MedIQ

Az elmúlt év legnagyobb vitákat és figyelmet kiváltó témája mindenképpen a web 2.0/közösségi média és a gyógyszeripar speciális kapcsolata. Röviden összefoglalva, a közösségi média hatalmas lehetőségeket teremtett kommunikáció terén, viszont ezeket a lehetőségeket nem sikerült egyetlen szervnek sem szabályoznia, márpedig a gyógyszermarketingben minden alapos szabályozás mentén zajlik. Így most mindenki két tűz közé került, a gyógyszeripar is (még ha nem is mindenki akarja ezt a web 2.0-es világot befogadni), a szabályozók és a "fogyasztók" is (beleértve orvost és betegét).

Dr. Holchacker Péter, jogász-közgazdász nagyszerű cikket írt a medicalonline.hu-n a témáról, benne fontos mondatokkal és egy 8 pontos ajánlással.

Azonban e szabályok – és ebből adódóan az ellenőrző hatóságok – sem tudják kezelni azt a helyzetet, miszerint az új kommunikációs csatornákon egyetlen szereplő sem tud kizárólagos felelősséget vállalni a web2-n terjedő információkért, nem tud ugyanúgy minden vonatkozó előírást és feltételt érvényesíteni, mint például egy általa készített szórólap, hirdetés vagy reklámspot esetében. Pedig miután külön szabályok egyelőre nincsenek az új webes eszközökre, így ezek számonkérése sem alapulhat másra, mint a hagyományos marketingkommunikációs eszközök vagy a gyógyszerismertetés kapcsán vizsgált tartalmi és formai elemekre.

Nem is beszélve arról, hogy milyen bonyolult kérdés az, amikor egy beteg a felírt gyógyszer nem várt mellékhatásáról ír valamelyik fórumban vagy blogban.

Szerintem a megoldást az jelentené, ha

1) az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala) - mivel az európai megfelelője teljesen alkalmatlannak tűnik erre - végre előállna egy konkrét ajánlással a tavalyi, minden résztvevőt megmozgató FDA Social Media Hearing után.

2) a nagyobb gyógyszercégek összeállítanának egy univerzálisan alkalmazható ajánláslistát arról, alkalmazottaik miket írhatnak a cégről vagy a cég nevében a közösségi médiában (a Roche már egyedüliként készített ilyet, csak rövidet és részletmenteset)

3) ha átgondolná mindenki, milyen szabályokat alkalmaz az offline és az online világban, merthogy a szabályok ritkán különböznek. Ha a sarki fűszeresnél nem kérdezgetem orvosomat a családról, akkor Facebookon se tegyem; illetve ha az utcán sem bombázna személyesen gyógyszerinformációval egy ügynök, akkor Twitteren se tegye.

4) ha az orvosi oktatásban külön kurzus szólna a témáról (ahogyan Debrecenben szól is már 2008 óta), hiszen egyre több hibát követnek el a hallgatók, fiatal orvosok e téren.

A bejegyzés trackback címe:

https://mediq.blog.hu/api/trackback/id/tr182527690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2010.12.23. 22:14:23

Én a témát online marketinges fejjel közelítem meg, és konkrét kérdések miatt kellett körbejárnom. Azt látom, hogy nagyon fontos megkülönböztetni a vény nélküli szerek kommunikációját a vénykötelesektől, ugyanakkor a felhasználókat ezek a kategóriák nem érdeklik. A közösségi média térnyerésével irtózatos mennyiségű olyan információ terjed a neten, amit a gyártók/forgalmazók jogszerűen nem tudnak sem cáfolni, sem megerősíteni. Ugyanis a vényköteles szereknél konkrétan meg sem szólalhatnak, miközben a felhasználók szabadon beszélgethetnek...
A vény nélküli szereknél egyel jobb a helyzet: ott van némi lehetőség a hivatalos információk átadására. A jelenlegi szabályozás viszont szánalmasan elavult, egész egyszerűen megköti azok kezét, ahol az információk vannak (legyenek azok gyártók, forgalmazók vagy orvosok), miközben a laikusok kb. azt csinálnak amit akarnak. Ez az igazi kihívása a web 2.0-nak szerintem.

RuinDone · http://newworldchaos.blog.hu 2010.12.23. 23:24:24

ténleg arról szól ez a cikk, hogy azok a cégek akiket a betegségek tesznek gazdaggá mégtöbb helyen reklámozhassák a szarjaikat? Ezt nagyon nem amerikától kéne ellesni.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2010.12.23. 23:29:11

@RuinDone: olvasd el megint, imho nem arról szól. A probléma ott van, hogy akiknél az információ van, azok pont nem kommunikálhatnak, akik meg csak félinformációkkal rendelkeznek, na azok meg igen.

RuinDone · http://newworldchaos.blog.hu 2010.12.23. 23:35:24

@Konrad: én tuti félinformációkkal rendelkezem mert mindennek max a felét hiszem el.
Abból viszont egy büdös szót se hiszek hogy a gyógyszercégek a pontos, teljes, kutatásokkal alátámasztott információkkal reklámozzák magukat, mint ahogy kb senki sem. Ha mindezt még be tudnák csomagolni a web2.0 "emberközeli" keretei közé asszem végkép nem lenne megállás. És abban talán egyetértünk, hogy jutna pénz fizetett blogokra, kommentelőkre.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2010.12.23. 23:44:40

@RuinDone: de azt ugye nem gondolod komolyan, hogy ami most elérhető infó, az mind igaz? A fórumok, blogok tele vannak konteókkal, feltételezésekkel és tévedésekkel. A cégek seperc alatt rendbetehetnék ezt a terepet, ha a törvény engedné, de nem engedi. Így marad az, hogy annyit látsz: emberek beszélgetnek. De hogy ebből ki a valódi beteg, ki az adott szert forgalmazó cég embere és ki a konkurenciáé, pont nem tudhatod. Mert ne legyünk naívak: nem hivatalosan már most is ott vannak ezek a cégek.

RuinDone · http://newworldchaos.blog.hu 2010.12.24. 00:05:28

@Konrad: az tuti, hogy már ott vannak
Nekem alapvető fentartásaim vannak az egész iparral szemben. Pl mi az, hogy mellékhatás? Egy gyógyszer vagy rendelkezik egy hatással vagy nem, nincs olyan hogy mellékhatás, az pont ugyan olyan tulajdonsága mint amire bevezetik. Ez csak egy kényelmes szófordulat, hogy a negatívumokat kis betűvel irhassák a dobozra. És ez csak a jéghegy csúcsa.
Persze érzem mennyire rossz helyen adok hangot a véleményemnek úgyhogy egy linkkel el is köszönök.
www.alternet.org/story/149282/15_dirty_big_pharma_tricks_that_rip_you_off_and_risk_your_health_for_profit/

kapanyányi monyó 2010.12.24. 00:14:36

Én mint beteg aktívan fórumozok egy oldalon ahol sokszor a gyógyszereinket is kitárgyaljuk. Ez egy elég zárt közösség, de rendszeresen találkozunk azzal a problémával hogy gyógyszer forgalmazók próbálnak "reklámozni", rábeszélni minket szerekre. Érdekes lenne ennek a szabályozása mert nagyon nehéz ilyen típusú írásoknál kiszűrni a tényeken, tapasztalatokon alapuló írásokat. Viszont sok esetben évek óta szedett szerek hosszútávú mellékhatásait csak itt olvashatjuk ezt a mellékelt tájokoztatóban nem említik.

Csore60 2010.12.24. 06:04:45

Nem vagyok orvos, és beteg sem, de az sajna még lehetek... A gyógyszeriparról és a gyógyszerekről azért megvan a véleményem.
A web2 felületre törvényesen rászabadított gyógyszeripar tovább növelné az agymosás hatékonyságát. Az emberek és orvosok nagy része amúgy is gyógyszerfüggő. Az orvos még talán tudja, hogy az, amit a köznyelv gyógyszernek nevez, nem az. De nagyon jó elnevezés, mert a többség azt hiszi, hogy a gyógyszer gyógyító szer.
Azért én nagyon elgondolkodtam azon az összefüggésen, hogy az én családomban nem szokás minden vacakkal orvoshoz szaladgálni, éppen ezért a felmenőim mind 80 feletti kort értek meg.
Tisztelem a lelkiismeretes gyógyító orvosokat, kérem, ne hagyják, hogy a gyógyszeripar vényíró szakmunkássá degradálja Önöket!

kapanyányi monyó:

A hosszútávú mellékhatásokról az esetek nagy részében fogalmunk sincs. Elvégre ki merné kijelenteni a szakemberek közül, ha nem akarja kigolyózni magát örökre a szakmából, hogy a fiatal kortól szedett fogamzásgátlóknak köze lehet a későbbi fogamzási problémákhoz, hogy a csecsemő kortól szedett antibiotikumoknak köze lehet a fiatal korban fellépő autoimmun betegségekhez, és még sorolhatnám...

Kopasz Szuzukis 2010.12.24. 09:04:32

Elöljáróban: egy gyógyszerkészítmény rendszerint hatóanyagból vagy hatóanyagokból, segédanyagokból és vivőanyagokból áll. A hatóanyagot többféleképpen is elő lehet állítani. És a gyógyszergyárak szempontjából itt van at eb elhantolva. Már egy kis gyógyszergyár is ki tudja elemezni egy konkurrens cég termékének összetételét. De az összetétel ismerete még nem elég a magas profitrátájú termék koppintásához. Sokkal fontosabb a hatóanyag előállításának módját megismerni. Ehhez viszont kellenek azok az információk, amiket a gyártók elhallgatnak. Mert a mellékhatások teljes és VALÓS ismeretében már lehet következtetni a hatóanyag előállításának módjára. És az előállítási mód az érték. Mert azzal lehet a költségeket minimalizálni, és jó drágán eladni.
A gyógyszeriparban is ismert a kiszorítósdi. Ehhez nem elég a tőkeerő, kellenek gyártási infók. Mert a gyártási infók birtokában lehet egy-egy kurrens terméket előbb dömpingárasítani, majd a piaci egyeduralom megszerzése után monopolhelyzetből diktálni.
Ha mindenről minden gyártó pontos információkat szolgáltatna, akkor egymástól tudnának lopni.
A gyógyszerfogyasztó is valójában másodlagos, harmadlagos.
Azért sem szabad teljes és részletes GYÁRTÓI tájékoztatást adni minden gyógyszerről, mert hamar kiderülne, hogy a legtöbb ipari kemikáliának van természetes alapú, nagyságrendekkel kevesebb mellékhatással bíró alternatívája.
Mindenki, aki netezik találkozott már azzal az ominózus nyugtató szerrel, melynek elvtelen reklámozását spamok tízezreivel végzik. Ez egy szintetikus (azaz kis molekulákból lombikban összepakolt ) vacak. Tételezzük fel, hogy az eladási ára 100 batka. Előállítási költsége 20 batka, tehát a gyártói és kereskedői haszon 80 batka. Létezik alternatívája, melyet egy többezeréves haszonnövényből melléktermékként lehet előállítani. Az a szer kerül 20 batkába, előállítása 2 batkába. Vagyis a haszon 18 batka. 80 a 18-cal szemben. PErsze, hogy a drágábbik, nagyobb hasznot hozó szert fogják erőltetni. Olyannyira, hogy ha egy másik gyártó előáll az olcsó alternatívával, inkább kifizetik az olcsóbb szer gyártójának az elmaradt hasznot. Ugyebár esetünkben 18 batkát. Még mindíg megmarad 62 batka, ami 3,5X-ese a 18-nak.
De ugyanez működik az ipar más területén is. Eme, ominózus haszonnövény nagyarányú termesztése nemcsak a gyógyszeripar számára nemkívánatos, hanem a papíripar, az építőanyaggyártó ipar és a kőolajipar sem szeretné, ha konkurrálna a drága slágertermékeikkel. Így ezen gyártók összefognak, hogy kiszorítsák a nekik nem extraprofitot hozó termékeket.

A korrekt tájékoztatás ezt a fajta kartellezést is megtorpedózná. Minnél kevesebbet tud a fogyasztó, annál könnyebb kézben tartani. Ez a legfőbb felállás.

dr. pretender 2010.12.25. 17:54:42

@Kopasz szuzukis: éljenek az összeesküvés-elméletek!! :D
Az originális gyógyszereket szabadalom védi. Amikor ez lejár, megindulhat a generikumok gyártása, amivel valóban olcsóbban lehet előállítani a hasonló hatású szert. A generikum viszont nem azért olcsó, mert radikálisan más az előállítási technika, hanem mert a gyártó megspórolja a kutatás-fejlesztés költségét. Egy laikus nehezen tudja elképzelni, hogy milyen elképesztően sok pénz megy kutatás-fejlesztésre, a vizsgált molekulák töredékéből lesz gyógyszer. Ennek a költségét a gyártó (azt gondolom, ez természetes) a valóban gyártásba kerülő szereken hozza be. Mondjuk az is igaz, hogy ma már marketingre többet költenek a gyógyszergyártók, mint K+F-re. Mindenesetre az egyszerűen logikai hiba, hogy azt gondoljuk, a "természetes" szereknek kevesebb a mellékhatása. Miért? Talán csak azért nem tudunk róluk, mert sosem vizsgálták őket olyan klinikai vizsgálatokban, mint az általad is sokat bírált gyógyszereket...

A gyógyszergyártók nem nonprofit szervezetek. Ez van. A legjobb cáfolata annak, hogy "az egészség nem üzlet"...

Kopasz Szuzukis 2010.12.26. 12:39:14

@pretender: Talán 1 kicsit jobban rálátok erre a "vonulatra", mint gondolnád. Lévén pont ezen a "vonalon" dolgozom.
A generikus gyártásban ugyebár az alaptermék adott. A profitot kizárólag a gyártási költségek csökkentése árán lehet növelni. És, ha egy generikus gyártó "talál" egy olcsóbb utat, akkor a többi generikus gyártóval szemben lépéselőnye, sőt piaci előnye lesz.

Sokba kerül a "molekulakutatás"? Igen, sokba kerül. A költségek mintegy 10-15%-a megy az új szer kifejlesztésére. A többit pedig a klinikai tesztek, hatástanulmányok, mellékhatás-minimalizálások viszik el. És nem az alap-fejlesztés. Ez az ára a szintetikus világnak.

Egy nagy svájci gyógyszergyár megpróbálta a természetes alapú kodeint szintetikus kodeinnel kiváltani. Eleve az előállítás és tisztítás költsége több, mint 10x-ese volt a természetes, mákgubó alapú kodein előállításának. Azután a klinikai tesztek során a szintetikus kodein tökéletesen megbukott, mert olyan nemkívánatos mellékhatás-tömeg jött elő, ami a természetes alapúra nem volt jellemző. Mondhatnád, vajon miért, hiszen maga a molekula ugyanaz volt? Igen, ugyanaz volt. Csak épp a kísérő, szinte csak nyomokban jelenlévő anyagok voltak mások. És pont elegendő volt egy koncepció totális bukásához.

Sokan úgy hiszik, hogy a szintetikus gyártás az A+B=C egyenletre egyszerűsíthető. Pedig nem. A éd B anyag reakciójából nemcsak és kizárólag C keletkezik, hanem D, E, F G, H, és még sok más vegyület. Természetesen kisebb mennyiségben. Ezek a szennyezők, melyek akár nemkívánatos mellékhatásokat is kiváltanak, vagy felerősítenek. Egy olyan, viszonylag egyszerű hatóanyag, mint az acetil-szalicilsav ( az Aszpirin hatóanyaga ) előállítása egy lépésben történik. Ezután következik még legalább 5-6 lépés, hogy a melléktermékektől megtisztítsák. Ha csökkenteni lehet az utólagos tisztítások számát, olcsóbb az előállítás.

Miért lenne logikai hiba az, hogy a természetes szereknek kevesebb a káros mellékhatása? Inkább az a logika, amelyik ezt a következtetést levonta, az hibáddzik.

Az ember, teremtése óta (evolúciója - az ateisták kedvéért ) együttél, benne él a természetes világban. Együttél azokkal a növényekkel, állatokkal, gombákkal, amelyek körülveszik. Legalábbis az utóbbi 2-300 évet kivéve. Ez alatt az idő alatt alkalmazkodott hozzá. Jobban, mint az alíg 100 éves szintetikus világhoz. Szerinted akkor melyik világ okozza a kisebb stresszt egy emberi szervezet számára?

A nem túl nagy (ezáltal nem egyeduralkodó helyzetben lévő ) gyógyszergyárak egyre inkább a természetes alapú hatóanyagok kinyerése felé fordítják a fejlesztési irányt. A lombikszintetika helyett mind többen választják a biotechnológiai-bioszintetikai eljárásokat hatóanyag, és gyógyszer előállítására.
süti beállítások módosítása