoló- és adagolórendszereket kell széles körben alkalmaznunk, hogy ezeknek köszönhetően drasztikusan csökkenhessenek a kiválasztásra és készletfenntartásra szánt munkaórák.

A viselhető szenzorok és egészségügyi mérőeszközök elterjedésével a gyógyszertáraknak lehetőségük nyílik az egészségmenedzsmenttel foglalkozni a gyógyszerelosztás helyett: segíthetnek a betegeknek az adatok értelmezésében – ami tapasztalataim szerint korántsem egyszerű –, és ez alapján javaslatokat tehetnek az életmód vagy a gyógyszerezés megváltoztatására.

A munka megfelelő szervezése és képességek szerinti elosztása szintén közreműködne abban, hogy a régimódi gyógyszertárak XXI. századi egészségmenedzsment-központokká váljanak. A gyógyszerelosztás technikai kivitelezésének megszervezése vagy az egészségügyi szenzorok adatainak értelmezése a gyógyszerészcsapat különböző, speciálisan kiképzett tagjaira hárulhatnának. Ahol ugyanis megfelelő képességű emberek hatékonyan dolgoznak technológiai újításokkal karöltve, ott idő szabadul fel, amelyet más szolgáltatások nyújtására is fel lehet használni – például alapellátás biztosítására.

2) Egészségügyi tanácsadás gyógyszerelosztó gépezetek helyett

Biztosan veled is megtörtént már: végigállod a kígyózó sort a gyógyszertárban, hogy aztán a túlterhelt gyógyszerész csak a kezedbe nyomja a kiváltott tablettáidat. Fizetsz, és távozol – pedig lettek volna kérdéseid a gyógyszerrel kapcsolatban. Kérdeztél volna még a vitaminokról és a különböző márkákról, amelyeket nézegettél várakozás közben. De inkább nem tetted, hanem inkább elmentél, mert még sokan vártak mögötted, és a gyógyszerésznek láthatóan nem volt ideje válaszolni.

3_11.jpg

Ideje a gyógyszertárakat végre tanácsadó központokká alakítani, és nem csak gyógyszerelosztó üzletekként kellene tekintenünk rájuk. A megfelelő technológiai fejlesztések és szervezés révén a gyógyszerészek egyszerűbb problémák esetén akár alapvető betegellátást is biztosíthatnának, illetve az egészségmenedzsment terén is tanácsokkal szolgálhatnának. Így a gyógyszertárak majdnem olyan szintű ellátást nyújtanának, mint a háziorvosi rendelők.

Ennek az egyik legfontosabb összetevője az egészségügy mélyen gyökerező problémáinak megoldása lenne: az egészségügyben dolgozó szakembereknek (így a gyógyszerészeknek is) proaktívan kellene kezelést biztosítaniuk a beteg számára legkényelmesebb helyszínen. Ha pedig a gyógyszerész fizikai jelenléte nem megoldható, a telemedicinát és hasonló megoldásokat hívhatunk segítségül. Az Intouch Health hálózat segítségével például a nehezen megközelíthető helyeken élő (egyesült államokbeli) betegek is jó minőségű sürgősségi tájékoztatást kaphatnak sztrók, szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve égési sérülések esetén – pontosan akkor, amikor arra szükségük van. A távegészségügyi szolgáltatásokkal mindezek mellett a vidéki községekben praktizáló egészségügyi dolgozók is hozzáférhetnek szakellátásokhoz, így a betegeket a saját közösségükben láthatják el.

Ez az úgynevezett betegágy melletti (point-of-care) diagnosztika része, amely lehetővé teszi a beteg vizsgálatát attól függetlenül, hogy orvosi rendelőben, mentőautóban, otthon, a szabadban vagy kórházban kerül rá sor, és gyors ellátást eredményez, megfelelő időben. Az egészségügyi szenzorok (például a Scanadu Scout) képesek többek között szívfrekvenciát, légzésszámot, véroxigén-szintet és testhőmérsékletet mérni. A Viatom Checkme EKG-mérésekre, illetve a pulzusszám, az oxigénszaturáció, a vérnyomás, a testhőmérséklet, az alvásminőség és a napi aktivitás nyomon követésére alkalmas. Ezek a szerkezetek nagyon sokat segíthetnek az egészségügyi szakembereknek a pontos diagnózis könnyebb felállításában – akár egy patikában is.

3) Személyre szabott terápia és igény szerint nyomtatott gyógyszerek

Tegyünk még egy lépést a gyógyszertárak elképzelt jövője felé: a már elavult intézmények sikeresen egészségmenedzsment-központokká és egészségügyi tanácsadókká váltak a technológia és jó szervezés segítségével. Hogyan lehetnének a gyógyszertárak még hatékonyabbak a gyógyítás folyamatában?

Hiszem, hogy a személyre szabott terápiák kidolgozása is a gyógyszerészek feladata lehetne. Felhőalapú algoritmusok és digitális megoldások alkalmazásával ugyanolyan minőségű és mennyiségű, egészségügy szempontjából releváns adathoz juthatnak, mint az orvosok. Emellett igény szerint tudnak majd gyógyszereket nyomtatni. Még a klinikai vizsgálatok is az ő hatáskörükbe tartozhatnának.

Mindez korántsem elképzelhetetlen! Az FDA tavaly jóváhagyta egy epilepsziára felírt gyógyszer, a Spritam 3D-nyomtatását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják ki, így az sokkal hamarabb feloldódik, mint a hagyományos tabletták. Képzeld el, milyen gyors lenne a gyógyszerek elosztása, ha minden második vagy harmadik patika rendelkezne 3D-nyomtatóval.

A mesterséges intelligencia segítségével pedig jelentősen lerövidülhet a klinikai vizsgálatok időtartama, illetve a gyógyszertárak és páciensek nagyobb rálátással rendelkeznének a folyamatra. Az Atomwise nevű cég például szuperszámítógépek segítségével molekulaszerkezeteket tartalmazó adatbázisból vezeti le a terápiás megoldásokat. Tavaly virtuális keresésekkel biztonságos, már létező gyógyszerek után kutattak, amelyeket az ebolavírus kezelésére lehetne – újratervezve – bevetni. Az MI két gyógyszert talált, amelyek jelentősen csökkenthetnék a vírus fertőzőképességét. Az elemzés, amely szokványos esetben hónapokig, akár évekig is eltarthat, egy nap alatt készen volt. Képzeld el, milyen hatékony lehetne a gyógyszergyártás, ha ezek a vizsgálatok az egészségügy „földszintjén”, a patikákban zajlanának.

Akárhogy is alakul a jövő, cél kell legyen bátorítani a gyógyszerészeket arra, hogy képesek legyenek elfogadni a diszruptív változásokat, valamint alkalmazni tudják azokat a szakterületükön. Mint láttuk, számos jó példa létezik arra, hogy ezek a módszerek hogyan csökkentik a terheket, és emelik a patikák által nyújtott szolgáltatások minőségét és mennyiségét már napjainkban is.

A bejegyzés trackback címe:

http://mediq.blog.hu/api/trackback/id/tr7111920795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

szepipiktor 2016.11.02. 15:27:38

Na most... Lássuk be, korunk legkárosabb területe az ipari egészségügy, a gyógyszergyártó lobbi... Hiszen minden országban, ahol társadalombiztosítás létezik, csak az orvosoknak és a patikusoknak nem érdekük, hogy a polgár meggyógyuljon, hiszen nem kap utána támogatást, nem fogy a pirula.
Normális esetben nem az alkohol meg dohányreklámokat kellene tiltani, hanem a gyógyszerek ipari jellegű propagálását.
Ma a taknyos ember lett a társadalom "kutyája"... Akinek a gazdi minden szar marketingalapú készítményt megvásárolt.
Most az emberek vásárolnak maguknak mindenféle szart. Ha a napi reklámdömpinget nézzük, akkor vagy az jut az eszünkbe, hogy egyik sem jó, hiszen egy megfázásra miért kell tucat gyártónak két tucat szert kitalálnia? Vagy az, hogy vajon ha megvásárolom az összes terméket, akkor meg fogok gyógyulni? És mikor? És melyiktől?
Ja, 4,5-ször gyorsabban ható fájdalomcsillapító... Anyádnál!
Szóval ami a cikkben meg lett említve, az csak a marketingesek munkája, új ötletek kellenek a fogyasztó napi átverésére,
Ugye, ha a sorban állás helyett majd ilyen központok lesznek, akkor nem NŐNI fog a fogyasztás???